Mivel erre képtelen, az ilyen hozzáállás csak további kudarcélményekhez vezetne. Szintén nagy szerepük lehet a betegség felismerésében, és a szakértő segítséghez való eljuttatásban is. Depresszió - Budai Egészségközpont. Mivel a páciensek a depressziós epizód alatt igen reményvesztettek, enerváltak, motiválatlanok lehetnek, előfordulhat, hogy kezdetben segítségre van szükségük a terápiára való eljárásban, mert azt időnként értelmetlennek érezhetik. Ilyenkor a családtagok emlékeztethetik őket az addig elért sikerekre, és arra, hogy az ő számukra is fontos a páciens gyógyulása. Ha tehát úgy gondolod, egy hozzátartozód depressziós lehet, ne habozz beszélni vele erről, és segíteni neki eljutni a megfelelő szakemberhez. Depressziótól mentes, egészséges, boldog életet kívánunk! Hívj most időpontért, segítünk szakembert választani: 06 70 520 8482
Ha tehát kellemes, hangulatos fényeket használsz lakásodban, és étrend-kiegészítőként szelént, illetve Omega-3 zsírsavat fogyasztasz, ezt az átmeneti hangulatingadozást könnyedén átvészelheted. Mikor kérj segítséget? Ha viszont a betegség annyira elhatalmasodik rajtad, hogy mindennapi tevékenységeid folytatásában akadályoz, akkor nem átmeneti állapotról van szó. Ilyenkor feltétlenül vedd igénybe egy megbízható pszichológus segítségét, aki eldönti, hogy problémádat meg lehet-e oldani csupán terápiával, vagy esetleg gyógyszeres kezelésre is szükség van. Depresszió felismerése és kezelése - Keller GyöngyiKeller Gyöngyi. A szakember a terápia során figyelembe veszi társadalmi és családi állapotodat, és ennek megfelelően próbálja megkeresni a legjobb megoldást. A beszélgetések alatt pedig nem helyetted oldja meg a problémákat, hanem rávilágít a megfelelő stratégiára, amivel az életedben adódó nehézségeket könnyebben leküzdheted. A gyógyszeres kezelés től sem kell azonban tartanod, de fontos, hogy kizárólag az orvos utasítására kezdj nyugtatókat vagy antidepresszánsokat szedni, a felügyelet nélkül alkalmazott gyógyszereknek ugyanis súlyos mellékhatásai lehetnek.
A kezelés eredményei általában az első két-három hét után jelentkeznek, ezalatt tehát légy türelemmel, és ne add fel elhatározásodat csak azért, mert úgy érzed, nem használ semmit a szakember segítsége. Az időskori depresszió. Segíts! A depressziós betegek sokszor nem képesek maguktól felismerni problémájukat. Ha egy hozzád közeli emberen azt tapasztalod, hogy ilyen problémája van, próbáld előtte finoman megvilágítani a helyzetet, és mindenképpen biztasd arra, hogy kérjen segítséget!
Ahogy a rossz idő beáll, és életednek nem szab más ritmust, csak a munka és a rohanás, gyakran érezheted magad kedvetlennek és szomorúnak. A depressziót azonban nem szabad összekeverni a nehéz időszakok fárasztó levertségével és a kimerültséggel, ugyanis a kóros hangulatzavar esetében sokkal súlyosabb a baj. Ilyenkor nem lehet annyival elintézni a dolgot, hogy majd úgyis összeszeded magad, mert a depresszió akár évekig is eltarthat, és életedet megkeserítve még emberi kapcsolataid rovására is mehet. Mindennapos gondok vagy betegség? Hazánkban a depressziós betegeknek csupán kis hányada fordul orvoshoz, mivel a tüneteket sokszor csak a mindennapi élet nehézségeinek tudják be. Ha nehéz, stresszesebb időszakod van, átmenetileg akkor is jelentkezhetnek a depresszióhoz hasonló tünetek, azonban a nyomás enyhülésével ezek megszűnnek. A depressziós beteg vállára azonban állandó nyomás nehezedik, és hangulatzavarai akkor sem szűnnek meg, amikor látszólag semmi oka nem volna panaszra. Hogy el tudd dönteni, csupán átmeneti hangulatzavarod van, vagy depresszióban szenvedsz, segíthet a tünetek pontos ismerete.
Nem mindig és nem minden betegnél fordul elő az összes tünet. Ha közülük 4-5 állandósul, néhány pedig rövid időközökben visszatér, valószínűsíthető a depressziós állapot. Az időskori depresszió esetében relatíve gyakoribb a disztímia (a depresszió enyhébb formája), a kognitív zavar (figyelem-, koncentráció-, memóriakárosodás), a gondolkodás zavara (pl. döntésképtelenség), a szomatikus panaszok (pl. fájdalom), az inaktivitás, energiahiány, fáradtság, alvászavar, irritabilitás, szorongásos tünetek, pszichotikus tünetek, paranoiditás, és az öngyilkosság rizikója (magasabb a befejezett öngyilkossági arány). Ugyanakkor ritkább a depresszió vezető tünete, a hangulatzavar, szomorúság, nyomott kedélyállapot, illetve az öngyilkossági gondolatok hangoztatása. Rossz, rosszabb, legrosszabb Vannak veszélyeztető tényezők, melyek előfordulása esetén rosszabb lefolyású depresszióra számíthatunk. (Lassúbb javulás várható és nagy a kockázat a visszaesésre. ). Ilyenek az alábbiak: ha az első depressziós epizód magas életkorban jelentkezik; ha súlyosabbak vagy hosszabb ideje fennállóak a tünetek; ha egyéb pszichiátriai zavara, testi betegsége, kognitív károsodása is van a depresszióban szenvedőnek; ha önellátásra képtelen; ha egyedül vagy rossz életkörülmények között él; ha korábban nem, vagy nem megfelelően kezelték stb.
A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség az idősebb populációban. Gyakran nem diagnosztizálják, mert az öregedéssel szükségképpen együtt járónak tekintik. A depresszió azonban minden életkorban orvosi beavatkozást igényel. Ha arra gondolunk, hogy az időskor a veszteségek ideje, akkor arra számíthatunk, hogy az idősebbek körében gyakori a depresszió. Valóban, az idős populáció arányának növekedésével párhuzamosan nő az időskori lelki problémák aránya, és azzal gyakran együtt járó problémák egyéni és társadalmi terhe is. Időskorban a demenciával járó kórképek után a depresszió a második leggyakoribb pszichiátriai betegség. Felmérések szerint a 60 évesnél idősebb lakosságban a depressziós tünetek aránya meghaladja a 15 százalékot. Ebből a feltétlen kezelést igénylő depresszív zavarok aránya átlagosan 5 százalék. Az időskori depresszió azonban sajnos mindenütt a világon alulkezelt betegség. Ennek számos oka van: pl. a testi betegségek elfedik a lelki tüneteket, vagy a lelki tüneteket a testi betegség természetes velejárójának tekintik, illetve egyéb pszichiátriai zavarok (demencia, szorongás) elfedhetik a tüneteit.
Ajánlott irodalom: Miklowitz, D. J. (2012) Mániás depresszió a családban. Zafír Press, Bp. Moberg, A; Inczédy-Gombos Á. (1999) Ádám könyve. Egy őrület naplója. Jószöveg Műhely Kiadó, Bp. Rados V. (2011) Bipoláris. Egy mániás depressziós nő regénye. Jaffa Kiadó. Jamison, K. R. (2005) A nyughatatlan lélek. Egy mániás depressziós pszichológus visszaemlékezései. Park Kiadó, Bp. A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.