Az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani. " És igen: az igazi szabadság iránti sóvárgást külső erőszakkal elfojtó kommunista rezsim ellen nem maradt más választása a nemzetnek, mint felkelni, megpróbálva elsöpörni a szovjet kommunizmus elnyomó rezsimjét. XII. Piusz pápának az 1956-os magyar forradalom eseményeivel foglalkozó második enciklikája (LAETAMUR ADMODUM) november 2-án íródott. ORIGO CÍMKÉK - 1956-os forradalom és szabadságharc. Ebben a pápa hálát ad Istennek, hogy meghallgatta a sok hozzá felszálló imát, "különösen az ártatlan gyermekek imáit és úgy látszik végre megengedi, hogy felderengjen az igazságosságra alapozott béke új korszakának hajnala Lengyelország és Magyarország népei számára. " Ugyanebben az enciklikában két bekezdéssel alább elítéli a szuezi konfliktust és felhívja a figyelmet arra, hogy az "emberek között felmerült nézeteltéréseket sohasem lehet hadseregekkel, mészárlással, rombolással megoldani, hanem csak méltányossággal, törvényességgel, okossággal és igazságossággal. " Ez az utóbbi mondat azért is különösen fontos, mert rávilágít arra, hogy míg a forradalmunkat, bár annak véres mivoltát külön megemlíti első enciklikájában, egyetlen egyszer sem ítélte el, és nem szólította fel a harcoló forradalmárokat a fegyverletételre, addig a közel-keleti térség feletti befolyásért küzdő nagyhatalmak háborús cselekményeit azonnal elítéli.
Életének 93. évében szombaton elhunyt Sujánszky Jenő, az 1956 előtti magyarországi nemzeti ellenállás egyik vezetője - közölte a család nevében Almássy Kornél korábbi országgyűlési képviselő az MTI-vel. Érdekli a téma? Hasonló tartalmakért kövesse a Heteket Youtube-on is! Sujánszky Jenő 1929. augusztus 4-én Budapesten született. 1956 os szabadságharc leverése. Gyermekkorát Siófokon töltötte, édesapjának gyógyszertára volt. Sujánszky Jenő 1943-ban tüzérségi hadapródiskolába iratkozott be Nagyváradon. A második világháború végén, a budapesti katlancsatában 15 évesen harcolt. Elfogták, azonban kalandos körülmények között megszökött: a határ közelében még ki tudott ugrani a Szovjetunióba tartó vonatról - írta Almássy Kornél. A középiskolát Sujánszky Jenő Budapesten fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerésztudományi karára iratkozott be, onnan azonban osztályidegen volta miatt 1949-ben kizárták. Föld alatt szervezte a szovjetekkel szembeni ellenállást Ekkor már földalatti mozgalmat kezdett szervezni; Mezartin néven ellenállási csoport jött létre a vezetésével, amelynek célja az volt, hogy ha háború törne ki, vagy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot, akkor a tagok fegyverraktárakon túl elfoglalnák Budapesten a rádió épületét, a lakihegyi adótornyot, valamint kiszabadítanák a politikai foglyokat.
Az '56-os forradalom nekünk, magyaroknak, közülünk pedig különösen is azoknak, akiknek megadatott, hogy megtapasztaljuk a kommunista rezsim elnyomását és abszurditását, kiemelkedően fontos, mély érzelmeket keltő történelmi esemény. Olyan ünnep, amelyet nemcsak mint a történelem egy darabját szemléljük, hanem saját történetünk részének érezzük, azonosulva a pesti srácokkal, a szabadság iránti lelkesedéssel és azzal, hogy a szabadságért nemcsak élni, hanem adott esetben halni is érdemes. 1956 os szabadságharc tétel. 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján kiállítást rendezhettem a Szent Benedek Gimnáziumban Budapesten, az I. kerületi Fő utcában. Óriási élmény volt a szervezés során olyan nagy '56-os hősökkel találkozni és beszélgetni, mint Pongrátz Ödön vagy Wittner Mária, meghallgatni Grosits Gyula és Bolberitz Pál '56-os visszaemlékezéseit, Kovács Gergellyel berendezni egy különleges relikviákból álló Mindszenty kiállítást, és a Nemzeti Múzeum kiváló szakembereivel, Bak Andreával és Marosfalvi Ákossal egy egyedülálló '56-os tárlatot készíteni addig soha be nem mutatott fénykép gyűjteménnyel, féltve őrzött emléktárgyakkal, a Sztálin szobor egy darabjával.
Ezzel tulajdonképpen hadat üzent nekik, mely hatalmas felháborodást keltett a budapesti tüntetők körében. A tömeg egy része felháborodásában a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az ÁVH felfegyverzett egységei fogadták őket. Miután hiába próbálták meg feloszlatni az egyre növekvő emberáradatot, a rádió vezetése a tüntetők rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy beolvassák a 16 pontot. Ez azonban használhatatlan volt, amivel csak még tovább növelték az emberek haragját. Ekkor, a tömegben néhány katona lövöldözni kezdett a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-sok támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tüntetőkre (egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült). Ennek hatására azonban a rádióhoz vezényelt katonák egyre nagyobb része állt át a tüntetők oldalára, átadva fegyverüket, s letépve sapkájukról a vörös csillagot. 1956-os forradalom és szabadságharc - Szent Gotthárd Általános Iskola. Két órával az incidens után a lövöldözés kiújult, amivel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét, ahol azonban csak használhatatlanná vált stúdiókat találtak.
2021. 10. 23. 09:21 A szocialista tömb, a szabad nyugat, de még Latin-Amerika is felkapta a fejét annak hírére, hogy egy kelet-európai kis ország óriási bátorsággal és elszántsággal szembeszállt a világ egyik legnagyobb és legerősebb hatalmával. Szimpátiatüntetések, segélykampányok tömkelege, és addig soha nem tapasztalt ébredés söpört végig Berlintől egészen Buenos Airesig. 1956 os szabadságharc zanza. A legelkötelezettebb kiállás a magyar forradalom mellett kétségtelenül Lengyelországban volt, ahol már október 23-a előtt is tiltakozások kezdődtek a kommunista Szovjetunió ellen. Poznan városában a munkások szerveztek tüntetést júniusban, ám ezt az oroszok hamar vérbe fojtották. A központi politikai vezetés utasítást adott a demonstrációk szétverésére, a katonaság közbelépése következtében 74-en meghaltak és közel ezer ember sebesült meg. A legnagyobb, több százezres nagygyűlésre a magyarországi eseményeket követően, október 24-én került sor Varsóban. A Tudomány és Kultúra Palotája előtti téren hatalmas tömeg gyűlt össze, megkoronázva ezzel a korábbi tüntetéssorozatot.
November 5-én, a forradalom leverését követő napon adta ki DATIS NUPERRIME című enciklikáját, melyben szó szerint elsiratta a magyar szabadságot, és kemény hangon szólította fel a megszállókat a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására: a nemrég érkezett hírek "fájdalmas keserűséggel töltötték el lelkünket" – írja a pápa, aki fájdalmát fejezi ki a felett, hogy a megszállók "megsértették az emberi jogokat, és idegen fegyverek segítségével új rabszolgaságba taszították a vértől ázott nemzetet. " "Fontolják meg végre azok, akiket felelősség terhelt azokért a gyászos eseményekért, hogy a népek igazi szabadságát sohasem lehet vérbe fojtani. Nekünk, akik atyai lélekkel tekintünk minden népre, ünnepélyesen ki kell jelentenünk, hogy minden erőszak, minden igazságtalan vérontás, bármely részről induljon is ki, mindenkor tilos. " – írja XII. Piusz. 1956-os Forradalom És Szabadságharc ünnepi megemlékezés | Pilismarót. A magyar forradalom és szabadságharc keresztény szemmel nézve tehát több volt, mint "szükséges rossz". Nem beszélhetünk egy alapjában rossz és gonosz cselekményről, amelyet egyedül a szükségszerűsége igazol: ha így tennénk, azt állítanánk, hogy a cél szentesíti az eszközt, ami erkölcsi kérdésekben soha nem lehet igaz.