A befektetési alapok általában jól diverzifikált befektetési lehetőségek. Találunk közöttük kötvényalapokat, részvényalapokat és minden egyéb lehetőséget. Ezért is népszerűek a befektetők között ezek a lehetőségek. Azonban minden befektetésnél a kockázat mellett a befektetési költségekkel is komolyan számolni kell. Hiszen egy 6%-os éves hozam mellett egy befektetési alap 2%-os éves költsége a hasznunk harmadát el fogja vinni. Ahogy esnek az elérhető hozamok, egyre több befektető kezd el törődni a befektetéseinek költségeivel. Ezért érdemes mindig megnézni, hogy az általunk választott alap milyen éves költséget számol fel a befektetők felé, mert hatalmas szórás van a piacon, hogy melyik alap mennyi költséggel dolgozik. A legtöbben itt elakadnak és nem a saját hibájukból. Kh alapok hozama 2. Ugyanis Magyarországon a befektetési alapok éves költsége hétpecsétes titok, amit gyakran nem kötnek a befektetők orrára. Bár létezik idehaza is TER mutató (Total Expense Ratio, azaz teljes költség-mutató), azt szemmel láthatólag nem kell kommunikálni a befektetők felé.
A kockázat elutasítása kapcsán megkülönböztetjük a spekuláció és a hazardírozás (gambling) fogalmait. Spekuláció esetén jelentős a befektetési kockázatvállalás, ennek megfelelően magas hozam érhető el. A hazardírozás olyan bizonytalan kimenetelű fogadás, melynek célja a kockázat élvezete, a kockázatarányos hozamszint nem lényeges szempont (lottó). K&H privátbanki hozamfizető nyíltvégű alapok alapja - K&H bank és biztosítás. A kettő közti különbség az arányos hozamelvárásban, a kockázati prémiumban van, amit a spekuláns minden esetben elvár, a hazárdőr nem. A spekuláció egy agresszív befektetési stratégiát jelent, míg a fogadás egy játék. Általában elmondható, hogy minél nagyobb a befektető vagyona, annál kevésbé becsüli meg a további hozamokat. A hasznossági függvény a vagyonnal nő, de minden újabb egységnyi pénznövekménnyel fokozatosan csökkenő mértékben növekszik, ez a csökkenő határhasznosság elve. Eszközök Befektetési limitek minimum maximum Bankbetétek, hazai és külföldi állampapírok, banki, jelzálog-hitelintézeti és vállalati kibocsátású kötvények 0% 30% Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) 70% 100% Földrajzi kitettség: hazai Szektoriális kitettség: nem értelmezhető Devizális kitettség: HUF Portfóliókezelési díj: 0, 50% Letétkezelési díj: 0, 052% Referenciaindex: 80%-ban BUX index, 20%-ban RMAX Index Eszközalap indulása: 2016. november 25.
Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb alap ezt a fontos tényt eldugja a befektetők elől. Gyönyörű kimutatások vannak a hozamokról mindenféle bontásban, a portfólió összetételéről, de a költségekről egy árva szó sem. Gyakran vért izzadva kell egy-egy alap költségét levadászni, ha a saját oldalukon vagy a tájékoztatóikban keresed. Nem is értem, miért nem kötelező mindenhol feltüntetniük a TER mutatót, ahol a hozamokat közzéteszik? Ha az EBKM, THM mutatókat közzé kell tenni minden reklámban, a befektetési alapok költségei miért lehetnek titkosak vagy alig kideríthetőek? Hogy mennyire nem mindegy, hogy mennyi egy alap költsége, arról egy szempillantás alatt meggyőződhetsz az alábbi ábrán. Kh alapok hozama 1. A befektetett tőke 10 millió forint, a hozam feltételezett 7%. Az első oszlop az elméleti költségmentes befektetés, a második egy ETF 0, 3%-os éves költséggel, majd évi 1, 5%, 2% költségű befektetési alap, majd egy 6% éves költségű unit linked biztosítás. Még egy évi 0, 3%-os költség is a huszadik évre 2, 1 millió akkori forintnyi veszteséget okoz, a 25. évre pedig majdnem 4 millió forint a mínuszunk.
A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség. Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is. Kh alapok hozama 9. Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint. 1:Nem jellemző/nagyon alacsony, 2:alacsony, 3:közepes, 4:magas, 5:nagyon magas Trendfigyelő szolgáltatás: Ehhez az eszközalaphoz nem kapcsolódik Trendfigyelő szolgáltatás. További információk: Az eszközalap jövőbeni teljesítményét befolyásoló piaci folyamatok megismeréséhez a befektetési kockázatok leírásának áttekintése javasolt, az eszközalapra jellemző kockázatok fenti táblázatban bemutatott mértékeinek figyelembevétele mellett.
A fertőzést leggyakrabban az adott élelmiszerben elszaporodó Salmonella, Staphylococcus, Escherichia coli, Yersinia enterocolitica, Campylobacter jejuni baktérium okozza, de ritkábban az ételbe szennyeződéssel bekerülő vírusok, fonalas gombák, egy- vagy többsejtű paraziták és toxinjaik is okozhatnak megbetegedést. A Clostridium botulinum toxin okozta kolbászmérgezés ritka betegség, de akár halálos végkimenetelű is lehet. Hanti (osztják) nyelv by Mihalyi Béla. A kórokozók bekerülhetnek az ételbe a nem megfelelő személyi higiénia vagy az élelmiszerkezelési szabályok be nem tartása, nem megfelelő konyhatechnológia, elégtelen hőkezelés miatt, ezenkívül fertőzést hordozó konyhai dolgozó, szennyezett ivóvíz, fekálialével öntözött zöldség közvetítésével is. Az ételmérgezés tünetei A fertőzés típusától függően az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a különböző hosszúságú, 1-5 óra lappangási idő után jelentkező fejfájás, émelygés, hányinger, hányás, szédülés, hasmenés, gyengeség, hasi görcsök, hőemelkedés, láz, hidegrázás, verejtékezés.
Az ételmérgezés kezelése Az ételmérgezés intenzív hányást és hasmenést válthat ki, amelynek során jelentős só- és folyadékveszteség léphet fel. Fontos teendő a folyadék és a sóionok, az elektrolitok pótlása. Folyadékot (elsősorban ásványvizet, teát) gyakran, de egyszerre csak kis mennyiségben fogyasszon a beteg. Homeopatia.info - Fejfájás, migrén homeopátiás kezelése. Kórházi kezelés során, súlyos esetben ezt infúziós folyadék formájában biztosítják. Jó hatású az orvosi szén alkalmazása. A gyulladt gyomor-bél nyálkahártya-izgalmának csökkentésére 12 órás koplalás után néhány napos diétára is szükség van: amelynek alapja például kétszersült, keksz, pirítós, főtt sárgarépa, főtt burgonya, rizs, banán lehet. Az ételmérgezés megelőzése Alapos hőkezeléssel elpusztíthatók a baktériumok, és megfelelő hűtéssel, helyes tárolással megakadályozható az újbóli elszaporodásuk. Az ételek frissességéről, felhasználhatóságáról meg kell győződni, kétes esetben, ha az élelmiszer színe, szaga, állaga megváltozott, akkor nem szabad felhasználni. A konyhai dolgozók, az ételt készítők személyes higiéniája alapvetően fontos.
ARSENICUM ALBUM 15 CH – hétvégenként, vagy izgalomtól BELLADONNA 15 CH – hirtelen, lüktető fajdalom, fényérzekeny szem IRIS VERSICOLOR 15 CH – hányingerrel, látászavarral, halántékon, jobb oldalt PULSATILLA PRATENSIS 15 CH – siróssággal, szédüléssel, szét akar robbanni NATRIUM CHLORATUM 15 CH – lüktető, látászavarral GELSEMIUM SEMPERVIRENS 15 CH – sapkaszerű, vizeléstől javul LYCOPODIUM CLAVATUM 15 CH – jobb oldali, szemüreg körül KALIUM BICHROMICUM 15 CH – szemüreg feletti migrén, hányással, gyomorégéssel
Óvodás- és iskolás korban is gyakori, hogy a gyerekek hasfájásra panaszkodnak, emellett hányinger, hányás, fejfájás, hasmenés is jelentkezhet. Ilyen esetben a szülő sokszor nehezen tudja eldönteni, hogy az iskolai stressz, valamilyen étel, fertőzés, vagy más betegség áll-e a tünetek hátterében. Visszatérő panaszok esetén érdemes hisztamin intolerancia irányába is vizsgálódni, ilyenkor a diétás tanácsok követésével a panaszok megszüntethetők. Stresszes életmód és allergiák Egyre többen küzdenek gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, ez felnőttek és gyerekek körében is gyakori panasz. A kiváltó okot nehéz beazonosítani, hiszen a rossz szokásoktól kezdve a rohanó életmódon át az egyre gyakoribb allergiák és ételérzékenység is okozhatja a kellemetlen tüneteket. Ha kapkodva eszünk, nem rágjuk meg alaposan az ételt, vagy túl sok készételt fogyasztunk, az már önmagában is elég a rossz emésztéshez – sorolja dr. Hasmenés hanyinger fejfájás. Polgár Marianne a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. "Gyermekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés oka lehet ételallergia, vagy intolerancia is, leggyakrabban a tejfehérje, tejcukor és a glutén tartalmú ételek fogyasztása okozza a panaszokat.
Gyakran van fülgyulladása is. Válaszát előre is köszönöm, Víg Edit Kedves Édesanya! 22 hónapos gyermeknél légúti és táplálék allergénekre egyaránt végezhető vérszérumból allergia vizsgálat. Üdvözlet Dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus
Jó napot! 20 éves vagyok és mostanában sokat fáj a fejem és ehhez minden alkalommal szédülés is társul (eddig szinte sosem fájt) emellett gyengének érzem magam és hasmenésem van. Nem tudna valamit javasolni ez ellen? 2012. 09. 29. | 09:43 Kedves Kérdező! Látatlanban semmiképpen, panaszai kivizsgálást igényelnek. De ha mostanában kezdett el fogamzásgátlót szedni, akkor érdemes lenne egy ciklust kihagyni, és óvszerrel védekezni: előfordulhat, hogy a gyógyszertől van. akkor eldöntheti, hogyan tovább. Orvosszakértő 2012. 10. 01. | 15:39
A hőkimerültség a hősérülés hosszú távú, általában néhány napos kifejlődése. Magyarországon ritka a tipikus hőguta, de előfordulhat hazánkban is ez az állapot. A tipikus hőkimerülés a magyar időjárási viszonyok között ritka, de általában fenyegető állapotok hatására alakul ki. A szervezet a magasabb hőmérsékletre és a nagy fizikai megterhelésre kompenzációs mechanizmusokkal reagál: értágulással és bőséges izzadással. Ha az elvesztett víz és ásványi anyagok nem vagy nem eléggé pótlódnak, hőkimerülés lép fel, amely kétféleképpen alakulhat ki: vízhiány vagy sóhiány. A kiszáradási formákat a vízhiány vagy a fokozott vízvesztés (hányás, hasmenés) okozza. A sóhiány formája általában a túlzott izzadás következménye, vagyis az izzadás intenzitása nem pótolható víz- és ásványianyag-pótlással. Nálunk is kialakulhat a hőguta nevű állapot. A hőguta nagyfokú fizikai megterhelés hatására alakul ki, többnyire mérsékelten meleg (25-30 °C), párás környezetben. Gyakoribb olyan embereknél, akik nincsenek hozzászokva a megerőltetéshez, és akik korábban kevés folyadékot fogyasztottak.