betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges. Magyar lászló afrikai utazasai . Fotó: Szilasi Ildikó Hermina Ráakadtak a magyar szálra A Luandában kezdődő, Angolában harminc, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságban további harminc napig tartó utat Szilasi Ildikó Hermina és Lantai-Csont Gergely Benguelában folytatta. Kellemes meglepetés érte a résztvevőket ebben a jó turisztikai adottságokkal rendelkező, Óceánparti városban, ahol két, egykor Magyarországon tanuló angolai vendégelte meg őket. A magyarul mai napig magas szinten beszélő fiatalemberek jól ismerték Magyar életét, sőt még tippeket is adtak sírhelyének felkutatásához, amit a szervezők az expedíció részcéljának tekintettek. Magyar László a feljegyzés szerint ugyanis 1864-ben Ponto de Cuio településen halt meg, sírhelyét eddig azonban még senkinek sem sikerült azonosítania. Benguelában azon túl, hogy több egykori, Magyar által leírt épületet – vámház, templom, portugál kereskedők házai, rabszolgabörtön – is felleltek és dokumentáltak a kutatók, azért is volt fontos állomás Benguela, mert a kutató innen szervezett karavánt 1849-ben a kereskedelemre alkalmasabb és jobb klímával bíró belső tartományokba.
Híres világjáró magyarokat bemutató sorozatunk mai epizódjában azt a magyar tengerészt, zsoldost, rabszolga- és fegyverkereskedőt próbáljuk bemutatni, Nyugat-Afrika egyik első európai kutatója volt. "Enganna Komo" vagyis Komo (Micsoda) Úr ugyanis mindez egyszerre volt. Hősünk mindemellett egy néger király veje, a bié nép tiszteletbeli kereskedelmi és hadügyminisztere, számos ismeretlen közép- és nyugat-afrikai népről először hírt adó etnográfus, jeles földrajztudós – akit ma az angolok is minimum Livingstone-nal egyenrangúként emlegetnek –, és minden ízében kalandor volt. Lássuk hát a magyar tengerész történetét, aki sok tekintetben a nagyságrendekkel ismertebb Benyovszky Mórichoz hasonló életutat járt be. Magyar László Magyar Imre öttömösi földbirtokos törvénytelen fiaként látja meg a napvilágot 1818-ban. Rabszolgaszállító hajókon járta be az egész világot. A pesti piaristáknál bizony még csak Horvát László néven tanulhat, mert apuka valószínűleg nem rajong félrelépésének gyümölcséért, de ez a kis Lászlóban nem nagy nyomot hagy. 1842-ben ugyanis Fiuméban jelentkezik tengerészkadétnak, hogy messzi tájak megismerésével foglalkozhasson.
Budapest, 1985. Panoráma Kiadó 478 oldal, kiadói karton-kötésben, jó állapotban. William Urban: A teuton lovagok (A lovagrend haditörténete) Stephen J. Pap: Virágtermesztés növényházban William Ralph Inge: Vale John Farndon: Merre tart Irán-Félelmek és tények Molnár Gábor: Én kedves Amazóniám Kézdivásárhelyi Benkő Pál: A vadászat National Geographic Magyarország-11 db. szám együtt Dr. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc-és kőszénkészlete P. Gál Judit: Ördögök ügyvédei 2. - Gyilkosságból felmentve Ludwig Schubert-Rolf Seelmann-Eggebert: Európa királyi házai Dr. Magyar László: Magyar László afrikai utazásai. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok Szekfű Gyula(szerk. ): A magyarság és a szlávok Mandana Hoveyda: Jól vagyok Wim Wenders-Írások, beszélgetések Ahdaf Soueif: Szerelmem, Egyiptom Thurn-Rumbach István: Erdélyi szarvasok és medvék nyomában... Nimród vadászújság 1976-77. A csodálatos fa - Fülöp-szigeti mesék Vajdovich Györgyi (szerk. ): A kortárs filmelmélet útjai Dr. Balázs Géza: Érettségi témakörök, tételek 500 gyakorlat megoldásokkal: Magyar nyelv
Azt persze tudnunk kell, hogy ezekben az időkben a tengerésztiszteket nem annyira tengerészeti szakiskolákban képezték (pont Fiume lesz majd a magyar és osztrák tengerészképzés fellegvára a Nautica 1870-es megalapításával), hanem a fiatal tisztjelölt elszerződött valamelyik hajóra és ott az elsőtiszt meg a kapitány oktatta, majd ha úgy érezte az aspiráns, az adott ország tengerészeti hivatalában tiszti vizsgát tehetett. Ez történt Magyarral is, hiszen egy esztendő elméleti oktatás után máris egy Brazíliába tartó postahajón találja magát, mint kadét. Magyar lászló afrikai utazásai magyar. Mivel viszont a kadéti fizetésből megélni nem nagyon lehetett, Magyar gondolt egy merészet és önállósította magát. Különböző – főképp rabszolga és fegyvercsempész hajókon – bejárja az egész Karibi-térséget. Legmeghatározóbb útja viszont Brazíliában kezdődik, amikor Santosban elszegődik egy spanyol rabszolga-csempész hajóra, mellyel a Föld másik sarkába, Új-Guineába indul. Az 5 hónapos utazás bizony jól is jövedelmez (a hajó fegyverrel, ópiummal és persze rabszolgákkal "üzletel"), mert Magyar részesedése nem kevesebb mint 1500 spanyol tallér!
Félszáz rabszolgát tartott 1848 decemberében jutott el az angolai parton fekvő Benguela kikötővárosba, ahol megtudta, hogy az ország belsejében termékeny síkságok vannak. Kalandor vére nem hagyta nyugodni, tízezer frankért árut vásárolt, és 1849 elején népes karavánnal, fegyveres kísérőkkel a Bié-fennsíkra indult. Vállalkozása busás hasznot hajtott, árukkal gazdagon megrakodva érkezett vissza Benguelába. A fennsíkon, a Kuitu folyó partján szerzett birtokot, több tucat kisebb-nagyobb épületet emeltetett, félszáz rabszolgája volt. A tartomány fejedelme, Kajája Kajángula megkedvelte a bennszülöttek által Enganna Komónak (Komo úrnak) nevezett magyart, és hozzáadta egyik leányát. Magyar lászló afrikai utazásai youtube. (Bennszülött nevét azért kapta, mert gyakran tette fel a portugál como - hogyan kérdést. ) Az Angola szívébe vezetett expedíció hozott hírnevet számára Forrás: Az akkor tizennégy éves Ina-Kullu-Ozoro odaadó társa lett, több fiút is szült neki, s bár helyi szokás szerint többnejűségben élt, fő felesége Ozoro maradt.