/ 8 találat - összesen: Kiemelt kép: Getty Images.
A műsorban felhangzó dalokban és versekben, mondókákban előkerültek nagy magyarjaink, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor neve. A kokárda, mint a magyarság jelképe leginkább a nemzeti színek tudatosításával (piros-erő, fehér-hűség, zöld-remény), annak helyes sorrendjének megismerésével idéztük fel. A magyar zászlót, pedig úgy emlegettük, mint az országban élők összetartozásának jelképét. Március 15 óvoda mese. A foglalkozáson kokárda színezése, zászló festése, csákó hajtogatása, párta és huszárkalap készítése, piros-fehér-zöld színű virág ragasztás voltak a legkedveltebbek. A tevékenykedések ideje alatt témához kapcsolódó zenét hallgatunk, valamint a huszárokra jellemző tartást, szalutálást és egyenletes járást gyakoroltuk az indulókra. A mindennapos mozgás és a tornafoglalkozás is főként az ünnephez kötődő mozgásformákat, játékokat tartalmazta. Óvodánkban e neves eseményről idén a Napocska csoport emlékezett meg ünnepi műsorral, az óvodások felkészítői Szántó Ferencné és Balogh Ildikó óvodapedagógusok voltak. Balogh Ildikó óvodapedagógus
- Játszunk szabadságharcosat! – mosolygott az óvó néni. - Jó! – örült meg Peti – Majd Leventével mi leszünk a huszárok! - Legyetek ti a huszárok – bólintott az óvó néni – de akkor át kell mennetek a másik csoportba, távoli földekre huszárkodni! Peti és Levente, nagy csatát remélve, fejükön csákóval, kezükben karddal átvonultak a középsőbe. A többi fiú folytatta a kardozást, a lányok pedig piros, fehér, meg zöld színű festékkel egy óriási, kör alakúra vágott papírra kokárdát nyomdáztak. A tenyerüket pirosra, fehérre, meg zöldre festették és úgy nyomták rá a papírra, hogy a kokárdának magyar zászló színe legyen. Tematikus terv március 15-ére. Az óvó néni pedig kifordult az ajtón. Kis idő múlva a kiscsoportos óvó néni jött be a csoportszobába. A gyerekek felpillantottak. Nem értették hová lett az ő óvó nénijük, és mit keres náluk a kiscsoportosoké. De aztán nem sokat törődtek vele, folytatták, amit abbahagytak. Csakhogy a kiscsoportos óvó néni mindenbe, de mindenbe beleszólt: - Ne kardozzatok, mert megszúrjátok egymást!
Az év ásványa 2018-ban a fluorit A folypátnak is nevezett fluorit a halogenidek osztályába tartozó, köbös kristályrendszerű ásvány. Képződését tekintve lehet primer, szekunder vagy tercier is, azonban legjellemzőbb a primer képződés, vagyis többnyire magmás eredetű ásványfaj. Kristályai rendszerint hexaéderek és oktaéderek, az oktaéder lapok mentén kitűnően hasad. Színe változatos, lehet zöld, kék, sárga, ibolyaszínű, vagy ritkábban színtelen, e színárnyalatai miatt gyakran használták drágakövek hamisítására. A fluoreszkálás jelensége erről a különleges ásványról kapta a nevét, a fluorit ugyanis ultraibolya fényben intenzíven mutatja a jelenséget, ami (a foszforeszkálással ellentétben) csak a megvilágítás ideje alatt tart. A fluoritra a foszforeszkálás és a termolumineszcencia is jellemző. A fluoritot a kohászatban még ma is használják, ércekhez adagolva csökkenti azok olvadáspontját. Alkalmazzák a vegyiparban is, és adalék anyagként az üveg- és zománciparban. A kristálygyógyászatban a bőr-és nyálkahártya regenerációjára, duzzanatok, gennyező sebek gyógyítására ajánlják, emellett ízületi panaszok, köszvény kezelésére is.
Figyelmeztető üzenet Az űrlap le van zárva, ezért nem lehet kitölteni. Szavazzunk a 2019. év ásványkincsére! Társulatunk (MFT) 2015. évben útjára indította az "Év ásványi nyersanyaga" programot az Év ásványa és Év ősmaradványa mellett. A program célja a mindennapjainkban használt ásványi nyersanyagok jelentőségének bemutatása, népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés. 2016. évben az Év nyersanyga a PERLIT lett, 2017. évben a ZEOLIT, és 2018. évben az ALGINIT. Most gondoljuk, hogy az ásványkincs bizony szebben hangzik, mint az ásványi nyersanyag, tehát válasszuk ki együtt hazánk kedvenc ásványkincsét! Az MFT Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztályának vezetősége a 2019. évre három jelöltet állított: KVARCHOMOK (1) ANDEZIT (2) MÉSZKŐ (3) Tudj meg többet rólam! 2018. október 23. éjfélig várjuk szavazataitokat! A szerencsés nyertest a Földtudományos forgatag megnyitóján, november 10-én mutatjuk be a nagyközönségnek a Magyar Természettudományi Múzeumban
Serkenti az idegrendszer működését. Lelőhelyei: Ural-hegység, Kongsberg (Norvégia), Cseh-Szász Érchegység, Cumberland (Anglia), Kapnikbánya (Románia), Bolzano (Olaszország), Rosclare és Cave-in Rock (USA), Bancroft (Kanada). Magyarországon Gyöngyösoroszi, Pátka, Pákozd, Budapest (Gellért-hegy, Kis-Sváb-hegy). Forrás: Pápay László: Kristálytani, ásványtani, kőzettani ismeretek. Egyetemi jegyzet. József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar. JATEPress, Szeged 1994. Michael Gienger: A kristálygyógyászat tankönyve. (Ford. Németh Gábriel), Bioenergetic Kft., Budapest, 2012. Az év ősmaradványa 2018-ban a balatonites nemzetség (Ammoniták alosztálya) Az ammoniták kihalt tengeri puhatestűek, a földtörténeti ókor (paleozoikum) második felében jelentek meg, és a földtörténeti középkor (mezozoikum) végén tűntek el. Megmaradt vázaik a legismertebb, legalakgazdagabb fosszíliák, fő jellemzőjük a spirálisan csavarodott ház és a kamravarratvonal. Vázuk külső felülete változatos, sima, hullámos vagy bordás is lehet.
az év hüllőjére, az elevenszülő gyíkra is igaz, hogy a farka nem attól törik le, hogy valaki hozzáér, hanem a vészhelyzet miatt az állat maga választja le a farkát? az elevenszülő gyíknál azért alakult ki ez a szaporodási forma, mert így alkalmazkodott a faj a hideg éghajlathoz? Ha nincs elég napsütés a tojások felmelegedéséhez, akkor az anya teste adja inkább a fejlődéshez szükséges meleget. az év rovara, az óriás-szitakötő lárvái méretük, agresszivitásuk és falánkságuk miatt vérszomjas ragadozók? Alsó ajkuk módosult, és fogóálarcként segíti a lárvákat a zsákmányok elejtésében. az óriás-szitakötő csaknem 360 fokos szögben tudja forgatni a fejét? az év gombája, a süngomba egy gyógygomba, amely kitűnő ízét a benne található 32 féle aromaanyagnak köszönheti? az év gyógynövénye, a levendula jó "mézelő" növény, vagyis méhcsaládokat telepítve levendulásunk mellé igen értékes levendulamézhez juthatunk? az év ásványa, a fluorit közül a legtöbb világít ultraibolya fényben? A fluoreszkálás jelenségét először ezen az ásványon figyelték meg, innen kapta a nevét a jelenség.
A kohászat egyik segédanyaga, mivel csökkenti az olvadáspontot és így alacsonyabb hőmérsékleten és kevesebb energia felhasználásával folyósíthatóak a fémek. A vegyiparban fluorsav gyártására használják. Átlátszó változataiból optikai lencséket csiszolnak. Megjelenése igen változatos hiszen kék, zöld, sárga, vöröses, narancs, bíbor, rózsaszín és színtelen is lehet. A fluoritnak van egy nagyon egyedi különlegessége, nevezetesen az, hogy "világít". Pontosabban fogalmazva uv-fényben fluoreszkál. Az ásvány neve és a fényjelenség neve közötti hasonlóság – fluorit/fluoreszkál – nem véletlen. Magát a fizikai jelenséget ugyanis erről az ásványról nevezték el. A természetes ásvány alapú ékszerek készítőinek kedvelt alapanyaga. Gyógyító kőként is használják. Hazánkban több helyen is gyűjthető ez a látványos ásvány. Képlete:CaF2 Keménysége: Szfalerit Magas vastartalmú feketéből elővillanó színek / flickr A nagyközönség számára ennek az ásványnak a neve cseng legkevésbé ismerten, pedig manapság ez a cink-fém legfontosabb ércásványa.
Fluorit a kohászatban Ezt a tulajdonságát használja ki az ipar, ahol elsősorban fémek olvasztásához és finomításához használják. Elterjedt a nagy oktánszámú üzemanyagok gyártásában is, ahol katalizátorként alkalmazzák. Ráadásul a teflonbevonatú főzőedényeknél fluor védi a teflonos felszínt. Fluorit a művészetben René Lalique opálüveg váza A fluoritnak jelentős szerep jutott a művészetben is. 1879-ben fedezték fel az opálüveg technológiát, amelynek segítségével képesek voltak fényáteresztő, kék árnyalatú és tejszerűen derengő hatású, préselt üveget készíteni. Számtalan művész használta ki az új technológiában rejlő lehetőségeket. Így pl. Luis Comfort Tiffany is, aki a legimpozánsabb szecessziós opálüveg-terveket készítette. Az Art Nouveau és az Art Deco stílus jeles képviselője, René Lalique is nagy előszeretettel használta az opálüveget, és csodálatos dísztárgyakat, műalkotásokat készített belőle. Előfordulása Telérkitöltő ásványként ólom- és ezüstérc-ásványokkal együtt, pegmatitok üregeiben, hévforrások környezetében fordul elő.
A nap folyamán szó lesz a hallgatói érdekképviselet munkájáról, fontosságáról, a mentorrendszerről, illetve még sok más szervezetről, ami az előbbiekkel mind kapcsolatban áll. A több mint 1000 futó 5 óra 5 perckor kezdi meg a versenyt a Lágymányosi Campus, illetve az Infopark körül. Megérkeztek az első TESS űrtávcső által készített fotók. A TESS abban különbözik a Kepler űrtávcsőtől, hogy előbbi olyan bolygók után kutat, amely nem csak hozzánk van viszonylag "közel", hanem a saját csillagától sem kering messze. Ezek az exobolygók értelemszerűen több fényt vernek vissza, ezért elég jó jelöltek arra, hogy részletesebben is szemügyre vegyék őket. A kutatók a TESS segítségével többek között a bolygó légköri összetételét és képesek lesznek majd vizsgálni, illetve az is elképzelhető, hogy az űrkutatók egykori élet jeleire is bukkanhatnak ezeken a távoli, csillagászati szemmel nézve azonban mégis… Olvass tovább!