Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége. [Részletek] - Szent Ágoston Ha hallgatsz, hallgass szeretetből. Ha beszélsz, beszélj szeretetből. Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből. Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből. [Részletek] - Szent Ágoston Háttal álltam a világossághoz, arccal a megvilágított tárgyakhoz, természetes, hogy így arcom, mely a megvilágított dolgokat szemlélte, világosságot nem kaphatott. [Részletek] - Szent Ágoston Sose törjön félre kedved csizmasarka, Legyen örömödnek bugyogója tarka, Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka, A sorsnak irántad ne legyen szűk ldogságod fénye legyen szép... [Részletek] - Arany János Ha valakivel valami igazán súlyos tragédia történik, akkor az élete már sosem lesz olyan, mint korábban. Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai (idézetek). Onnantól kezdve éles határvonal választja el múltat és jövőt, amit ha egyszer... [Részletek] - Kresley Cole Úgy teszünk, mintha a luxus és kényelem az élet legfőbb feltétele lenne, miközben boldogságunkhoz pusztán annyira van szükség, hogy valamiért lelkesedni tudjunk.
Halott lettem, hogy élhessek. Nem tudtam, hogy lélek az Isten, következőleg nincsenek tagjai, nincsen hossza és szélessége, nincs tömege, mert a tömeg okvetlenül kisebb bármelyik részében, mint egészében. Tehát ha felteszem is, hogy végtelen, kisebb lenne a bizonyos térrel meghatározott rész, mint a végtelen egész, következőleg nem tud a maga egészében mindenütt egészen ott lenni, ahol van. A lélek pedig ilyen, s Isten is ilyen. Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem az, hogy mennyire van benne szeretet. Szent ágoston idézetek temetésre. Igaz az, amit látunk. Az igazi barátság feltételezi a szeretetet, mely a gyengédséghez vezet el, a bizalmat, mely nem aggodalmaskodik barátunk hűtlenségének lehetőségén, a szabadságot, amely nem fél kimondani a maga véleményét, az egybetartozás érzését, amely nagylelkűen tud adni, és örömmel elfogadni. Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz! A halottak láthatatlanok ugyan, de azért jelen vannak. Úgy kell imádkoznunk, mintha minden Istentől függene, és úgy dolgozni, mintha minden tőlünk függne.
Vannak, amik seregestül tódulnak, s amikor az ember másvalamit akar vagy keres, minduntalan odaugranak, mintha kérdeznék: nem mi vagyunk? Ilyenkor elhessegetem őket emlékezetem arcáról lelkem egy kézlegyintésével, míg csak ki nem tisztul és elém nem jön rejtekéről az, amit keresek. Szeretnéd tudni, milyen a szeretet? Figyeld meg, hová vezet. Oh igazság, igazság! Mennyire lelkem mélyéből vágyódtam már akkor utánad, mikor folyton és minden vonatkozásban emlegettek előttem - üres szóval és temérdek vastag könyvben! Mit tálaltak fel ezeken a tálcákon feléd kívánkozásomnak? A napot, holdat, gyönyörű alkotásaidat, de mégis csak munkáidat s nem téged magadat! S még munkáid közül sem a legméltóbbakat! Mert ragyogók ezek ugyan és égitestek, de lelkes teremtéseid mégis előbbrevalók. S az én éhes, szomjas vágyakozásom nem azon, bár legelső, dolgaidat kívánta, hanem téged, Igazság, akiben nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak. Szent ágoston idézetek fiuknak. Mint a tudatlan orvosban megcsalódott ember, rendszerint a jó orvosra is vonakodik rábízni magát, ilyen volt az én lelkem állapota is.
1875-ben aztán felfedezték az általa ekaaluminiumnak nevezett galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot is. Mengyelejev egycsapásra a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett. A Mengyelejev-féle periódusos rendszer by István Babcsányi. 1867-ben Párizsban szerzett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876-ban Amerikában a kőolajbányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében. Nagy szerepe volt a donyecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában, s ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást. 1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt: a nyomás, hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, feltalált egy füst nélküli lőport, s nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Léghajóval is kísérletezett, 1887-ben teljesen egyedül fényképezett le egy napfogyatkozást, s bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért földet.
A legfontosabb csoportok nevet is kaptak: 1. A alkálifémek (kivéve a hidrogén) 2. A alkáliföldfémek 7. A halogének 8. A nemesgázok A nemesgázok kitüntetett szerepet töltenek be a kémiai elemek között, mivel vegyértékhéjuk telített. Az s2p6 szerkezetet nevezzük nemesgázhéj-szerkezetnek.
A hezitáló Meyer Mengyelejev zsenialitása abban állt, hogy az ellentmondó tudás dacára is képes volt az intuícióira hallgatni, és amikor egy elem az elfogadott elvek szerint csak nem akart beleilleni a rendszerébe, akkor mert úgy határozni, hogy nem a rendszere, hanem a közfelfogás a hibás. Jó példa erre a berillium-oxid esete, amelyről akkoriban a legtöbb kémikus úgy tartotta, hogy képlete Be 2 O 3. Viszont a berillium tulajdonságai nagyon hasonlítottak a magnéziuméra, ezért Mengyelejev nagyon szerette volna a magnéziummal egy oszlopba rakni. Ezért úgy döntött, hogy a BeO képlet lesz a jó (és igaza volt). Labinfo.hu. Mindezen vívmányai dacára Mengyelejev rendszere csak egy volt kora (illetve a megelőző évtizedek) elemtáblázatai közül. 1860-ban, tehát kilenc évvel a Mengyelejev-féle rendszer első változatának publikálása előtt az orosz tudós részt vett egy karlsruhei kémiai konferencián, amelyen kiosztották a résztvevőknek Stanislao Cannizzaro olasz kémikus dolgozatát az elemek atomtömegéről. Mengyelejev is kapott belőle egyet, amit jól megőrzött.
A szibériai Tobolszkból származó, viselkedésében és kinézetében egyaránt excentrikus orosz vegyész, Dmitrij Mengyelejev 1869 februárjában a munkától kimerülve álomba zuhant dolgozószobájában. Akkor már évek óta próbálta rendszerbe foglalni az akkor ismert 63 kémiai elemet, de hiába írta a vegyjeleket kártyákra, és hiába rakosgatta őket pasziánsz módjára az összes elképzelhető összeállításban, nem oldotta meg a feladványt. De aztán álomba szenderült, és valóságos csoda történt. Mengyelejev rendszere sem időtlen alkotás. Álmomban olyan táblázatot láttam, amelyben minden a megfelelő helyére került – mondta Megyelejev munkatársainak a több évtizeddel később íródott visszaemlékezések szerint. Ébredés után gyorsan lejegyezte az álmában látott rendszert, majd alig két héttel később már meg is jelent a táblázat első (a manapság használatostól még jócskán eltérő) verziója. Nem sokkal később már a nemzetközi tudóstársadalom is megismerhette a Mengyelejev-féle periódusos rendszert, miután egy alig észrevehető cikk jelent meg az orosz kémikus tollából a Zeitschrift für Chemie folyóirat 1869-es évfolyamának 405-406. oldalán Az elemek tulajdonságai és atomtömegük kapcsolatáról címmel (a 19. században és a 20. század első évtizedeiben a kémia és a fizika nemzetközi nyelve sokkal inkább a német volt, semmint az angol).
Liberális nézetei miatt 1880-ban nem választották meg akadémikusnak, 1890-ben a diákság egy petíciójának támogatása miatt nyugdíjazták. 1906-ban, néhány hónappal halála előtt felmerült a neve a Nobel-díj kapcsán, de a kitüntetést a francia Henri Moissan kapta. Mengyelejev 73 éves korában, 1907. február 2-án halt meg Szentpétervárott. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
A periódusos rendszer felépítése Az elemek rendszerezésére tett korábbi kísérletek legtöbbször az atomtömeg alapján történő sorrendbe állítással állt valamilyen módon összefüggésben. Mengyelejev legnagyobb újítása a periódusos rendszer megalkotásánál az volt, hogy az elemeket úgy rendezte el, hogy az illusztrálja az elemek ismétlődő ("periódusos") kémiai tulajdonságait (még ha ez azt is jelentette, hogy nem voltak atomtömeg szerint sorrendben), és kihagyta a helyét a "hiányzó" (akkoriban még ismeretlen) elemeknek. Mengyelejev a táblázat alapján megjósolta ezeknek a "hiányzó" elemeknek a tulajdonságait, és később ezek közül sokat valóban felfedeztek, és a leírás illett rájuk. Ahogy az atomok szerkezetének elmélete továbbfejlődött (például Henry Moseley által), nyilvánvalóvá vált, hogy Mengyelejev az elemeket növekvő rendszám (azaz az atommagban levő protonok száma) alapján rakta sorrendbe. Ez a sorrend majdnem megegyezik az atomtömegből adódó sorrenddel. Annak érdekében, hogy az ismétlődő tulajdonságokat szemléltesse, Mengyelejev mindig új sort kezdett a táblázatban, úgy hogy a hasonló tulajdonságú elemek egymás alá, egy oszlopba kerüljenek.