Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél. Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztaljuk, hogy a cselekmény szignifikáns részét a főszereplő gazdagon kifejtett szenvedései teszik ki.
Személyes olvasatomban azt próbálja kifejezésre juttatni az író, hogy a boldogság nem az előre tervezett vagy nagyszabású dolgokban rejlik, inkább a meglepő, váratlan, kisebb gyönyörökben és élvezetekben. A cselekmény előrehaladtával burkoltan, végül az utolsó mondatban nyíltan is összeköti a címben szereplő fogalmat a szenvedéssel. A főszereplő megfogalmazza a történtek konklúzióját, miszerint a boldogság a kínlódástól elválaszthatatlan, annak megléte okán létezhet csak, sőt, átmeneti állapot, ami hirtelen jön és múlik el, tehát nem más, mint a szenvedés hiánya. A történet és a középpontjában álló utazás élménye egy lázas, nyűggel telt, vég nélküli szenvedésnek ígérkezik, mégis egy élet legnagyobb boldogsága válik belőle. Összességében megállapíthatjuk, hogy Kosztolányi novellája igen sajátos és rendhagyó. A lényege nem a történetben, hanem filozófiai mondanivalójában és minőségében rejlik, célja így inkább az elgondolkodtatás. Kosztolányi ebben és a kötet egyéb műveiben Esti Kornél karakterén és történetein keresztül fejezi ki gondolatait az élet legalapvetőbb dolgairól és olyan általános érzésekről, mint a boldogság vagy a kín.
Minden helyet félve néz meg. Aztán valaki beteszi a tanterembe, ahol a sehova sem tartozás, a kitaszítottság érzését tapasztalja meg. A szeretetlenségtől szenvedő, társakra utalt, esendő ember csalódottságát éli át, amikor a többi kisdiák közönnyel és értetlenséggel fogadja. Amikor sok embert lát, tömeget, még jobban kétségbeesik, hogy milyen sokan vannak. Megdöbben, s ez az élmény végigkíséri Esti Kornélt. Menekülni próbál a belső magányba vagy a valóságos egyedüllétbe, mert irtózik a tömegtől, mely közönséges, nagyon alacsony szinten mozog, primitív, lefelé húzó. Ennél sokkal érzékenyebb ez a kisfiú. Esti Kornélt nem fogadják be a nemesek fiai, se a parasztgyerekek: az első padban, az "úri gyerekek" közt nincs hely, de az utolsó padból is kizárják, így nem tudja, hová tartozik, s a kályha mellé áll, egyedül. Ez azt mutatja, hogy nagyon feszült, s távol akarja tartani magát a többiektől. Gyávának és ügyetlennek érzi magát, és szégyelli ezt. Félszegsége, számkivetettsége annak köszönhető, hogy otthon elkényeztették, s emiatt olyan érzékeny, mint egy üvegházi növény.
A "Már túl jártam életem felén…" kezdősor Dante: Isteni színjátékára emlékeztet ("Az emberélet útjának felén / egy nagy sötétlő erdőbejutottam, mivel az igaz utat nem lelém…") és úgy hat, mintha egy meglett ember tekintene vissza múltjára összegző és elemző szándékkal. Az olvasó pedig egyre beljebb sodródik az idő sűrűjébe, amikor az elbeszélő beavatja őt a Kornéllal való közös múltjába. Kiderül, hogy az elbeszélő és Esti egymás hasonmásai, kiegészítői, de ugyanakkor szöges ellentétei is egymásnak. Az elbeszélő nyugodt, hűséges, tisztelettudó, családos ember, Esti viszont lázadó, hazudozó, léha, felelőtlen, agglegény. A mű tulajdonképpen az általuk képviselt két személyiségrész kapcsolatáról szól. Az elbeszélő képviseli a személyiség "világos" oldalát, míg Esti a "sötétet". Az előbbi képes beilleszkedni a társadalomba, betartja annak törvényeit, megfelel az elvárásoknak, az utóbbi viszont örök lázadó és öntörvényű marad. A műben egy teremtett elbeszélő jelenik meg, az ő barátja Esti Kornél.
Vezető hírek Békés Megyei Kormányhivatal, 2022. június 30. 16:06 Honvédelemért kitüntető cím dr. Melis János szarvasi címzetes főjegyzőnek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – Takács Árpád kormánymegbízott javaslatára – a védelmi igazgatás napja, július 1. alkalmából a Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát adományozta dr. Melis Jánosnak, Szarvas város címzetes főjegyzőjének. Békés Megyei Kormányhivatal, 2022. 14:45 Álláshirdetés - Békéscsabai Járási Hivatal A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályához CSALÁDVÉDELMI SZOLGÁLATI VÉDŐNŐ álláshely betöltésére munkatársat keres. Békés Megyei Kormányhivatal, 2022. június 27. 9:37 Fejlesztés miatt szünetel az ügyfélfogadás Eleken Július 1. és október 31. között fejlesztés miatt szünetel az ügyfélfogadás az eleki okmányirodában (Gyulai út 2. ). Kormányzati támogatással ugyanis kormányablak létesül Eleken. Békés Megyei Kormányhivatal, 2022. június 21. 16:57 Álláshirdetés - Békés Megyei Kormányhivatal A Békés Megyei Kormányhivatal Jogi, Humánpolitikai és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Jogi Osztály JOGÁSZ, KOORDINÁCIÓS REFERENS álláshely betöltésére munkatársat keres Békés Megyei Kormányhivatal, 2022.
Illetékfizetésre a legközelebbi postán (Békéscsaba, Munkácsy u. 6-8. sz. alatt, az Okmányirodáról 150 m-re) van lehetőség, míg a díjfizetés az Okmányiroda épületében a házi pénztárban történik. Csekken történő befizetést - gépjármű ügyintézést és vállalkozói igazolvány ügyintézést kivéve - még a sorszámhúzás előtt, illetve az időpontra történő megjelenés előtt kell megtenni. Csekk az Okmányiroda Információs Szolgálatánál kérhető. Gépjármű ügyintézés, útlevél, személyazonosító igazolvány és vezetői engedély ügyintézés esetén korlátozott számban, bizonyos ügyintézői munkaállomásokon lehetőség van bankkártyával történő fizetésre. A Békéscsabai Járási Hivatalban az alábbi településeken élők intézhetik hivatali ügyeiket: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós. Békési Járási Hivatal Békéscsabai Járási Hivatal Gyomaendrődi Járási Hivatal Gyulai Járási Hivatal Mezőkovácsházai Járási Hivatal Orosházi Járási Hivatal Sarkadi Járási Hivatal Szarvasi Járási Hivatal Szeghalmi Járási Hivatal
Helyi hírek - Földhivatali közlemények FOKTM Tájékoztató téjékoztatás Új nyomtatvány Tájékoztatás elektronikus kapcsolattartáshoz 2021. május 21. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ FÖLDNEK MINŐSÜLŐ, OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONBAN ÁLLÓ INGATLANOK MEGOSZTÁSÁNAK ELJÁRÁSA Tájékoztató Az eljárás indítása: Kérelem benyújtása az ingatlanügyi hatósághoz folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránt. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs (vagy annak meghatalmazottja) kezdeményezheti. KÉRELEM INNEN LETÖLTHETŐ --->>> Ingatlan-nyilvántartási kérelem a 2020. évi LXXI. törvény szerinti folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránt Tovább... 2020. december 29. 2020. december 29. 10:00 Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2021. január 4-én, hétfőn – az évnyitással kapcsolatos informatikai karbantartási munkálatok miatt – a Földhivatali Főosztály ügyfélszolgálati helyszínein 8 óra helyett 12 órától várjuk az ügyfeleinket. Az informatikai karbantartás az ország valamennyi földhivatali ügyfélszolgálatát érinti.