atomi pályáka fizikai régió az űrben a mag körül, ahol egy elektron valószínűsége van. kettős és hármas kovalens kötések kovalens kötés akkor következik be, amikor az elektronok atomok között oszlanak meg., Dupla vagy háromszoros kovalens kötés fordulhat elő, ha négy vagy hat elektron között megosztott két atom, valamint szerepelnek Lewis struktúrák a rajz két vagy három összekötő vonalak egy atom egy másik. Fontos megjegyezni, hogy csak olyan atomok vehetnek részt több kötésben, amelyeknek legalább két valence-elektront meg kell nyerniük vagy elveszíteniük a megosztáson keresztül. kötés fogalmak kettős és hármas kötések magyarázható orbitális hibridizáció, vagy a "keverés" atomi pályák alkotnak új hibrid pályák. A hibridizáció egy adott atom szemszögéből írja le a kötési helyzetet., Az s és p pályák kombinációja hibrid pályák kialakulását eredményezi. Az újonnan alakult hibrid pályák mindegyike azonos energiával rendelkezik, és egy adott geometriai elrendezéssel rendelkezik az űrben, amely megegyezik a molekulák megfigyelt kötési geometriájával.
Az atomok közös elektronpár kialakításával is elérhetik a nemesgázszerkezetet, a közös elektronpárral létrejövő kötést kovalens kötés nek nevezzük. A kötő elektronpár csak ellentétes spinű elektronokból jöhet létre. Kovalens kötés kialakulásakor a vegyértékelektronok az atompályákról molekulapályára kerülnek. A molekulapálya az a térrész, ahol a kötő elektronpár 90%-os valószínűséggel megtalálható. A kötésben részt nem vevő elektronpárokat nemkötő elektronpár oknak nevezzük. Molekulának nevezzük az olyan semleges részecskéket, melyek két vagy több atomból kovalens kötéssel képződnek. A molekulák összetételét képlettel adjuk meg. A molekulát alkotó atomok vegyjelét egymás mellé írjuk, a vegyjel utáni alsó indexbe írt szám azt jelöli, hogy hány atom van belőle a molekulában. Az egy atomot számmal külön nem jelöljük, csak a vegyjellel. A molekulaképlet et összegképletnek (vagy tapasztalati képletnek) is nevezzük. A molekulaképlet megadása gyakran nem elegendő, mert többféle szerkezeti elrendeződésben kapcsolódhatnak össze az adott atomok.
A kovalens kötés kialakulását nézzük meg egy egyszerű példán keresztül! Vegyük példának a hidrogénatomot! A vegyértékelektronjait feltüntetve így néz ki: H ● A hidrogénatom egy vegyértékelektronnal nem túl stabil, a nemesgázszerkezet elérésére törekszik. Számára az utána következő elem, a 2-es rendszámú hélium az, aminek az elektronszerkezetét szeretné elérni. hidrogénatom Hogyan tudja ezt megtenni? Például úgy, hogy két hidrogénatom összekapcsolódik: H● és ●H Szándékosan rajzoltuk a másodiknál a másik oldalra a vegyértékelektront, így a két párosítatlan elektronjával egy közös elektronpárt tud létrehozni, és így mind a két atom egy kicsit hasonlít a két vegyértékelektronnal rendelkező héliumra. Kovalens kötés H●●H Így néz ki rajzban. H-H Vagy ha a 2 elektront egy vonallal helyettesítjük. Tehát a kovalens kötés közös elektronpárral létrejövő, elsőrendű kötés, kialakulása energia-felszabadulással jár. A kötés elektronpárját kötő elektronpárnak hívjuk. Ez az elektronpár mindkét atomhoz hozzátartozik.
A kovalens kötés speciális esete a delokalizált kötés, amelyben a kötést létesítő elektronpár kettőnél több atomtörzs vonzása alatt áll. Például a benzolmolekula hat szénatomjának hat elektronjából három delokalizált π-kötést képez, de a karbonátionban kialakult π-kötés is ilyen. Kötéspolaritás: Ha az elektronegativitások különbsége 0, akkor nincs töltéseltolódás, tehát a kötés apoláris. Ha az elektronegativitások különbsége nem 0, akkor az egyikük jobban vonzza az elektronokat, van eltolódás, tehát a kötés poláris. A kovalens kötést jellemzi a kötési energia. Egy mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges energiát kötési energiának nevezzük. Jele: E k, mértékegysége kJ/mol. Értéke megegyezik a kötés létrejöttekor felszabaduló energiával, de előjele ellentétes. A kötést létesítő atomok atommagjai közötti távolság a kötéstávolság (vagy kötéshossz). Értéke függ a kapcsolódó atomok méretétől: nagyobb méretű atomok esetében nagyobb a kötéstávolság, ugyanakkor kisebb a kötési energia.
A különböző atomok közötti kötés polarizáltsága eltérő, ennek megfelelően poláros (pl. víz), illetve apoláros (pl. hexán) vegyületekről beszélünk, az átmenet nem éles közöttük. A poláros kötés a kovalens és az ionos kötés közötti átmenet. További információk [ szerkesztés] Covalent Bonds and Molecular Structure Structure and Bonding in Chemistry--Covalent Bonds Az atomos állapot a természetben általában nem stabilis. Ez alól csak a zárt, stabilis elektronszerkezetű nemesgázok képeznek kivételt. Ha nagy elektronegativitású atomok ütköznek egymással, akkor atompályáik kölcsönhatásba lépnek. Ellentétes spinű, párosítatlan elektronjaik a két (vagy több) atommag vonzásterében új, ún. molekulapályákra kerülnek. A molekulapályák szimmetriája alapján megkülönböztetünk tengely szimmetrikus szigma- (σ-), illetve sík szimmetrikus pi- (π-) kötéseket. Az atomtörzs elektronok a kovalens kötés létrejötte után is az adott atomhoz tartoznak. A szerkezeti képletben a vegyjellel így az atomtörzset jelöljük.
Irányítási szabályok chevron_right 7. A szubsztitúció és elimináció elmélete chevron_right 7. Alifás nukleofil szubsztitúciós és eliminációs reakciók mechanizmusa, regio- és sztereokémiája 7. Szubsztitúciós reakciók 7. Eliminációs reakciók 7. A reakciókat befolyásoló tényezők 7. Ambidens nuklofilek 7. Az aromás nukleofil szubsztitúció chevron_right 8. Halogénvegyületek, alkoholok, fenolok és éterek kémiája 8. Halogénvegyületek, éterek, alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai 8. Sav–bázis tulajdonságok 8. Halogénvegyületek reakciói fémekkel chevron_right 8. Alkoholok reakciói, fenolok és éterek előállítása, reakciói 8. Alkoholok reakciói 8. Fenolok előállítása és reakciói 8. Éterek előállítása és reakciói chevron_right 9. Nitrovegyületek és aminok kémiája 9. Nitrovegyületek előállítása és redukciója 9. Aminok szerkezete, fizikai és bázikus tulajdonságai 9. Aminok előállítása és reakciói chevron_right 10. Alkoholok, oxovegyületek és karbonsavszármazékok redukciója és oxidációja 10. Oxovegyületek és karbonsavak oxidációs előállításai chevron_right 10.
Melyik állítás melyik víztípusra érvényes? Energiaforrások csoportosítása szerző: Vaszlavek Periódusos rendszer és periódikus tulajdonságok Szerves képletek Egyenlőségek a kémiában szerző: Katalinbodor8 Párosíts össze a fogalmakat! szerző: Banasakrebeka1 Vegyjelek lufi Vegyjelek 21-40. szerző: Ficsorbarbara Kémia