Érettségi 2018 – Görög dráma és színház - YouTube
A görög dráma 2 foglalkozás Tananyag ehhez a fogalomhoz: theórikon látványossági pénz. Pl. kezdetben a szinházi belépődíjak, amiket Athénban visszaadtak a közönségnek. A theórikon behozatalát Kleophonnak tulajdonítják. Később mindenféle más ünnepek és látványosságok alkalmával is pénzt osztottak ki a nép közt, és ezt a didaszkalia ( gör) Magyarázat, útmutatás. szatírdráma Más néven szatírjáték. A görög színjáték egy fajtája. Komikus tárgyú, szereplői isteni lények. Cselekménye során mítikus hősök szatírokkal, azaz Dionüszosz isten félember-félállat követőivel találkoznak. Euripidész: Küklopsz. További fogalmak... orkhesztra A régi görög színházban a színpad előtere, kör vagy patkó alakú. Itt mozgott a kar. szkéné Épírmény, mely az ókori görög színház színpadterét hátulról zárja le. kothornosz Az ókori tragédiákban a színészek magasított talpú cipője. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Szkéné: A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i. e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek. Proszkénion: A hellenisztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével. Theatron: A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül. link - A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak A görög színház (theatron) A theatron (ahonnan látnak) a Dionüszosz isten kultuszából kinövő ünnepségek színhelye, ahol tragédiát, komédiát, szatírjátékot adtak elő; de a zenei versengés ( agón), sőt a 3. századtól a népgyűlésnek is helye.
– Szakíts, ha tudsz! " A HANYATLÁS jele, hogy megszűnik a verbális összeütközés, és cselekvésbe, erőszakba csap át, valamelyik oldal elbukik, vereséget szenved a fizikai összecsapás során, de a valódi tragédia vagyis értékvesztés nem az emberhalál, hanem az, hogy a jó ügy képviselője bukik el, az érdekellentétben ugyanis benne van az, hogy úgymond a jó és a rossz, az erény és a bűn, az erkölcs és az erkölcstelenség képviselője között jön alakul ki konfliktus.. A MEGOLDÁS mindig bizonyos megkönnyebbüléssel, megtisztulással (katarzis) jár. Még akkor is, ha a számunkra kedves és igazságos hős elbukik, mert vele együttérezve, sorsában osztozva bennünk az igazság és jóság érzése tovább él. A tragikus hős halálával a nézőben megfogan egy érzés, vágy, gondolat, egy eszme, hogy a jót és szépet, a helyes magatartást érdemes vállalni, s akiben ez él, az már megtette az első lépést a megtisztulás felé. Pergamoni színház A görögöknél a városállamok kialakulása idején kezdenek szétválni az egyes műnemek: zenére, táncra, lírára, epikára vagy drámára.
A szkéné mögé került a szkénothéka mint kellékraktár, öltöző. Az isten képében fellépő színész a theologeion ban, a szkéné tetején erkélyszerű nyílásban jelent meg, egy mekhané, emelődaru gépezetének segítségével. (Theosz apo mékhanész / Deus ex machina = isten a gépezetből, ahogy a rómaiak átvették, de ahogy eposzi kellék neveként is megmaradt. ) A tragikus "obszcén" események ob szkéné történtek, azokat hírnök jelenti. A feltáruló nagy szkénékapun kigördült a kerekes, tetőzetes enkükléma, rajta az áldozat/ok élőképszerű beállításával; emberekkel vagy bábokkal. A hellenisztikus időkben az előadások nagyobb pompával jártak, az orkhésztra (ahol a kar játszott) fölött 3-4 méter magasban újabb fajta színpadot is építettek, ahol már nem saruban, hanem a 20 cm-t is elérő kothornoszban jelentek meg színészek. A cselekmény jelzésére alkalmaztak szkénographiá t, díszletfestészetet (első mestere Agatharkhosz); az Kr. század után periaktoi t, oldaldíszletet is. link - Görög tragédiákat és komédiákat mindig szabadtéri színházakban adták elő.
Athén, A Heródes Színház ma is impozáns látvány (Oriskó Norbert felvétele) A művészet meghitt temploma a színház, és tiszteletet parancsoló hely a pódium, ahol a szó és a tett, vagyis a hang, a beszéd és a cselekvés a valósághoz képest egy másfajta dimenziót és másfajta világot idéz fel, bár a valóság elemeiből készül. Amióta az ember megtanult beszélni, és értelmét elsősorban ezáltal fejlesztette, azóta szorultak fokozatosan háttérbe a nem nyelvi jellegű kifejezésformák: a cselekvés, a gesztus és a magatartás. A teremtés ősi állapotának ösztönös vágya azonban nem szűnt meg. Ennek nyomait fedezzük fel az ókori görög kultúrában, ahol a primitív életformához képest már nem az ősi mágia, hanem az istenek felé forduló szertartás elemeit látjuk. Ezekben a szertartásokban vagy az emberfeletti erőket akarták kiengesztelni vagy pedig az ősök szellemét szerették volna megszólítani olyan formában, hogy elmúlt eseményeket jelenítettek meg énekelve, táncolva. Ez a kifejezésmód és hagyomány szinte minden népnél megtalálható, és a magyar nép ősi szertartásainak töredékei is megőrződtek például az év jeles alkalmaihoz és ünnepeihez kötődő népi játéktevékenységben illetve a gyermekjátékokban, amelyek utánozták a felnőttek tevékenységeit, és így gyakran tovább őrizték a mitológia régebbi rétegeit, mint a felnőttek társadalma, mert az újabb kultuszok bevezetésekor csak a felnőttek kötelező tevékenységét szabályozták, de a gyerekekről mintegy megfeledkeztek.