A HALOTTAK ÉLÉN – Ady Endre Most a Mezőn mindenki veszt S vér-felhők futnak szabadon S hű csapatomat most leltem meg, Most leltem meg a csapatom, Az Életből kikényszerültet. Életes, drága jó fiúk, Óh, halottakként ébredők, Be szeretőn rántom ki kardom Árnyas, szent rangotok előtt S benneteket meg most talállak. Nem voltak hősibb társaim Soha, mint a mostaniak, Fejükön az éjféli holdfény Eget-verő, fényes sisak, S fejüket friss sírból hozták föl. Be sokáig várakozék Én, árvult, társtalan Kain S ím, hirtelen érkeztek hozzám A társaim, a társaim, Levitézlettjei a kedvnek. Ady Endre: A halottak élén (Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T., 1918) - antikvarium.hu. Mit néztek, hajh, ők valaha, Mint járták velem a Mezőt, Szegény hozzám-testvérisültek, Jámbor élet-levetkezők S ím, meredt szemmel mosolyognak. Mert mind az Életé valánk S ha lelkünk meg-megütközött: Csak az Élet áradt túl bennünk S ugye, most a sírok fölött Szeretjük egymás tarka célját? Be szép, kisértetes világ, Be jó nekem, be szép nekem: Most az igazi halaványak Táborában vezérkedem, Hogy az Életre mosolyogjunk.
D. L. Főoldalon: Farkas László fotókollázsa: A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum – az egykori Müller-féle kioszk – előtt álló büszt, Vetró Artúr műve
Idézet:.. minden oda-van S boldog, aki boldogtalan. Boldog, aki boldogtalan, Mert minden oda-van, Oda-van, oda-van, oda-van. -109- Az ősz dicsérete. I. Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött, Talán legszebbik ősze a világnak, Ma, mosoly-csokrát szórom szét a számnak, (Megint virul e búra görbedett): Evoé, Nap, nincsen baj égen-földön. Evoé, Vágy, a Mind igazolója: Él az Élet s az Élet nem beteg. Csuklástól csókon-megistenülésig Élet, ma hallom csengőn a szavad: Nem milliónyi ilyen-olyan ember, De Ember az Isten igérete S míg ember él, minden győzve halad Teljesülésig, mit csak ember élt S a legkülönbek szent vágy-zászlait Továbbviszik a legkülönb maradtak S Halál nincs a legfurcsább vágyra itt. Halottak napja mindenszentek. Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött. II. Ma belül és hősön élnek a hősök, Igaz romlása nincsen semminek, Az ősz megint csiklandós-szomorú, Ragyogásos, nagy szívek a mezők S ragyogásos, nagy mezők a szívek. -110- S ha fájtak a tikkadt, ősi legendák, Hát új legenda kerül, ami lázaszt. Talál a Vágy új legyürnivalót, Rettegő bút és aggodalmat százat S a vígságos, hatalmas Úr előtt Az Élet mit öröm-földbe vetett, Ma is drága és ma is szeretett, Bár egy magyarul is megkötött sorsra Minden egyéb ezerszer könnyebb volna, De él az Élet s be gyönyörű ősz jött.
349. 360. § alatt találod. Ezek szerint ( 360. § (4)) 5 évnél rövidebbb idö alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy büncselekménnyel okozták. A büncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büncselekmény büntethetösége el nem évül. MaryAnn lafead 2007. 06:07 Sziasztok, Szeretnék érdeklődni, hogy államigazgatási jogkörben okozott kár miatt mennyi időn belül kell vagy lehet megindítani kártérítési eljárást? A károkozás maga januárban történt, ami ki is derült, de csak most kérnek kártérítést, nem vagyoni és vagyoni kártérítést. Van valami speciális szbály az eljárás megindítására vagy 5 éves általános elévülési időn belül kell az igényt benyújtani? köszönöm
PK 43. szám * A Ptk. 349. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül rendes jogorvoslatnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. számú tv. 72. §-a alapján indítható bírósági felülvizsgálati per. A Ptk. §-ának (1) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvény javaslatához fűzött indokolás szerint sem vonható a rendes jogorvoslatok körébe - az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi 1. és más jogszabályok értelmében - az államigazgatási határozatok ellen nyitvaálló bírósági út igénybevétele. Eljárásjogilag a felülvizsgálati per nem rendes jogorvoslat, márpedig az itt érintett kérdés eldöntésénél elsősorban ez az irányadó. Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára különböző jogszabályok értelmében nyitvaálló bírósági út igénybevételének a rendes jogorvoslatok körébe való besorolása nagymértékben elhúzná az eljárást.
2007. 14:18 Tiszteltr Fórumozok! Ha tudtok segítsetek ebben: 1994-ben elhunyt valaki. Nem vérszerinti (nevelt) gyermekei téves azonosítás miatt örököltek egy ingatlan részt. Aztán a közjegyző ráadásul az egyiknek a férjére írta a vagyon rá eső részét és ezért elhuzódott az ügy 2000. 08. hóig. Ez a földhivatali bejegyzés dátuma. Most jutott tudomásunkra az a tény miszerint az elhunytnak nem voltak ezek a személyek vérszerinti leszármazottjai. Kérdésem a következő: Még megtámadható-e a közjegyzői végzés vagy már elmúlt a határidő. A bejegyzett örökösök hamisan nyilatkoztak akkor, mert közölni kellett volna, hogy csak nevelt gyermekek ez változtat-e a tényen? Köszönöm ObudaFan 2007. 11:28 Annyi van, hogy ha közigazgatási jogorvoslati lehetőség van, azt ki kell meríteni. MaryAnn 2007. 10. 25. 07:38 Szia lafead! A megyei ( Föv. Bíróság) mint elsöfokú bíróság illetékes ebben az ügyben. Általános szabály szerint a követelések, ha jogszabály másként nem rendelkezik, 5 év alatt évülnek el. Államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelösség szabályozását a Ptk.
Tavaly például hét esetben jelentettek be kárigényt, zömmel úgynevezett nem vagyoni kár megtérítését kérve. Ez utóbbira általában azért tartanak igényt az adózók, mert az adóellenőrzés – illetve annak nyilvánosságra kerülése – miatt elvesztették az üzleti hitelüket, jó hírnevük csorbult, üzletileg ellehetetlenültek. Az érvelést az adóhatóság legtöbbször megalapozatlannak tartja, így következhet a bírósági szakasz. Az ügy kimenetele attól is függ, hogy az APEH másodfokú határozatát közigazgatási perben korábban megtámadták-e. Ha ugyanis a bíróság már jogerősen jóváhagyta az adóhatóság határozatát, akkor nem sok esélye van az adózónak. Legalábbis az eddigi ügyek alapján ez a tapasztalat. A perek mindenesetre szaporodnak, ám számuk még mindig kevés például ahhoz képest, hogy évente több tízezer adóellenőrzést folytatnak le, s hasonló nagyságrendű határozatot hoznak. Fekete Józsefné úgy véli, arról nincs szó, hogy az adózók retorzióktól tartanának, s azért nem perelnek. Jól példázza ezt szerinte az is, hogy ma már akkor is bírósághoz mernek fordulni a polgárok, ha minimális esélyük van a nyerésre.