A hegység legmagasabb pontján, a Pilis-tetőn kapott helyett, és Pilisszentkereszthez tartozik. A kilátó Esztergom és Budakalász között nagyjából félúton van. Ha autóval közelítjük meg, akkor kb. 1 óra az út Budapestről. Budapest belvárosából Békásmegyer felé kell vezetni a Szentendrei úton és Pomáz illetve Pilisszentkereszt érintésével továbbhajtani a Pilis-tető felé. Cím: Pilisszentkereszt, Zöld turista-ösvény, 2098 Távolság Budapesttől: 45 km / 1 óra Boldog Özséb kilátó - Budapest távolság Ki volt Boldog Özséb? Boldog Özséb neve a legtöbb ember számára teljesen ismeretlen. Ez főleg azért van mert megközelítőleg 800 éve született és tevékenykedett. Az ő nevéhez fűződik a pálos rend megalapítása, ezért ha meglátogatod a Boldog Özséb kilátópontot, akkor jó ha legalább ennyit tudsz róla. A szerzetes létezését sokan megkérdőjelezik, hiszen nem találnak olyan történelmi okiratot, amely konkrétan hivatkozna Boldog Özséb nevére. Ennek ellenére a Pilisszentkereszten 2014-ben épült 756 méterrel a tengerszint felett található kilátópontot róla nevezték el, így tehát neve biztosan fennmarad az utókor számára.
A pilisszentkereszti Boldog Özséb Kilátó. Szöveg: Uhl Gabriella Fotó: Hajdú József Olvasási idő: … Eredetileg az OCTOGON legfrisebb, 158-as lapszámában (amelyet most ingyen letölthet pdf-ben) írtunk a Koller József-tervezte pilisi kilátóról, az írást most teljes egészében közöljük. A földrajzi határok ki- és megjelölése évezredes gyakorlata az emberiségnek. A kereskedelem, utazás, a földgolyó birtokbavételének előrehaladtával egyes kiemelt geográfiai állásokban a jelzőtornyok szerepe és egyben mérete is megnövekedett. Világítótornyok sokasága szolgálta és szolgálja a hajósok tájékozódását, a szárazföldön hegyvonulatok ormaira állítottak őrtornyokat. A városba zárt emberek természet utáni vágya a kirándulásban érhető tetten, és idővel a kifejezetten a kilátást, a táj megfigyelését, birtokbavételét segítő kilátók népszerűvé váltak és ellepték a nagyobb városok körüli hegyeket. Egy ilyen kilátó egyszerre szolgálja a látvány befogadását, a menedéket, valamint gyakorta tudományos megfigyelések gyűjtőpontja is.
A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a 756 méter magas Pilis-tetőn álló, több mint 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A Boldog Özséb-kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átalakításával jött létre, az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte. A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki. A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, ahonnan a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is látható. A Boldog Özséb-kilátó közelében számos kolostorromot, barlangot fedezhetnek fel a látogatók, de a Zsivány-sziklák, valamint a Pilisszentkereszti szurdok sincsenek messze innen.
A túra nagy előnye, hogy lehet belőle akár egy egész napos túrát is kerekíteni. Ez a pilisi kirándulás gyerekbarát is, hiszen akár háti hordózóban is könnyen megtehető. Budapesttől kocsival: 30 perc Túraidő: 2 óra Szintemelkedés: 416 m Megközelítés: Autóval Pomáz felől Pilisszentkereszten lehet hagyni az autót a Főtér előtt a jobb oldlat a Büntetésvégrehajtás épülete előtt. Túraútvonal: A zöld sávon tehetünk egy szép kirándulást. Figyelni kell, mert a főutat kétszer is keresztezi a zöld, és a 2. - nál kell jobbra rámenni, ez visz fel a csúcsra. Egy pár száz méteres kerülőt jelent, ha a zöld körre megyünk át innen, ami újra becsatlakozik, ez a Trézsi- kút forrás t érinti. A hegy déli oldalán megy fel a túristaút, ami kanyarogva győzi le a szinteket, majd felérve a gerincre a zöld háromszög visz a Boldog Özséb kilátó hoz. A Pilis- Tető a Dunántúli középhegység legmagasabb csúcsa 756 m. Itt található az 1980- as években épített Budapest légvédelmi bázisaként a titkos rakétakilővő. A területet 40 katona védte állandóan, és ha légitámadás érte volna Budapestet innen indították volna a rakétákat.
Boldog Özséb-kilátó A Pilis szívében lévő kilátót 2014-ben adták át, a kihelyezett látogatószámláló adatai szerint igen kedvelt a természetjárók körében. A nyolcvanas évek derekán a tető egyike volt a főváros légterét védő rakétabázisoknak, a kopár tetőn látható néhány elhagyatott betonbunker is. A kilátó a Pilis-tető legmagasabb pontján áll, ahol egy korábbi geodéziai mérőtorony működött. Ezt a 14 méter magas tornyot építették át úgy, hogy a régi műtárgy köré fa lépcsőket emeltek, a falát pedig függőleges, borovi fenyőből készült fatartók alkotják. A korábbi vasbeton fal meghosszabbításával egy új tetőszint is kialakításra került. Az impozáns kilátó több mint 17 m magas, és felfelé haladva fokozatosan nyílik meg a teljes Dunazug-hegység, a Visegrádi-hegység, a Budai-hegység panorámája és tiszta időben a Gerecse vonulata is. A kilátószint szinte teljesen fedett, és felfelé is biztonságosan lehet haladni még nyirkos időben is a csúszásmentes lépcsőkön. A nevét a 13. században élt esztergomi kanonok után kapta, aki a térség remetéit összegyűjtve alapította meg a pálosok rendjét.
A tudomány szolgálata és az egyéni szemlélődés (tájkép) olvad itt egybe a remek építészeti megoldás következtében, s túllépve a funkcionális megoldásokon, megidézi azoknak a pálos remete szerzeteseknek az emlékét, akik elsőként vonultak el a környékre, lelki békét keresve. Tervezés éve: 2013 Megvalósítás éve: 2014 Beépített terület: kb. 50 m 2 (egy 3 méter széles körgyűrű) Új kilátószerkezet teljes magassága: 17, 25 m Új kilátószerkezet külső átmérője: 9, 20 m Új kilátószerkezet látogatószintje: 12, 90 m Vezető tervező: KOLLER JÓZSEF Építész tervezők: HOFFECKER ÁKOS, LŐKE FERENC (KOLLER ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSZETI KFT. )
Szívesebben buszoznátok? Pomázról indul közvetlen dobogókői járat is. Gyalog a kilátóig a kék körút jel vezet, ezt kell majd figyelnetek. Julianus-kilátó A kilátó Julianus barátról kapta a nevét, és bár 1938-ban épült, csak 1939. május 14-én avatták fel. Mit kell tudnotok róla, mielőtt útnak indultok? Maga a torony 15 méter magas, és tulajdonképpen télen-nyáron látogatható, megfelelő útviszonyok mellett. Körülbelül 4 km-es túra Zebegénytől, vagyis elég kirándulóbarát, bátor és kitartó gyerekekkel is megmászhatjátok. A Hegyestető 482 méter magas csúcsán áll, és a Dunára, illetve a Börzsönyre is csodás kilátás nyílik innen. Felújították a kerengőt, és mivel a lépcsők, a külső homlokzat és a belső részek is teljesen fel lettek újítva, ezért a torony biztonságosan látogatható annak ellenére, hogy elég idős. Ez tipikusan egy olyan kilátó a Dunakanyarban, ami nemcsak hihetetlen népszerű kirándulóhely, de bástyához hasonlító megjelenésével a visegrádi Fellegvárnak és a Salamon-toronynak tiszteleg.