Akkor viszont tudta – illetve az első időkben még csak érezte –, nem a véletlen műve a betegség, s nem véletlenül neki kellett mindezt átélnie. "Amint ráébredtem az utazásom mögött rejlő igazságra, tudtam, hogy el kell mesélnem. Ez vált életem legfontosabb céljává. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy abbahagytam volna az orvosi munkámat, és felhagytam volna az idegsebészettel. De most, hogy olyan szerencsés lettem, hogy megérthettem: az élet nem ér véget a test vagy az agy halálával, kötelességemnek, küldetésemnek látom, hogy elmeséljem az egereknek, mit tapasztaltam a testen és ezen a földön túl. Különösen azoknak az embereknek szeretném nagyon elmesélni ezt a történetet, akik hallottak már hasonló élményekről, és nagyon szerettek volna hinni bennük, de képtelenek voltak erre. FÖLDI MENNYORSZÁG. " Az, hogy az agykérgi működése leállt, önmagában bizonyíték, hiszen az felel az emlékekért és a gondolkodásért. Az agya nem működött, mégis élete legvalóságosabb élményeit tapasztalta meg. Hormonális vizsgálatokkal kiderítette azt is, hogy nem a gyógyszerek mellékhatásainak következménye az általa átélt utazás.
Van három egymást követő, az elmúlással kapcsolatos ünnepnapunk: október 31., november 1. és november 2. Ha megvizsgáljuk ezek szerepét, akkor azt kell mondanunk, hogy a halál önmagában jelentős, hiszen általános és kikerülhetetlen. Mennyország Pedig Létezik | Mennyorszag Pedig Létezik. Minden embernek egyszer majd meg kell halnia, aki valaha is megszületett. Időben visszafelé haladva, november másodika a Halottak napja: ekkor emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről. Imádkozunk értük, hiszen nem lehetünk biztosak, hogy a keresztény lehetőségek közül melyik várt és vár rájuk a haláluk után. Az imádságunk viszont a remény jele: ha azt gondolnánk, hogy már úgyis kár értük fohászkodni, akkor nem imádkoznánk. A halál itt, a Földön a zarándokállapotunknak a végét jelenti, ahonnét ezen életbe többé már nincsen visszatérésünk: az úton levés, a döntés ideje visszavonhatatlanul lezárul, ugyanakkor az ember megérkezik haza, meghatározódik, az élete végérvényessé válik, a döntései pedig örök jelentőséget kapnak. Minthogy az élet amúgy is előbb-utóbb elhasználja magát, érdemes azt inkább másoknak, az embertársainknak a szolgálatában elhasználnunk.
A magyar mozikba is megérkezett Elia Suleiman A Mennyországnak kell lennie című rendezése, ami tavaly debütált a cannes-i versenyprogramban, ahonnan végül a zsűri különdíját vitte el, a kritikusok (FIPRESCI) pedig a legjobb alkotásnak választották. A palesztin rendező ötödik nagyjátékfilmje egyszerre esszenciális moziélményként és vígjátékként: alig van benne párbeszéd, csupa ötletes vizuális gegre épül a humora. A magyar cím egy kicsit csalóka: a film nem azt próbálja bizonyítani, hogy mennyország létezik. Az It Must Be Heaven jelentése közelebb áll ahhoz, hogy "Ez biztos a mennyország", ami egyébként a főhős filmbeli filmtervének a címe. Mennyország pedig létezik olcsó, akciós árak | Pepita.hu. Ami a főhőst illeti, igencsak áthallásos "meta" alkotásról van szó, Elia Suleiman ugyanis saját magát alakítja (legalábbis egy hozzá igen közel álló alteregót), aki a cselekmény során épp egy ugyanolyan című filmen dolgozik, mint amit mi, a nézők látunk. A rendező Názáretből Párizsba, majd New Yorkba utazik összeszedni a pénzt a filmjére, Suleiman pedig valóban élt mindhárom városban egy-egy évtizedet.
Mintha próbáltak volna tanulni a párizsi esetből: mint mondják, Suleiman "épp egy vígjátékot ír a békéről a Közel-Keleten", de ezzel sem járnak sikerrel, a producer szerint "ez máris vicces". Elia Suleiman Mennyországnak kell lennie-ben Forrás: CineFest Ami a filmet illeti, az valóban bárhol játszódhatna, legalábbis meglehetősen univerzális, egyfajta kudarcos emigráció története, ami a földi mennyország illuzórikus természetére világít rá. Názáretben, Párizsban és New Yorkban - a főhős számára legalábbis - minden egy kicsit máshogy ugyanolyan, a karakter ugyanazzal és/vagy ugyanolyan bizarr jelenségekkel szembesül három gyökeresen különböző kultúrában. A film nem csak tartalmilag, formailag is univerzális, még a nyelvi korlátokat is képes áthidalni, mivel műfaját tekintve a börleszkhez áll a legközelebb. Vizuális komédia, fantáziadús, olykor költőien kifejező gegekkel. Suleiman talán egyszer szólal csak meg, karaktere ugyanúgy végig szemlélődik a film során, mint ő maga rendezőként. Félszeg főhőse Charlie Chaplint, Buster Keatont vagy Mr. Beant juttathatja eszünkbe, humora pedig a börleszk modern mestere, Jacques Tati munkásságát (főleg a Playtime szatíráját a nagyvárosi élet kihívásairól).
Ezekről a történésekről azonban Eben már semmit sem tudott. A teste jelen volt, de ő máshol járt. Először az alvilágban járt, amelyet ő a Földigiliszta-nézőpont birodalmának nevezett el, koszos, sáros gyökérszerű növényzet, állatias arcok üvöltései, borzalmas halál szag vette körül. Bár Eben úgy érezte, hogy nincs itt teste, mégis jelen van, ami egy idő után már kellemetlen volt számára és akkor megjelent egy csodálatosan gyönyörű lény. A lény forogva, fényesen egyre közeledett és elvezette Eben-t egy átjáróhoz egy különös, ragyogó világba. Itt vidéki táj fogadta, rétek, patakok, vízesések, és emberek, gyerekek, akik boldogan nevetgéltek. Egy lány kísérte Eben-t az útján. Az, hogy szép, vagy bájos, kedves nem igazán megfelelő szavak ebben a világban. Szavak nincsenek is ebben a világban mégis fontos információt kapott Eben, hogy szeretik, megbecsülik, nincs mitől félnie és nem hibázik, hogy sok mindent fog látni ebből a világból, de utána vissza fog térni. Aztán eljutottak a Magba, ahol angyalszerű lények voltak, és megtapasztalták Isten jelenlétét, több dimenziót is.
Egyrészt a többi közeli bolygó pályájának parányi eltéréseiből következtethetnénk a Túlvilág létére, csakúgy, ahogy már 170 évvel ezelőtt is meg tudták tenni ezt a csillagászok. Másrészt a többi bolygó hatna a Túlvilágra, csakúgy, mint a Földre. Emiatt a Föld és a Túlvilág relatív helyzete megváltozna, és nemcsak hogy elkezdenénk látni a Nap mellett, hanem hosszabb időtávlatban akár kozmikus karambol is lehetne a vége. Igazi túlvilági szcenárió. Második mese a megkergült űrszondáról 1972–73-ban indították útjára a két Pioneer űrszondát, amelyek arról is ismertek, hogy hordoznak egy-egy aranyozott alumíniumlemezt, rajtuk egyebek mellett egy meztelen emberpár képével. Két szonda már elhagyta a Naprendszer határát, de az első 25 évben pontosan tudták követni az útvonalukat. Ekkor fedezték fel, hogy az űreszközök egy parányit jobban lassulnak, mint ahogy azt a Newton-törvények alapján számolták. Hiába kalkuláltak minden bolygó módosító hatásával, a lassulás egy akkora része, amely ugyanannyi, mintha egy hatvan kilométer per óra sebességgel haladó autó 650 év alatt leállna, magyarázatlanul maradt.
Gondolkoztál már azon, hogy mi történik veled a halálod után? Mi vár rád a "túlvilágon"? – Persze, ha egyáltalán létezik a túlvilág. Létezik a Mennyország? Ha igen, milyen? Boldog leszel ott? Megtalálhatod-e ott a szeretteidet? Miben különbözik majd az ottani életünk a földitől? A Biblia sok mindent bemutat abból, ami a Mennyben vár ránk – leírja milyen hely lesz, milyenek leszünk, milyen testben élünk majd ott, milyen lesz az életünk. Emellett, többen beszámoltak halálközeli élményükről is, amikor egy pillanatra meghaltak, a Mennybe mentek, ahonnan aztán visszatértek, hogy elmeséljék élményeiket. Az Ige szerint az egyik legjelentősebb különbség a földi és a mennyei élet között az, hogy a Menny egy tökéletes hely, amit Isten jelenléte tölt el, ahol élvezhetjük a földi élet minden szépségét és csodáját a bánat, a fájdalom, az üresség, a magány és a félelem nélkül, önzés, kapzsiság, gyűlölet és pusztítás nélkül, amit oly gyakran látunk, tapasztalunk a körülöttünk lévő világban. Isten országát betölti majd a szeretet, a szépség, a béke, mindent körülölel a vigasztalás és megértés, tele lesz örömmel, együttérzéssel, de legfőképpen magának Istennek a szeretetével, aki mindenkinél jobban szeret minket.