Ennek minősülnek a végrehajtó eljárásával kapcsolatban felmerült költségek, amelyeket részben a Vht. is szabályoz, részletszabályait pedig a Díjr. határozza meg. A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Mit tehetünk, ha áron alul árvereznék az ingatlanunkat? - Piac&Profit - A kkv-k oldala. A végrehajtási költségnek tekintendők többek között a végrehajtó részére megfizetendő alábbi tételek: -költségátalány, -utazási költségátalány, – készkiadás, – munkadíj, – ügyviteli és iratkezelési díj, – behajtási jutalék. Azonban nemcsak azok a tételek tekintendők végrehajtási költségnek, amelyek a végrehajtót illetik, hiszen lehetséges, hogy más közreműködőre is szükség van a végrehajtás foganatosítása során. Példa erre az ingatlan becsértékének megállapítása, amelyhez a felek szakértő becsüs közreműködését kérhetik, és akinek az eljárásáért fizetendő összeg szintén a végrehajtás során felmerült költségnek tekintendő. A végrehajtási törvény szabályozása értelmében a szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.
Ha az adós egyéb vagyonából (például munkabéréből, értékes ingóságának értékesítéséből) is rövidebb időn belül behajtható a követelés, akkor az ingatlan árverezésének nincsen helye. Kép: Fotolia Az ingatlan becsértéke Az ingatlan becsértékének megállapítása a végrehajtási eljárás fontos momentuma. A becsérték összege azért lényeges, mert a becsérték egyben az ingatlan kikiáltási ára is lesz az árverésen. Mit tehetünk, ha áron alul árvereznék az ingatlanunkat? - Üzletem. A becsértéket a végrehajtó rendszerint a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványban foglalt értéket is figyelembe véve határozza meg. Fogyasztói szerződésen alapuló követelés (pl. lakáshitel-tartozás) behajtása esetén legalább az ingatlan kikiáltási árának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat az árverésen. Ennek további feltétele, hogy az adósnak az árverezett ingatlan az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. Egyéb esetekben érvényes vételi ajánlat legalább a kikiáltási ár 70 százalékát elérő összeggel tehető.
A követelés végrehajtási eljárás útján történő behajtása bizony költségekkel jár, azonban a bírósági végrehajtás költségeinek rendszere bonyolultnak tűnik a laikus ember számára. Hiszen a szabályozás nemcsak egyetlen jogszabályban található, hanem a jogalkotó törvényi és rendeleti szinten is egyaránt alkotott irányadó szabályokat a kérdésben. Azonban mégis van egy átfogó rendszere a végrehajtás során felmerült költségek fizetésének, amelyet azonban csak akkor ismerhetünk meg igazán, ha egységében látjuk a kapcsolódó szabályokat. Ebben segít a most következő magyarázó sorozatunk első része. Árverezett ingatlannál is ott az áfa kérdése - Piac&Profit - A kkv-k oldala. A végrehajtási költség fizetése alapelvi szinten jelenik meg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) 34. § (1) bekezdésében, amely a következők szerint rendelkezik: "A végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. " Ennek értelmében tehát főszabályként a végrehajtás kezdetén a költségeket a végrehajtást kérőnek kell előlegeznie, az eljárás során pedig végső soron azokat az adósnak kell viselnie.
A Szerző bírósági titkár.
Következő bejegyzéseinkben többek között ennek járunk utána. Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Ezt követően adható át az ingatlan a vevőnek. Ha az első árverés sikertelen, ennek megállapításától; vagy ha az árverést végrehajtási kifogással támadták meg, ennek jogerős elbírálásától számított 60 napon belül kell kitűzni a második árverést. Ha ez is eredménytelen lenne, 3 hónap elteltével ismételten kitűzhető az árverés. Ez a végrehajtási jog elévülési idején belül megismételhető. Árverési vevőként érdemes alaposan végiggondolni a licitálást! Ugyanis ha az első árverés amiatt sikertelen, mert az árverési vevő a vételár-különbözetet 8 napon – halasztás engedélyezése esetén legfeljebb 60 napon – belül nem fizeti meg, letétbe helyezett előlegét elveszti. Emellett számolnia kell azzal, hogy a második árverésen már nem vehet részt. Ugyanakkor, ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adják el, mint amit ő az első árverésen ajánlott, úgy a korábbi árverési vevőt határozattal kötelezi a NAV a két vételár közti különbség valamint a második árverés költségeinek megfizetésére. Fedezetcserére is van lehetőség Nem feltétlenül kell megvárni, hogy a NAV elárverezze az ingatlant, amennyiben az adós társaság megfelelő egyéb vagyontárggyal, egyéb (akár külső) forrással rendelkezik.
Az előleg polgári jogi fogalom, adásvételi szerződések esetében a vevő vételi szándékának jelzésére, megerősítésére szolgál az eladó felé. Az előleg összegét a későbbi vételárba be kell számítani, az adásvétel meghiúsulása esetén pedig visszajár a vevőnek. Az előleget elsősorban a foglalótól szükséges megkülönböztetni. Egy későbbi adásvétel esetén a kettő között nincs észrevehető különbség: az átadott foglaló és az előleg egyaránt be fog számítani a későbbi vételárba. Ingatlan előleg szerződés minta 5. Viszont ha az adásvétel az eladó hibájából nem jön létre, a foglaló kétszeresen fizetendő vissza a vevőnek; ha pedig annak elmaradása a vevőnek felróható, akkor az átadott foglalót elveszti, az teljes egészében az eladónál marad. Előleg esetén ilyen szankciós, biztosítéki jellegről nincsen szó: vagy beszámít a vételárba, vagy visszajár a vevőnek. Ez a jelentős különbség a két fogalom között: ugyanazt a funkciót hivatottak ellátni, azonban amíg a foglaló "bünteti" a szerződés későbbi meghiúsulásáért felelős felet, előleg esetén ilyen nem jön szóba.
+1 Konzultáljon ingyen jogászunkkal, mielőtt bármit is aláírna!