Ha szívesen dolgoznál a kereskedelemben, akkor jelentkezz a Kecskeméten induló Élelmiszer-, vegyiáru eladó és Boltvezető OKJ tanfolyamra!
Most egy tanfolyam áráért két szakmára tehetsz szert! Élelmiszer-, vegyiáru eladó + Boltvezető Miért nálunk végezd el a Kecskeméten induló Élelmiszer-, vegyiáru eladó és a Boltvezető OKJ-s tanfolyamot? 2 tanfolyam 1 áráért! A tanfolyamra az ország bármely területéről lehet jelentkezni, mert a kidolgozott jegyzetek, tételsorok segítik az otthoni felkészülést. Igény szerint részletfizetési lehetőséget biztosítunk minden tanfolyamunknál. Eladó és boltvezető tanfolyam debrecen. A korábban nálunk tanult résztvevők közül több mint százan ismét beiratkoztak hozzánk második képzésre. A tavalyi évben közel 160 visszatérő tanulónk volt. Tanfolyamainkon piacképes tudást szerezhetsz, mellyel könnyen el tudsz helyezkedni. Oktatóink nem csak jó pedagógusok, hanem egyben a szakma kiváló képviselői is. Tőlük nem csak a száraz elméletet tanulhatod meg, hanem gyakorlati tanácsokat is kapsz a leendő szakmádhoz. Tanfolyamainkon beszámítjuk előzetesen megszerzett tudásodat, így akár felmentést is kaphatsz egy-egy képzési rész alól. Minden résztvevőnek személyes és INGYENES konzultációkat biztosítunk, melyet rugalmas időpontokban vehetnek igénybe.
Boltvezető MÉG CSATLAKOZHATSZ! Tanfolyam jellege: szakképesítő ( OKJ 35 341 01) Nyilvántartásba vételi szám: E-000975/2014/A001 A képzés célja: olyan szakember képzése, aki képes létrehozni és működtetni egy kisvállalkozást. A vállalkozás környezetéhez igazodva alkalmazza a megfelelő marketing eszközöket. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a bolt működését, a raktározást, nyilvántartja a készleteket. Képes az önálló értékesítésre, a bolt szabályszerű üzemeltetésére. A képzés időtartama: 3, 5 hónap. Eladó és boltvezető tanfolyam eger. A képzés helye: PROFICIT TANODA Nyíregyháza, Epreskert utca 4. A képzéshez szükséges végzettség: 34 341 01 Eladó Követelménymodulok: 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11394-12 Kisvállalkozások működtetés e Az órák: H etente szombaton vagy vasárnap: 09-től - 17-óráig A tanfolyam ára: 45 000 Ft Részletfizetési lehetőség: jelentkezéskor 20 000 Ft, tanfolyam indulásakor 25000 Ft. A vizsgadíj: 40000 Ft, ami kb. 4 héttel a vizsgák előtt fizetendő. Aktuális kedvezményekről, ajándékokról a tájékoztató levelünkben olvashat, melyet postai úton vagy elektronikus levélben juttatunk el Önhöz!
Minden résztvevőnek a sikeres vizsgázás után az álláskeresésben és továbbtanulásban segítünk. Munka és család mellett is könnyen elvégezheted a tanfolyamot. Igény szerint gyakorlati helyet is ajánlunk a tanfolyam résztvevőinek.
Helyszín: Budapesti tanfolyamok Ruházati eladó OKJ 31 341 01 0010 31 05 és Kereskedő, boltvezető OKJ 31 341 01 0000 00 00 együtt! Rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel és jól jönne egy olyan szakma, amivel gyorsan el tud helyezkedni? Van már szakmája, de nehezen talál vele munkát? Eladóként dolgozik hosszú évek óta, de még nincs szakirányú végzettsége és szeretne lépni egyet a ranglétrán? Vállalkozni szeretne, de ennek feltétele a Kereskedő, boltvezető végzettség megléte, Önnek azonban még nincs kereskedelmi végzettsége? Akkor Ön jó helyen jár! Az 2005. évi CLXIV. Ruházati eladó + Kereskedő, boltvezető képzés együtt! tanfolyam. törvény 3. § (2) bekezdés értelmében: "Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. " Hozzárendelt FEOR szám: 5112 (Eladó) és 5111 (Kereskedő) Az eladó legfontosabb feladata a vevők kiszolgálása. Ezen kívül részt vesz a termékek megrendelésében és átvételében, valamint gondoskodik azok megfelelő tárolásáról. Foglalkozik a vevővel, ajánlja és bemutatja az árut, felvilágosítást és tanácsot ad.
Hasonló a helyzet az Nbtv. 55. (1) bekezdésében meghatározott "büntetlenségi megállapodást" jóváhagyó ügyész esetében is. A nemzetbiztonsági szolgálatok eljárásával összefüggésben jóváhagyást végzõ ügyész nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esik, a rendõrség és a határõrség eljárása során a megállapodás megkötését jóváhagyó ügyészt azonban nem lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni. Részletes indokolás Az 1-3. -okhoz A szervezett bûnözés elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenõrzést ki kell terjeszteni a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró bírákra és ügyészekre is. Ezzel párhuzamosan meg kell határozni a kezdeményezõk személyét, illetve az ellenõrzés mélységét. A 4. -hoz Az Nbtv. számú melléklete tartalmazza a védelem alá esõ tisztségek meghatározását. Ezen kör kibõvítését egyrészt az indokolja, hogy a nyomozó hatóságok eljárása során kötendõ "büntetlenségi megállapodás"-t jóváhagyó ügyészeknek is ugyanolyan védelmet kell biztosítani, mint az Nbtv.
Itt kerülnek feltüntetésre továbbá a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró bírák, ügyészek. A 6. -hoz A Javaslat 6. -ának (1) bekezdése a törvény hatálybalépésérõl rendelkezik. A (2) bekezdés az Nbtv. (4) bekezdésének a titkos információgyûjtést engedélyezõ bíróra és az Nbtv. -ában szabályozott megállapodást jóváhagyó kijelölt ügyészre vonatkozó pontját helyezi hatályon kívül. A 7. -hoz A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. (3) bekezdése a bíróságokon érvényes ügyelosztási rendtõl jelenleg kizárólag az eljárási törvényekben meghatározott esetekben, illetve igazgatási úton enged eltérést. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a vezetõ bíró az ügyelosztás során egyes büntetõ ügyeket kizárólag olyan bíróra szignáljon, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági ellenõrzést. A 8. -hoz A nemzetbiztonsági ellenõrzés elvégzése elengedhetetlenné teszi, hogy az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat - a más fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyekre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - betekintsen az érintett bíró személyi nyilvántartásába.
Általános indokolás A szervezett bûnözés egyik legfontosabb ismérve, hogy a gazdasági hatalom jogellenes megszerzésére, megerõsítésére, valamint ezt a hatalmat felhasználva a politika, az állami élet, az államigazgatás területén illegális eszközökkel pozíciók szerzésére és a döntéshozatali folyamatok (ideértve az igazságszolgáltatást is) jogellenes befolyásolására irányul. Elsõrendû feladat az állami mûködés szempontjából kiemelt területek védelme, a nyomásgyakorlási lehetõségek feltárása és visszaszorítása. A közigazgatás területén ezt a védelmet már biztosítja az Nbtv; ugyanilyen védelmet kell biztosítani az igazságszolgáltatás - mint az állami mûködés szempontjából egyik legfontosabb terület - vonatkozásában is. A módosítás jelentõsége egyrészt abban áll, hogy kiterjeszti a nemzetbiztonsági védelmet és ellenõrzést a szervezett bûnözéssel összefüggõ ügyekben eljáró hatóságok tagjaira. A biztonsági védelem része az állami élet, közhatalom gyakorlásának védelmével összefüggõ nemzetbiztonsági feladatrendszernek.
A KNYF felhívja a figyelmet arra, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e. A minősített iratokra is kiterjedő, széles körű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.
Emlékeztettek, "a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e. " "A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt. " A közlemény szerint "a sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.
A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt. " Emlékezetes, a Pegasus-ügyként elhíresült, tavaly júliusban feltárásra került lehallgatási vagy megfigyelési botrány dióhéjban azzal kezdődött, hogy az izraeli NSO cég kémszoftverét több kormánykritikus újságíró, civil és gazdasági szereplő telefonján is megtalálták itthon. A megfigyelésekről a Direkt36 rántotta le a leplet egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében, és közvetett bizonyítékot is találtak, amelyek arra utaltak, a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt, melyből több mint 300 magyarországi célpont..
A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést. A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt. Ombudsmani jelentés Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – közölte januárban Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője. Aki a hivatal tavaly augusztusban elindított eljárásáról elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy a sajtóban felmerült esetek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust.