2022. április 06. | 14:56 Biztos forrásokat kell találni a 13. havi nyugdíj (évi 370 milliárd forint), a nők kedvezményes nyugdíja (évi 320 milliárd forint) és a megszaladó infláció miatti rendkívüli nyugdíjemelések (idén összesen akár 400 milliárd forint) finanszírozására az enélkül is súlyos hiánnyal küszködő büdzsében - írja Farkas András nyugdíjszakértő. A szakértő úgy látja, hogy a nyugdíjemelés most érvényes módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez és arra is felhívja a figyelmet, hogy a választásokat követően jobb, ha komoly szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell a nyugdíjrendszer további lényeges gondjait.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban 2019. január 1-je óta, bármely egyéb - vállalkozási, megbízási és hasonló - jogviszonyban 2020. július 1-jétől kereseti korlátozás nélkül lehet dolgozni, vagyis a nyugdíj mellett bármennyit lehet keresni. Az éves összeghatárra vonatkozó rendelkezést hatályon kívül is helyezték a kedvezményes nyugdíj mellett dolgozó hölgyek számára. A nyugdíj mellett szerzett kereset járulékmentes 2021-ben is, vagyis a nyugdíjas munkavállalónak kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie a keresete után, mentesül a 18, 5%-os társadalombiztosítási járulék alól. Ilyen esetben a munkáltató is jól jár, mivel nem kell fizetnie a nyugdíjas munkavállaló keresete után a 15, 5%-os szociális hozzájárulási adót és az 1, 5%-os szakképzési hozzájárulást. A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíj folyósítását 2021-ban is szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett nyugdíjas hölgy (előzetes kormányzati engedéllyel létesített) közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll.
Azóta azonban csak a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével lehet szolgálati időt szerezni – magyarázta a nyugdíjszakértő. Azokról az ellátásokról, amelyek beleszámítanak a gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe, valamint a kivételekről a cikkében olvashat részletesebben.
A női nyugdíjkorhatár és a férfi nyugdíjkorhatár is emelésre került 2022. január 1-től. Az új rendelkezés szerint férfiak és nők egyaránt 65 éves korukba tudnak nyugdíjba vonulni. 2021-ben még csak 64, 5 év volt a nyugdíjkorhatár, de ahogy már évek óta megszokhattuk ez folyamatosan emelkedik. Valószínűsíthető, hogy jövőre szintén egy emelést fognak végrehajtani. Mit lehet tudni a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban? Nők öregségi nyugdíjkorhatára Nem csak Magyarországon, hanem a fokozatosan csökkenő népességű országokban is fokozatosan emelik meg a nyugdíjkorhatárt. Az emelést, ahogy itthon is, fokozatosan hajtják végre. Erre azért van szükség, mert a kifizethetőség miatt egyensúlyban kell tartani az aktívan dolgozókat a nyugdíjasok létszámával, hiszen csak akkor marad fenntartható a ma nyugdíjrendszere. Amíg a demográfiai adatokban nem következik be változás, addig nagy valószínűséggel évről évre emelni fogják a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát is. A korhatár mellett természetesen egyéb szigorításokat is bevezetnek és be is fognak vezetni.
Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Ilyen szigorításra azonban 2022-ben (választási év) biztosan nem kerül még sor. Azoknak hölgyeknek, akik a közszférában dolgoznak (közalkalmazotti vagy egyéb közszolgálati jellegű jogviszonyban), és szeretnék a Nők40-et igényelni, tudniuk kell, hogy a kedvezményes nyugdíj igénylése esetén a jogviszonyuk munkáltatói felmentéssel megszűnik. Ha viszont a jogviszonyuk megszűnése nélkül előzetes munkáltatói hozzájárulással tovább szeretnének a nyugdíjuk mellett dolgozni, akkor azt kell tudniuk, hogy ilyen esetben a nyugdíjukat mindaddig szüneteltetik, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennáll, miközben már nyugdíjasnak minősülnek, tehát további nyugdíjjogosultságot nem tudnak már szerezni és a szünetelő nyugdíjuk összegét sem tudják újraszámoltatni, ha megszűnik a közszolgálati jellegű jogviszonyuk.
Egyéb év közbeni szakmai gyakorlat magának a képzésnek a része volt, ezért nem minősülhet keresőtevékenységnek így be sem lehet számítani. Mely esetekben nem fogják figyelembe venni a jogosultsági időt? A munkanélküli ellátás teljes idejét, az egyéb szolgálati időnek minősülő tanulmányi időt, a táppénz időtartamát, amely a biztosítási jogviszony megszűnését követte és az 1998. január 1. előtti fizetés nélküli szabadságokat. A gyermekgondozás és az ápolás nem sorolható ide, azt az időszakot figyelembe fogják venni a nyugdíj számításánál. Mit kell tudni a gyermekekkel kapcsolatos szabályokról? Vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után csak akkor lehet jogosultsági időt figyelembe venni, ha az a saját háztartásban nevelkedett és életvitelszerűen együtt élt a családdal. Gondozásra kikerülhetett, de csak napközbeni időszakra. Ha nagyszülőként az unokára való tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermekgondozási segélyt vettek igénybe, akkor annak az időtartama is beszámítható.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a jogosultsági idő megállapításakor a részmunkaidőben történő foglalkoztatás időtartamát akkor sem kell arányosan számolni, ha az egyébként szolgálati időként csak meghatározott hányadban vehető figyelembe. Az arányos szolgálati idő a köztudatban úgy él, hogy egy nap munkavégzés nem egy nap szolgálati időnek, hanem például fél napnak felel meg. (Abban az esetben kerül sor az arányos szolgálatiidő-számításra, ha a részmunkaidőben végzett munkáért kapott bér a minimálbérnél alacsonyabb. Ekkor a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. )A köztudatban élő példánál maradva, egy nap jogosultsági időnek számít egynapi munkavégzés akkor is, ha az - tegyük fel - fél nap szolgálati időnek számígosultsági időként kell továbbá figyelembe venni a gyermekgondozási segély folyósításának az időtartamát. A kedvezményes öregségi nyugdíj megállapításánál azonban nem lehet jogosultsági időként beszámítani a rokkantsági nyugdíj, valamint a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartamát.