A törvények pontosan meghatározzák, milyen szabályok alapján kellene megszervezni a pedagógusok munkavégzését. A magyar közoktatás legtöbb intézményében azonban ezeket a törvényeket nem tartják be. Ugyanis: az órarend nem teljes munkaidő-beosztás a H-s óra valójában rendelkezésre állás, vagyis ügyeleti díj járna érte az eseti helyettesítésért pedig helyettesítési díj jár. A magyar pedadógustársadalmat sújtó rendszerszintű törvénytelenségekről írtunk már egy hosszabb anyagot. Helyettesítési pénz mikor jardinage. Ha még nem olvastad, érdemes pótolni, ugyanis minden olyan törvényi hivatkozást megtalálsz benne, ami alapján valószínűleg neked is jó sok pénz járna: A mindennapos törvénysértést leginkább az teszi lehetővé, hogy a tanároknak nincs a jogszabályoknak megfelelő teljes munkaidő-beosztása. Ennek ugyanis a kötött munkaidő egészéről kellene rendelkeznie, pontosan meghatározva, hogy mivel kell foglalkoznia a pedagógusnak abban a heti 32 órában, amiről a munkáltatója rendelkezik. Órarend, nem táncrend Ezzel szemben a tanárok órarend alapján dolgoznak, melyben intézményvezetőjük meghatározza, mikor, hol kell megtartaniuk azt a heti 22-26 órát, melyet kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokkal (szakkörökkel, korrepetálásokkal) tölteniük.
A törvény előírja, hogy a munkavállaló alapbére a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén sem lehet kevesebb, mint a munkaszerződés szerinti alapbére. Tehát ha olyan munkakörbe irányítják át, amelyre alacsonyabb alapbér érvényes, akkor is a saját munkaszerződése szerinti, magasabb alapbért fogja kapni. Az viszont fontos, hogy a törvény csak az alapbért védi, így előfordulhat, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt ténylegesen kevesebb bért kap kézhez a dolgozó, mint rendes munkakörében, mert például az átirányítás alatt ellátott munkakörre tekintettel bérpótlékokra nem válik jogosulttá. Dr. 14 kérdés-válasz a helyettesítési díj kifejezésre. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda A megbízható jogi képviselő (1) 266-6621 ___________ A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Minden jog fenntartva – – A bérszámfejtést elvégezzük cége helyett!
A munkavállaló megtagadhatja a más munkakörbe való átirányítás teljesítését, ha az adott munkakörben való munkavégzés a dolgozó egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, például mert nem rendelkezik kellő képzettséggel és jártassággal az adott munkakörben, amelynek hiányában egészsége közvetlen és súlyos veszélynek lenne kitéve. További törvényi korlát, hogy bizonyos munkavállalókat csak belegyezésük esetén lehet a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre kötelezni. Ilyen például a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás díjazása Alapvető szabály, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt alapbérre jogosult a munkavállaló. Más munkavállaló helyettesítése esetén tehát automatikusan nem jár a törvény alapján a helyettesítési díj. Helyettesítési pénz mikor jár jar lids. Ha a dolgozó más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, és ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, a rendes munkakörétől elkülöníthető, akkor az ellátott munkakörre vonatkozó alapbérre jogosult.
Hozzáteszik: az eseti helyettesítéssel kapcsolatban kialakult intézményi gyakorlatról fontos tudni, hogy a Munka törvénykönye alapján a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy betegség vagy más okból előre nem látható távollét esetén be kell küldeni a kollégákat eseti helyettesítésre, ám ezeket az órákat a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásának szabályai szerint ki kell fizetni" – emelik ki, hozzátéve: a Munka törvénykönyve alapján a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő ugyanis rendkívüli munkaidőnek minősül, márpedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a helyettesítés idejére járó illetményen felül 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.