Ezekre a típusokra kell példákat mutatni a gyerekeknek. Először megállapítjuk az összeg előjelét, majd az összeg abszolút értékét. Ennél részletesebb "szabályt" nem szabad tanítani a gyerekeknek. A különböző előjelű számok összeadásának összefoglaló szabálya a következő. Két különböző előjelű számot úgy adunk össze, hogy először vesszük a két szám abszolút értékét. Az összeg előjele a nagyobb abszolút értékű szám előjele lesz. A nagyobb abszolút értékből kivonjuk a kisebb abszolút értéket, így kapjuk az összeg abszolút értékét. Ha a különböző előjelű számok abszolút értéke egyenlő, akkor az összegük nulla. Nyilvánvaló, hogy ilyen szabály alapján kevesen fognak tudni egész számokat összeadni, bár a szabály pontos és igaz. Minus szamok szorzasa 17. A számolás során rendkívül káros, ha a gyerekek a memóriájukban kutatnak a szabály után, amire néhány hét múlva egyáltalán nem fognak emlékezni. Sokkal hasznosabb, ha a szabály helyett egy példára gondolnak a gyerekek, ha elbizonytalanodnak, amit kirakhatnak készpénz és adósságcédulákkal.
Az imént felfedezetthez hasonló nagy prímek kritikus szerepet játszanak a kiberbiztonságban. A kriptográfia az információk kódolásának és dekódolásának tudománya, és számos algoritmusa, például az RSA, nagymértékben támaszkodik a prímszámokra. A Bitcoin és más kriptovaluták a prímszámoktól függő biztonságot használják. () Mersenne-prímek Bár végtelenül sok prím van, nincs ismert f ormula mindet előállítani. A matematikai technikák és a számítás keverékével nagyobb versenyszámok keresése zajlik. A nagy prímszám megszerzésének egyik módja egy matematikai koncepció, amelyet a 17. századi francia szerzetes és tudós, Marin Mersenne fedezett fel. Marin Mersenne. Minus szamok szorzasa na. H Loeffel, Blaise Pascal, Basel: Birkhäuser 1987 A mersenne-i prím a 2ⁿ – 1 formák egyikének felel meg, ahol n pozitív egész szám. Ezek közül az első négy három, hét, 31 és 127. A 2ⁿ – 1 alaknak azonban nem minden száma elsődleges; például 2⁴ – 1 = 15. Ha 2ⁿ – 1 prím, akkor megmutatható, hogy n magának is prímnek kell lennie. De még ha n is elsődleges, nincs garancia arra, hogy a 2ⁿ – 1 szám elsődleges: 2-1 – 1 = 2 047, ami nem elsődleges, mivel ez a 89-szeres 23-szorosa.
Lássunk most egy bonyolultabbat. A komplex számok egyik jelentős haszna, hogy a segítségükkel minden polinom felbontható elsőfokú tényezők szorzatára. Ezt nevezik az algebra alaptételének. Most pedig oldjunk meg néhány, korábban reménytelennek hitt másodfokú egyenletet. Itt jön a megoldóképlet: Egy komplex szám abszolútértéke a nullától való távolsága. Ezt a távolságot egy Pitagorasz-tétel segítségével tudjuk kiszámolni. Minusz számok - Tananyagok. Nézzünk meg még egyet. A megoldóképlet helyett itt megpróbálunk szorzattá alakítani. Most pedig lássuk mire jók még ezek a komplex számok. A komplex számok abszolútértéke, halmazok a komplex számsíkon Próbáljuk meg ábrázolni a komplex számsíkon azokat a komplex számokat, amelyekre: Az algebrai alakot használjuk, vagyis És most pedig koordinátageometriai rémtörténetek következnek. Az egy origó középpontú és r sugarú kör egyenlete. Ez alapján az szintén egy kör, aminek a középpontja az origó és sugara r=2. Az pedig azt jelenti, hogy a kör és a belseje. Koordinátageometriai rémtörténetek: Az egyenes egyenlete: A kör egyenlete: Lássuk hol helyezkednek el a komplex számsíkon azok a komplex számok, amelyekre: Az algebrai alakot használjuk, vagyis mindenhol z helyére azt írjuk, hogy Az egyenlőtlenség az egyenes valamelyik oldalát jelenti.