Turisztikai látnivaló lesz a magyar-osztrák határon az egykori keleti blokkot a Nyugattól 1989-ig elválasztó vasfüggöny nyomvonalából; a túraútvonal első szakaszát szombaton avatták Sopron térségében. Az ünnepség a páneurópai piknik megemlékezéseihez kapcsolódott. A Bécsi úttól, Sopron határától népes társaság indult gyalog a páneurópai piknik emlékhelyhez, ahol 17 évvel ezelőtt több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra a határ ideiglenes megnyitásakor. A sopronpusztai emlékhelyen Szájer József és Michael Cramer európai parlamenti (EP) képviselők szalagátvágással avatták az útszakaszt. Az ünnepségen Michael Cramer, az EP zöld frakciójának képviselője, a vasfüggöny túraútvonal kezdeményezője méltatta az esemény jelentőségét. Páneurópai piknik emlékhely. Az Európai Parlamentben korábban ő javasolta, hogy a berlini fal emlékére létesített berlini falútvonalhoz hasonlóan jöjjön létre a vasfüggöny vándorút, amely a Fekete-tengertől a Balti-tengerig húzódna. Ennek csaknem 300 kilométeres szakasza Magyarországon, az egykori műszaki határzár helyén halad majd át.
[link] Én inkább Balfról szoktam vagy a Szárhalmi erdőn keresztül, utóbbiban van egy kis szint is meg kátyús szakasz is, de gyorsan menni úgyse lehet. A városban körül lehet nézni, biciklizni annyira nem élmény, kevés a bicikliút és az is keskeny meg forgalmas. Sopronon túl a kedvencem Asztalfő, oda erdészeti aszfaltút visz fel, forgalom nélkül. Csak Görbehalomig kell eljutni, de azon az úton is viszonylag kicsi a forgalom. [link] Ha szerettek mászni, akkor fel lehet menni Hermesre a Magasbérc kilátóhoz vagy Muckra a Panoráma úton, utóbbi szintén le van zárva az autók elől. Páneurópai Piknik Emlékpark - SZON. Muckról meg le lehet gurulni a Károly kilátóhoz, de itt már járnak néha autók is. Dél felé csak egy értelmes célpontot ismerek, a nicki gátat, oda is viszonylag kis forgalmú utakon lehet menni. Kár, hogy most jöttök, ha nyitva lenne a határ, tudnék még pár száz lehetőséget írni
A benne látható dombormű a napistent ábrázolja, aki legyőzi a gonoszt szimbolizáló bikát. A perzsa eredetű isten tiszteletére a 2-4. század között a Római Birodalom területén számos helyen építettek a fertőrákosi hoz hasonló szentélyeket. Az 1866-ban felfedezett fertőrákos i szentély szakszerű feltárását idősebb Storno Ferenc, a híres soproni restaurátor személyesen végezte el. Az ókori műemlék Ausztria közelsége miatt a rendszerváltásig nem volt látogatható, a határ megnyitása után viszont rövid időn belül felújították. Fertőrákosi kőfejtő A fertőrákosi mészkő a valaha itt hullámzó Pannon-tenger üledékéből, mészvázas élőlények maradványaiból jött létre, a kőzetekben itt-ott ma is láthatod a csigák, kagylók nyomait. A kőfejtő ből kinyert mészkő ből épült fel számos 19. századi bécsi és soproni épület. A második világháború ideje alatt a bányában zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött. A háború után teljesen új profilt kapott a kőfejtő: kitűnő akusztikája miatt barlangszínház at alakítottak ki a mélyében, ahol nyaranta nagy népszerűségnek örvendő opera- és színházi előadásokat, koncerteket tartanak.