2010. augusztus 10. 09:12 A Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. Titkársági anyagában fennmaradt jubileumi fényképalbum képeinek közzétételével a másfél évszázada, 1860. augusztus 11-én született Bláthy Ottó Titusz emléke előtt tiszteleg a Magyar Országos Levéltár. Bláthy Ottó Titusz, az elektrotechnika hőskorának világhírnévre szert tett "munkása" jómódú kereskedőcsalád gyermekeként Tatán született 1860. augusztus 11-én. Gyermekkora az erősáramú elektrotechnika kezdeti szakaszával esett egybe, mivel ugyanezen időtájban fogalmazza meg Jedlik Ányos a dinamóvillamos-elv gondolatát. Bláthy már az elemi iskolában is kitűnt számolótehetségével és gyors gondolkodásával, ezen képességét a későbbiekben is sokszor kamatoztatta, hiszen ez volt az, ami elősegítette számára a gyors áttekintést, a problémák lényegének meglátását és a végsőkig vitt egyszerűsítést. A váltóáram bűvöletében: Bláthy Ottó emlékalbuma » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. A bécsi Műegyetem gépészmérnöki osztályának elvégzése után rövid ideig a Magyar Állami Gépgyárban gyakornokoskodott, majd 1883. július 1-jén mint szerkesztő mérnök lépett a Ganz és Társa Rt.
Bláthy Ottó Élete by Bodnár Márk
:). Egyébként a linken van egy 290 lépéses nem-illegális is tőle. február 2., 12:45 (CET) [ válasz] Valami rémlik, hogy Európában a Bláthy-féle villamosgép méretezés terjedt el, míg az USA a Westinghaus módszerét használták. Van valakinek doksija a két rendszer különbségéről? -- Robogos vita 2013. február 12., 16:27 (CET) [ válasz]
Ez egyúttal a váltakozó áram térhódítását is jelentette. Bláthy, a munkássága alatt több mint félszáz magyar és idegen nyelven írott szakcikket, illetve több mint kétszáz magyar és külföldi szabadalmat jegyző tudós a továbbiakban generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett. Kísérletének eredményét 1888-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a Cerchi-erőmű építésének második szakaszában. A generátorok párhuzamos működése során jelentkező problémák orvoslása után saját maga fejlesztett vízi és gőzturbinákat, amelyek számos európai nagyvárost láttak el energiával a 20. Vita:Bláthy Ottó Titusz – Wikipédia. század első évtizedében. 1895-ben megalkotta az első háromfázisú transzformátort, mellyel a magyar erősáramú ipar újabb műszaki és gazdasági fellendülése vette kezdetét. Az olajhűtés jelentőségét a teljesítmény- és feszültséghatár-emelés szempontjából szintén Bláthy ismerte fel, és szerkesztette meg a mind nagyobb teljesítményű olajtranszformátor-típusokat. Kandó Kálmán elhunyta után, életének delelőjén túl, Kandó befejezetlenül maradt munkáját folytatta és a fázisváltót tökéletesítve megalkotta a nagyvasúti vontatásban bevált villamosmozdony-fázisváltót, mely egy több tekercsből álló szinkrongépként a felső vezetékből a primertekercsekbe bevezetett áramot a vontatómotorok számára többfázisú forgóárammá alakította át.
Műszaki alkotásain túl a természettudományok különféle ágai, a civilizáció haladásának újszerű megnyilvánulásai is foglalkoztatták a korszak egyik legzseniálisabb sakkfeladvány szerzőjeként is számon tartott tudóst. Személyiségét a fiatalabb korában aktívan űzött kerékpársport, a későbbiekben is megmaradó szenvedélyes kutyabarátság és ebtenyésztés, vagy a keleti szőnyegek gyűjtése csak tovább színesítette. Bár már pályája kezdetén csalogatták külföldre, mindvégig hű maradt a Ganzhoz. Kötődése nem maradt viszonzatlan, 1933 nyarán, 73 éves korában a működésének félévszázados jubileuma alkalmával nagyszabású, az egy évtizeddel azelőttit is meghaladó ünnepségben részesítette az 1929-től Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. Bláthy ottó titusz sirhelye. nevet viselő vállalat. Bláthy érdemeit intézmények, társulatok képviselőinek, illetve tisztelőinek egész sora méltatta. Az eseményen készült fotókat külön albumba rendezték, azonban feliratokkal nem látták el őket. Az ünnepséggel kapcsolatos feljegyzések a vállalat iratai között sem maradtak fenn, így sajnos annak lefolyását nem lehet pontosan rekonstruálni.
1884-ben szabadalmaztatta elektrodinamikus wattmérőjét, amelyet az áramelosztó rendszerekben alkalmaztak. 1885-ben Déri Miksával és Zipernovszky Károllyal szabadalmaztatták a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramú induktorok alkalmazásán alapuló áramelosztó rendszert, majd azt továbbfejlesztve megszületett a mai transzformátor, amely a feszültség változtatásával, kis veszteséggel teszi lehetővé az áram továbbítását. Blathy ottó titusz . Ez a legjelentősebb magyar találmány a villamosenergia-iparban, amely egyúttal az elektromos korszak kezdetének tekinthető. A Ganz-gyár a transzformátort számos országba exportálta, 1899-ig tízezer darabot adtak el külföldre. Az olaszországi cerchi (római) erőműben a világon először alkalmaztak – Bláthy tervei szerint – váltóáramú generátorokat párhuzamos kapcsolással. 1891-ben ugyanitt az ő önműködő fordulatszám-szabályozóival oldották meg a vízturbinák generátorainak párhuzamos kapcsolását. Bláthy parallel kapcsolással működő indukciós fogyasztásmérői 1889-ben kerültek forgalomba, s hamarosan világszerte elterjedtek.