A többi szereplő is hibátlanul teszi a dolgát – a már említett szobalányokat játszó Shea Curry és Anna A. White egészen fergeteges –, az egyetlen kifogás talán a meglehetősen elnyújtott és visszatetszően gyerekes pizsama-parti jelenet. Aki nem vár többet közel kétórányi könnyed kikapcsolódásnál, az nem fog csalódni a filmben. A Neveletlen hercegnő 2 ennyit és nem többet ígér, de ezt az ígéretet hiánytalanul teljesíti. Mi több, noha csupán személyes tapasztalatommal támaszthatom alá az állításomat, a film többször is megnézhető, ami sok hollywoodi produkcióról nem mondható el. Az amerikai dallamos rockzene kedvelőinek pedig külön élvezetet jelenthet a filmzene, mindenekelőtt Avril Lavigne pazar dalának, a fülbemászóan melodikus, mégis energiával teli "Breakaway"-nek kissé klisés képi világú, de meggyőzően előadott, az extrák között megtalálható klipje.
2004-11-04 The Princess Diaries 2: Royal Engagement 2004. Körtetorta tejszínhabbal Azt tényleg soha nem gondoltuk volna, hogy egy olyan, valljuk be őszintén, jelentéktelen filmnek, mint amilyen a Neveletlen hercegnő volt, is lesz egy második része. Pedig igen, és ennek nincs is más oka, mint hogy a film annak idején 37 milliós befektetésből 100 millió feletti bevételt produkált. És tessék, most előbukkant a folytatás, és a romantikus lányfilm-vonalból egy csöpögős, a végletekig eltúlzott, "helyes-kedves" tinifilm született. Bármennyire is szeretjük a romantikus filmeket, azon belül is a vígjátékokat, az érzelmességnek és a meseserűségnek is van egy olyan határa, amit túllépve már nem igazán értékelhető egy film. A romantikus vígjátékok műfaját olyan klasszikusok teremtették meg, mint a Pretty Woman (aminek a rendezője ugyanaz a Gerry Marshall, mint akinek a Neveletlen Hercegnő-filmeket köszönhetjük), vagy az Only You (Marisa Tomei-el a főszerepben), vagy a Meg Ryan-es Francia Csók, és társaik.
Értékelés: 309 szavazatból Mia (Anne Hathaway), mint a kamaszlányok általában, arról ábrándozik, hogy siker és csillogás veszi körül. Álma valóra válik, amikor egy nap meglátogatja sosem látott nagyanyja (Julie Andrews). A hölgy kicsit kilóg a San Franciscó-i környezetből: ugyanis ő Genovia királynője, és azért jött, hogy átadja unokájának a trónt. Míg a szigorú nagymama a királynőhöz méltó viselkedésre próbálja nevelni a makrancos kamaszlányt, Mia egyre kevésbé szeretne királynő lenni. Ahhoz ugyanis itt kéne hagynia barátnőjét, az iskolát, kedvenc Ford Mustangját és persze egy fiút, akivel kapcsolatban szintén titkos álmai vannak. Bemutató dátuma: 2001. október 11. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Szereplők Clarisse Renaldi királynő Linkek: Díjak és jelölések MTV Movie Awards 2002 Legjobb első szereplés (női) jelölés: Anne Hathaway
Csupán annyi a gond, hogy a jóképű és megnyerő ifjú, Nicholas Devereaux nagybátyja, Mabrey őrgróf, Mia helyett inkább saját unokaöccsét látná szívesebben a királyi trónuson, és ezért minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a gyönyörű, ám esetlen hercegnő trónra lépését. És itt kezdődnek a romantikus vígjátékokra jellemzően nevetésre fakasztó bonyodalmak. A film humora persze jellegzetesen amerikai. Többnyire elcsépelt poénok sorjáznak egymás után, a szellemesség forrása pedig gyakran pusztán a helyzetből fakadó irónia, a könnyed és jórészt kifogástalan alakítások azonban hitelessé teszik még a legbárgyúbb élceket és a másutt talán erőltetettnek ható helyzetkomikumot is. Különösen szórakoztató Mia két szobalánya, akik a megkétszerezés hatásából eredően a fénykor – elsősorban Stan és Pan, no meg Charlie Chaplin kora – komédiáinak karaktereit idézik. Az első film óta Anne Hathaway határozottan kiforrottabb és kifejezetten szép színésznővé érett, aki sikeresen túllép az első rész amerikai tinilányának esetlenségétől humoros jelenetek – bár ilyenből is akad elég – sablonosságán, és ezúttal már arcjátékával és gesztusaival is képes megindítani a fantáziánkat.
Ezekben a filmekben az elbűvölő és nem-mindennapi hősnőn kívül még egy sor olyan elem is fel szokott bukkanni, amitől fordulatos lesz a cselekmény, humorosak lesznek a jelenetek, és élvezetes lesz az egész, miközben persze minden afelé halad, hogy a hősnő megtalálja az igazi társát, aki nemcsak jól néz ki, de hasonlóan eredeti személyiség is, mint a főszereplőnő. Az Only You-ban Marisa Tomei egy gyerekkori jóslatot követve üldöz egy ismeretlen férfit, miközben véletlenül -szó szerint- belebotlik Robert Downey Jr. -ba, aki látatlanban tudja, mik a kedvenc ékszerei a lánynak, és milyen cipő illik hozzá. A Francia Csókban Meg Ryan a volt vőlegényét üldözi, miközben abban a férfiban találja meg az "igazit", aki sokáig a legjobban idegesítette, és aki hozzá, amerikai lányhoz képest "annyira francia". A Nevelet len Hercegnő már nem volt ennyire ötletes sztori-fronton, itt egy tinilányról az derült ki, hogy valójában egy kis királyság trónörököse, vagyis egy hercegnő, és a film arról szólt, hogy tudja ezt a nagyfokú konfliktust talpraesetten és közben hercegnői módon kezelni.