Jó hír ugyanakkor, hogy már az első emelt szintű érettségi tantárgyért is jár az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és a tárgy az adott szakon kötelező vagy választható, valamint az emelt szintű érettségi eredményéből számítják az érettségi pontokat. EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIÉRT TOVÁBBRA IS ÖSSZESEN 100 PONT KAPHATÓ, AZAZ ÖSSZESEN KÉT EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÁMÍTHATÓ BE A PONTSZÁMBA. Felfüggesztenék a 2020-tól kötelező nyelvvizsgát | CIVILHETES. Korábbi cikkünkben még arról írtunk, micsoda fejtörést, problémát okoz egyes diákoknak a kötelező komplex nyelvvizsga, hiszen az általános gyakorlat szerint az iskolai oktatás keretében kevés tanulónak sikerül csak az iskolai tanulmányokra hagyatkozva nyelvvizsgát tenni. A hátrányos helyzetben lévő diákok szülei nem tudják a magántanárt fizetni. Nekik nagy könnyebbséget, egyenlőbb esélyt ad a kötelező középfokú nyelvvizsgához kötött felvételi eltörlése. Erről senki nem beszél, de az egyetemek, főiskolák sem hallatták szavukat a nyelvvizsga eltörlés miatt, ugyanis bizonytalan volt annak kimenetele: ennek hiányából adódóan hányan tudnak majd jelentkezni, illetve mennyivel kevesebb hallgató kerül be az egyes egyetemi, főiskolai szakokra.
Több ezren kiszorulnak a felsőoktatásból, és akár 30-40 százalékkal is visszaeshet a felvett hallgatók aránya, ha az oktatási kormányzat nem változtat a jövőre életbe lépő szigorú szabályozáson, amely szerint az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek középfokú komplex nyelvvizsgával kell rendelkezniük – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesült elnöke. Eltörölték a kötelező nyelvvizsga o. A keddi számban megjelent összeállítás szerint a nyelviskolákban egyelőre nincs roham, pedig az idén a jelentkezők 45 százalékának és a felvett hallgatók csaknem 40 százalékának nem volt középfokú nyelvvizsgája. Az év első nyolc hónapjában csaknem 88 ezren kíséreltek meg nyelvvizsgát szerezni, míg tavaly egész évben 120 500-an, derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Rozgonyi Zoltán megoldási lehetőségként említette a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének javaslatát, amely szerint legalább 5-6 évre széthúzva és szakirányonként kellene bevezetni a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsgát.
Ismertetése szerint 2010-ben 114 ezer hallgatót, köztük 54 ezer nappali tagozatosat vettek fel. 2016-ra 26 százalékkal, 85 ezerre csökkent a felvett hallgatók száma, míg 22 százalékkal, 43 ezerre a nappali tagozatosaké – részletezte. Beszámolt az államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói létszámcsökkenéséről is: ez az adat a 2010-es 72 ezerről, 2017-re 59 ezerre csökkent. Kitért arra, hogy az összes felsőoktatási kiadás a GDP-hez viszonyítva 2010-ben 1, 67 százalék, míg 2017-ben 1, 54 százalék volt. Kuruc.info - Hiller felfüggesztené a felsőoktatásban 2020-tól kötelező nyelvvizsgát - a szocionisták megértéssel fogadnak minden EU-s bírálatot. Hozzátette: 2009-es áron, az inflációt is figyelembe véve a 2019-es felsőoktatás támogatási kondíciók a 2010-esnek felelnek meg, elmaradnak a 2009-es adattól. Kérdésre elmondta, az MSZP elnöksége és frakciója hétfőn alakítja ki álláspontját a Sargentini-jelentésről. Hiller Istvánt kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia államfő felszólította a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppártot, hogy – mint fogalmazott – tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis az EPP-nek választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja.
2020-tól pedig csak az nyerhet a felsőoktatásba felvételt, akinek van nyelvvizsgája – mutatott rá. Hiller István szakmailag diszkriminatívnak nevezte ezt a rendelkezést, hiszen csak a vagyonosabbak kerülhetnének be a felsőoktatásba. Közölte, azt javasolják, a kormány függessze fel a rendelkezést, emelje az idegennyelv-tudás színvonalát. Ha a közoktatás, a nyelvoktatás színvonala bizonyítottan emelkedett, akkor térjen vissza a kormány a felsőoktatási felvételi nyelvvizsgához kötéséhez – tette hozzá. Eltörölték a kötelező nyelvvizsga video. A politikus a most indult, 2018/19-es tanévvel összefüggésben beszélt arról, hogy Magyarországon az elmúlt közel háromnegyed évtizedben csökkent az oktatás színvonala, és a folyamat folytatódik. Hozzátette: a PISA-felmérések azt bizonyítják, hogy a közoktatás színvonala gyengébb, mint a kormányváltás idején, 2010-ben volt. A színvonalesés oka egyértelmű: rossz a 2011-es köznevelési törvény, annak felfogásával van hiba, valamint rossz volt a túlzott államosítás megvalósításának módja – fejtette ki.