Akkoriban még volt lehetőség állami támogatást lehívni a bérlakásokra: a Velence-telepi házakra rekonstrukciós tervek készültek, többet felújítottak, fürdőszobákkal, központi fűtéssel látták el. Ám jött az állami bérlakásokra vonatkozó szigorítás, az állam nem adott több támogatást, leállt a telep felújítása. Évek óta próbálkoztak pályázati lehetőséggel, de nem jártak sikerrel. Felújításra váró ház Velence-telepen A telep leamortizálódásának másik oka a 1995-ös lakástörvény, mely a bérlakások fenntartásával is összefüggésben volt, vételi jogot biztosított a bérlőknek. A forgalmi érték 10-20 százalékáért – ez akkoriban kb. Ózd velence telep. 30 ezer forintot jelentett – megvásárolhatták az ingatlant. Azóta a telep 50 százaléka vegyes tulajdonú, s ezért nagyon nehéz újra indítani a teljes felújítást. Ha például egy négylakásos társasházban magántulajdon és önkormányzati tulajdon egyaránt jelen van, akkor csak úgy végezhetnek felújításokat a házon, ha a tulajdonos is belemegy, illetve a bérlők helyett az önkormányzat megcsinálja.
Az eredeti cikk ezen a linken található:
A cigánytelepek lakóinak felzárkóztatását ígérte a kormány, egyelőre három lakás felújításánál tartanak. Nem sikerült tartani a határidőket, amit a kormányzati felelős az uniós források lehívásának nehézségeivel magyaráz. Ha tényleg beindul a program, akkor olyan romáknak akarnak segíteni, akik maguk is hajlandók tenni a helyzetük javulásáért. Fotók. "Életveszély, belépni tilos" - hirdeti felirat több romos ház oldalán az ózdi Velence-telepen. Az épületek előtt álló kerítésekből már minden anyagot elhordtak, az apró udvarokat méteres gaz borítja. A tetők cserepei hiányosak, az ablakok és az ajtók helyén maradt réseken benézve félig lebontott válaszfalak látszódnak. A nagyjából háromszáz ember által lakott, körülbelül száz lakásból álló telep azonban sokkal változatosabb, az itt lakók több épületet is helyrepofoztak saját forrásból az elmúlt időszakban, így romos épületek és frissen festett házak váltogatják egymást. Autókat alig lehet látni a délelőtti napfényben, a nyugalmat csak a telepet félóránként átszelő luxusautók zavarják meg.
Az egy éve indult közmunkaprogram eredményeként a partoldal gondozott, és az utcák sem különösebben szemetesek. Az itt élők szerint a közmunkások és a sűrűn feltűnő városőrség megjelenésével a közbiztonság is számottevően javult egy év alatt. A helyiek szerint a kábítószer-fogyasztás is komoly problémát okozott, de egy nyugdíjas férfi szerint az elmúlt egy évben eltűntek a szipusok, igaz, egy fiatal férfi szerint még most is "mindenki" füvezik. A kamerák felszerelésén és a városőrök megjelenésén kívül a szórakozási lehetőségek bővülése is szerepet játszik a közbiztonság javulásában. Ózd velence telep novi sad. A Velence-telep főbejáratánál, a Sóhajok hídjánál pingpongasztalokat építettek, a környékbeli fiatalok pedig a Flamengó SE-ben focizhatnak. Az egyik legnagyobb brazil sztár, Zico csapatáról elnevezett Flamengóra a telepen még ma is felnéznek az egyesült elnöke, Váradi Aladár szerint. Összeomlás szélén álló ház a telepen. Galériáért kattintson a képre! A telep az egykor a helyi kohóban dolgozó művezetők lakhelye volt, ma főleg betelepített cigányok élnek itt.
A 135 lakást folyó vízzel, árammal látták el. Bejáratánál szép ívű kaput emeltek, ami mára a Sóhajok Hídja nevet kapta. A telep nevét nem sajátos olaszos építészeti stílusáról kapta, hanem azért, mert áradáskor gyakran elöntötte a kertek alatt folyó Hangony-patak, többször víz alá került. Az egykori munkáskolóniát 2005-ben a kulturális miniszter örökségvédelem alá helyezte. Az ózdi településrész évtizedek óta nem emlékeztet régi fényére. Kovács György, a polgármesteri hivatal építéshatósági és műszaki osztályának vezetője elmondta, a Velence-telep lerobbanása az 1980-as években kezdődött, amikor az ott élők tömegesen költöztek át az összkomfortos, modern panellakásokba. Helyükre k az addig komfort nélküli lakásokban, nehéz körülmények között élő családok költöztek. Ez a lakosságcsere hozta magával a településrész folyamatos leépülését. Ózd velence telep resort. Az Ózdi Kohászati Üzemek (OKÜ) megszűnéséig a gyár tulajdonában voltak a lakások. A 80-as években az OKÜ állami támogatást kapott a bérlakásokra, de a kohászat megszűnésével az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerültek.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre