Háttér A jobb agyfélteke vs. bal agyfélteke dominancia elmélete Roger Sperry Nobel-díjas neurobiológustól és neuropszichológustól származik. Sperry felfedezte, hogy a bal agyfélteke általában úgy működik, hogy az információkat racionális, logikus, szekvenciális és összességében analitikus módon dolgozza fel. A jobb félteke inkább az összefüggések felismerésére, az információk integrálására és szintézisére, valamint az intuitív gondolatokra jut. Ezek a megállapítások, bár igazak, alapjául szolgálnak annak a mára már megcáfolt elméletnek, miszerint a logikus, analitikus és módszeres emberek bal agyfélteke-dominánsak, a kreatív és művészi beállítottságúak pedig jobb agyfélteke-dominánsak. A Utahi Egyetemen végzett vizsgálat megcáfolta ezt a mítoszt. Az idegtudósok több mint 1000 agyszkennelést elemeztek hét és 29 év közötti emberektől. Az agyszkennelések nem mutattak bizonyítékot arra, hogy az emberek az egyik agyféltekét jobban használják, mint a másikat. Lényegében az agy összekapcsolódik, és a két félteke támogatja egymást a folyamatokban és funkciókban.
A művészi kreativitás nem csupán a határtalan érzelem kifejeződése. A legnagyobb műalkotások között számos szigorúan és precízen átgondolt remekművet találunk, gondoljunk csak a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójára vagy a Dávid-szoborra. Megszületésük vajon nélkülözte a részletekbe menő, elemző gondolkodást? De akkor honnan ered a legenda? Mint minden igazi mítosz, a jobb és bal agyféltekés gondolkodás is a valódi tudományban gyökerezik. Tudjuk, hogy agyunk két része valóban különböző feladatokra orientálódott, jóllehet a munkamegosztás sokkal összetettebb a kreativitás és a logika dominanciájánál. Nagyon eltúlozva azt mondhatjuk, hogy általában a jobb agyfélteke jártasabb a térbeli feladatok vonatkozásában, a bal agyfélteke pedig a problémamegoldásban. De ez nem jelenti azt, hogy a két terület ne működne együtt egymással a fentiek kapcsán. A jobb és bal agyféltekés mítosznak – legalábbis abban a tekintetben, hogy meghatározott személyiségjegyek, embertípusok kapcsolhatók hozzá – nagyjából annyi tudományos érvényessége van, mint a horoszkópnak.
Jobb vagy bal agyféltekés a gyerekünk? Mit tud a jobb és mit a bal? Milyen ismérvei vannak ennek, és egyáltalán: mit is jelent ez? Köztudott tény, hogy agyunkat két részre, jobb és bal agyféltekére oszthatjuk. Indoklásként kezdhetjük Roger Sperryvel, aki agyhasításos műtétjéről híresült el, illetve arról, hogy a műtét után kísérletekkel bizonyította a két agyfélteke különbözőségét, orientáltságát. Folytathatjuk rögtön azzal, hogy Iain McGilchrist (pszichiáter és író) szerint a bal oldali féltekénk analitikusan, racionálisan elemzi a tényeket, a jobb agyféltekénk kreatívabb, a megérzésekre alapoz, metaforikusan ábrázol, átfogóbb rendszerben gondolkodik. Egy 2004-es amerikai tanulmány szerint a különlegesen jó matematikai képességekkel rendelkező személyek jobban össze tudják hangolni a két agyféltekéből érkező információkat, illetve hatékonyabb együttműködésre képesek "rábírni" a két agyféltekéjüket. (forrás: ITT) Jobbkezes, balkezes, kétkezes… hogy van ez? Ha abból a megállapításból indulunk ki, hogy a bal agyféltekések jobb kezesek, és a jobbosak a bal kezüket használják inkább, tévútra kerülünk.
Az agyműködés lateralizációja Az emberi agy két különálló agyféltekére oszlik, amelyeket a corpus callosum köt össze. A féltekék erős kétoldali szimmetriát mutatnak mind szerkezetük, mind működésük tekintetében. Például szerkezetileg az oldalsó sulcus általában hosszabb a bal féltekén, mint a jobb féltekén, és funkcionálisan a Broca-terület és a Wernicke-terület a jobbkezesek 95%-ánál a bal agyféltekében található, de a balkezesek 70%-ánál. Az idegtudós és Nobel-díjas Roger Sperry jelentősen hozzájárult a lateralizáció és az osztott agyműködés kutatásához. Agyi folyamatok és funkciók Az agy bal féltekéje analitikusan és szekvenciálisan dolgozza fel az információkat. A verbálisra összpontosít, és a nyelvért felelős. A részletekből egy teljes képet dolgoz fel. A bal félteke funkciói közé tartozik a rend- és mintaérzékelés, valamint a stratégiák létrehozása. A bal félteke irányítja a test jobb oldalán lévő izmokat. Az agy jobb féltekéje intuitív módon dolgozza fel az információkat. A vizuálisra összpontosít, és a figyelemért felelős.
A '80-as években ezt vizsgálandó EEG méréseket végeztek, és megállapították, hogy a dominancia 3-4 óránként hol a jobb, hol a bal agyféltekében mutat nagyobb aktivitást, mint ahogyan légzésünket vizsgálva 3-4 óránként vagy a bal, vagy a jobb orrlyukunkon veszünk nagyobb intenzitással levegőt. A balos Megérkezik, és észreveszi, hogy félre van csúszva a terítő, rendkívül figyelmesen szemlél minden apró részletet, szinte elvész bennük. Analizál, elemez, hamar átlátja a rendszert, vizsgálja, keresi mindenben a logikát. Nagyon kritikus, sokszor kétkedő. Mindenre azonnal tudni akarja a magyarázatot, csak úgy, fiktív, elképzelt "bizonyítékok" nem hatják meg, magyarán nem hiszi el azokat. Szkeptikus, mindenre azonnali, mérhető bizonyítékokat szeretne. Jó matekos, a nyelvekkel is könnyen boldogul. Alapelve: gyakorlat teszi a mestert. A jobbos Tologatja a kisautót a homokozó szélén, és képzeletében már megépítette a tökéletes versenypályát, ahol ő vezet. Nem hallja, nem látja a szüleit, akik hívogatják, szólítgatják… de nem azért, mert szófogadatlan, hanem azért, mert egyfajta álomvilágban él.
A multirezisztens kórokozók által előidézett kórházi fertőzések és a fogászati ellátással összefüggő fertőzések megelőzését célzó, valamint Az infekciókontroll a dialízisközpontokban címet viselő módszertani anyag a kórházban dolgozóknak, továbbá a betegeknek és hozzátartozóiknak is szól - mondta el Hajdu Ágnes, az OEK szakorvosa kedden egy a témában rendezett budapesti háttérbeszélgetésen. A szakember jelezte, a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések mindenhol a világon népegészségügyi kihívást jelentenek az ellátórendszernek, a fő veszélyt leginkább az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentik. Utóbbiak elterjedéséhez alapvetően a túlzott és helytelen antibiotikumhasználat vezetett, a fertőzések megelőzésében nagy szerepe van a helyes kézfertőtlenítési, kézmosási gyakorlatnak is. Targenta - Kórházi fertőzések. A kórházi fertőzések megelőzéséről szóló anyagok "a jó gyakorlat" kialakításához nyújtanak segítséget, kitérve az egyéni felelősségre is. A fogászati ellátásra és a dialízisközpontok számára kiadott - megújított - szakmai anyag alapvetően a vízkezelési rendszerekre helyezi a hangsúlyt, hiszen e két ellátási formánál elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű víz álljon rendelkezésre a betegek ellátása során.
"Ezt csak tetézi, hogy a rotavírus masszív ellenálló képessége miatt gyakran az egész család - testvérek, szülők, nagyszülők - átesik a fertőzésen, előfordulhat tehát, hogy több családtag a munkából is kiesik az ápolási feladatok vagy a saját betegsége miatt. Videotanár történelem 5 ősi magyar mondák Nőgyógyászati vizsgálat menstruáció November 13, 2020, 4:34 am
VÁF megelőzésére Szekunder VÁF – az elsődleges fertőzés korai felismerése és kezelése sorsdöntő a megelőzésben CVC összefüggő véráramfertőzés megelőzési többtényezős: - megelőző ajánlások betartása, ellenőrzése - oktatás - képzett személyzet - VÁF surveillance Átfogó VÁF megelőző program drámai csökkenést okozhat Összefoglalás -66% Muto et al. MMWR 2005 Pittet D Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A tisztább levegő egyúttal tisztább kezeket és felületeket is jelent. Európában egyedül 4, 5 millió nosocomiális fertőzés alakul ki évente. A megelőzéshez átfogó higiénés gyakorlat szükséges, amely a kezek, a felületek és a levegő fertőtlenítését is magában foglalja. Ha a leghatékonyabb, legbiztonságosabb, legegyszerűbben használható és egyúttal megfizethető levegőfertőtlenítő technológiát keresi, akkor megtalálta: ez a Novaerus. Országos Epidemiológiai Központ honlapja. A nagyobb méretű fertőző részecskék kiülepednek és beszennyezik a felületeket és a kezeket. A fertőző aeroszolok hosszú időn keresztül életképesek maradnak és messzire eljutnak a légáramlatokkal.
Világszerte jelenleg 79 országban, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Szaúd-Arábiában, Ausztráliában és Új-Zélandon az állami oltási programok része a rotavírus elleni vakcina. Az Európai Unió 8 országában és Norvégiában is kötelező, de a vakcina felvételét a nemzeti oltási programba jelenleg több ország is vizsgálja. Az Egyesült Királyságban 2013 júliusában vezették be azt az állami oltási programot, amelynek révén a vakcinát az érintett korcsoport 87, 5%-a kapta meg. Az immunizáció hatására a laboratóriumok által igazolt rotavírus-fertőzéses esetek száma már a következő "rotavírusszezonra" 69%-kal csökkent az előző 10 év átlagához képest. Ausztriában 2007-ben vezették be a nemzeti oltási programba a rotavírus elleni oltást. Az átoltottsági arány 2011-re elérte a 84%-ot, ennek köszönhetően az 1 év alatti gyermekek között néhány év alatt több mint 80%-kal csökkent a kórházi ápolást igénylő esetek száma. Belgiumban, ahol a rotavírusoltás 2006-ban lett az állami oltási program része, ugyancsak gyors ütemben, 80%-kal csökkent a megbetegedés előfordulása az 1 évesnél fiatalabb korosztályban.