Gudulleu néven 1349-ben említi először oklevél a települést, amely a török idők alatt szinte teljesen elpusztult. A Vámossy és Hamvay földbirtokos családoknak, Bossányi Krisztinának köszönhetően nem került a település idegen birtokosok kezére. A 17. században Kürty Vámossy István kuriális faluvá tette, az első Gödöllőn is élő földesúr pedig Hamvay Ferenc volt. A település rohamos fejlődésnek indul, amikor a 17. század végén Grassalkovich Antal tulajdonába került, akinek sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. Gödöllői királyi kastélyba jegy. 2 / 12 Gödöllői kastély – az egykori királyi nyaralóhely legnevezetesebb látványossága FOTÓ: Békési József A kettős U-alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom.
Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Bejártuk az ország legnagyobb barokk kastélyát – A Gödöllői Királyi Kastély. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. 8 / 12 A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek, az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a "herceg mulatókertjének".