A kép azt a pillanatot ábrázolja, amint Ábrahám éppen feláldozni készül egyetlen fiát, Izsákot, de az utolsó pillanatban az Úr angyala lefogja kezét és megtiltja az emberáldozatot. Érdemes alaposabban szemügyre venni a fiú arcán tükröződő kétségbeesést és tiltakozást és a drámai eseményeket aláhúzó fény-árnyék hatást. 9. Lucrezia Panciatichi portréja – Bronzino (1503-1572) A 1545-ben készült festmény egy firenzei firenzei humanista államférfi feleségét ábrázolja. A festő kortársai úgy vélték, a portré szinte "életre kel". Régi Képtár – Szépművészeti Múzeum. A festő remekül érzékeltette a finom kelmék ráncolatát és a bársony fényét, de az ékszereket is nagyon részletesen dolgozta ki a vásznon. 8. Toledói Eleonóra portréja – Bronzino (1503-1572) Egy másik szépen kidolgozott, szintén 1545-ben készített Bronzino-festmény. Mindig is lenyűgözött, hogy a reneszánsz festmények mennyire aprólékosan kidolgozottak, mégis mennyire harmonikusak, amelyet ez a Cosimo Medici feleségéről, Toledói Eleónóráról és egyik közös fiukról, Giovanniról készített portré is bizonyít.
Várnai Zseni: Csodák csodája Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újj ászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz. A tél nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa, virág, bogár és falevél. Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rámragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, mely mindig új és mindig ugyanaz: csodák csodája: létezés… tavasz! Szép Festmények Képtár / Szép Estét És Jó Éjszakát Kívánok Kedves Látogatóimnak!,Repkedő Madarak - Animáció,Forró Tea - Gif,Gőzölgő Tea Gyömbérrel ,Farkát M… | Animáció, Festmények, Madarak. A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős evoét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog.
Az arabeszkekkel és gránátalmákkal díszített brokátruha egyaránt tanúskodik az ara származásáról és az anyaságról, és olyan részletesen kidolgozott, hogy a gránátalma-szöveten még az aranyszálak is látszanak. 7. A Hosszúnyakú Madonna – Parmigianino (1503-1540) Az 1535 körül készült olajfestmény a manierizmus egyik iskolapéldája. Egyesek szerint a festő már túlzásba esett a tökéletesség iránti vágyával és a végén a festmény inkább lett nevetséges, mint szép, de ebben rejlik a kép titka is. Hogy a Madonna alakját még légiesebbé, bájosabbá tegye, Parmigianino megnyújtotta a nőalak végtagjait és a nyakát, innen származik a kép elnevezése is. Nemcsak az ő végtagjai, hanem az egyik angyal lába is valószínűtlenül meg lett hosszabbítva, de a túlméretezett gyermek is kissé groteszk, kicsavart pózban fekszik anyja térdén. Tavasz - 2022. 6. Judit és Holofernész – Artemisia Gentileschi (1593-1656 k. ) A mozgalmas, Carravaggio stílusát idéző kép azt a bibliai jelenetet mutatja be, amint Judit elszánt és vad arckifejezéssel éppen levágja Holofernész fejét.
Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép " női " arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították. (A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült. ) Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta a 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A "Mona" egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak. A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik. Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én a képet Louvre-ból.
"Él Miskolcon egy ember, akit páran festőművészként, mások szegény cigány gyerekek megmentőjeként, néhányan pedig egyszerű villanyszerelőként ismernek. Ő az, aki időt és energiát nem kímélve arra törekszik, hogy jobbá tegye a világot, amiben élünk" – ezt írta a Horváth Jánosról 2003-ban a Hatszáz év után az első című filmje ajánlójában Osgyáni Gábor rendező, kulturális antropológus. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően ismerték meg egymást és lettek barátok. Így most Horváth János Mikor megyek hazafelé című önéletrajzi kötete elé is Osgyáni Gábor írt ajánló sorokat, megerősítve mindazt, amiről a film is szól: egy emberről, aki nehéz és szép utat jár, példás életet él, és most érdekes, jól megírt történetekkel ajándékozza meg az olvasót. Horváth János 1963-ban született az alsóvadászi cigánytelepre. Könyvében szeretettel mesél erről a sok nyomorúsággal járt életformáról, és a gyermekkor szépségeiről. Apja bányász volt, édesanyja nyolc gyereket nevelt otthon. Perecesen szakmunkás-bizonyítványt, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségit szerzett.