A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. rész ében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet. Társasházi alapító okiratban létesített elővásárlási jog A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonú lakásra, vagy akár nem lakás céljára szolgáló helyiségre elővásárlási jog alapítható a társasház tulajdonostársai javára. Ilyen társasházi elővásárlási jog alapítás elsősorban kisebb lakásszámú kertvárosi övezetben épült társasházakban jellemző, ahol ez eszköz lehet a lakóközösség összetételének kontrollálására. Ahogyan fent említettük, az elővásárlási jog ügyintézésével kapcsolatban a közös tulajdonú ingatlanokat érintő elővásárlási jog tekintetében tett megállapítások itt is irányadóak.
A Kúria alaposan felülírta a korábbi jogértelmezést egy nemrég megjelent határozattal Az elővásárlási jog a gyakorlatban az ingatlantulajdonosok és a vevők számára egyaránt számos bonyodalom és feszültség forrása lehet. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását a vevőnek, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi azt meg. Speciális eset, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, ilyenkor ugyanis az eladó nem köteles értesíteni a jogosultakat az eladási szándékról. Probléma azonban itt is adódhat: akár évek múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést. "A Kúria egy nemrégiben megjelent határozatában alaposan felülírta a korábbi jogértelmezést, ugyanis kimondta: sok jogosult esetén az eladónak valóban nem kötelessége az értesítés, azonban a jogosultak akár három év múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést" Sok száz lakás, sok száz elővásárlásra jogosult Nagy számú elővásárlásra jogosulttal általában társasházak esetében találkozhatunk.
Elővásárlási joga van az olyan földművesnek, aki helyben lakónak minősül. Helyben lakónak azt a természetes személyt minősíti a törvény, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az érintett föld fekszik. De emlékezzünk vissza, hogy amennyiben a helyben lakó természetes személynek az érintett föld a használatában van, akkor ő az előkelő harmadik pozícióban van, megelőzve a jelen pontban meghatározott, helyben lakó természetes személyt. A törvényi sorrend utolsó helyén tanyáznak azok a földművesek, akiknek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Ők az elővásárlási jogukat kizárólag abban az esetben gyakorolhatják, amennyiben az első öt jogosulti körből senki nem jön szóba. Figyelemmel arra, hogy önmagában csak az elővásárlási jog mennyi kérdést vet fel, nem beszélve a földforgalmi törvény által támasztott feltételrendszerről, azt javasoljuk, hogy amennyiben termőföld vásárlásán töri a fejét, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit.
Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír. Ajogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek. A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.
Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink