A Jubileumi Beszélgetések sok ponton idézi meg a Népi Rablétet, de rengeteg utalás van benne a társulat többi előadására is. Pintér Béla egy nemrég közzétett videóüzenetben (lásd fent) elmondta, hogy eredetileg csak egy évadon keresztül szerették volna műsoron tartani, de annyira megszerette az előadást, hogy végül két évig játszották, és azt reméli, hogy az online tér lehetőséget biztosít arra, hogy minél többen láthassák még ezt az előadást, utoljára. A darabot egy kicsit felfrissítették, új aktuálpolitikai és "járványügyi" motívumok is kerültek a közelmúltban rögzített verzióba. Az előadás szereplői: Bencze Sándor Qpa, Enyedi Éva, Friedenthal Zoltán, Kéménczy Antal, Pintér Béla, Roszik Hella, Stefanovics Angéla, Szabó Zoltán, Terhes Sándor és Thuróczy Szabolcs, írta és rendezte: Pintér Béla. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Pintér Béla és Társulata 2021 március 25. csütörtök, 4:20 Népi Rablét felújítva, Jubileumi Beszélgetések utoljára. Népi Rablét / Fotó: Pintér Béla és Társulata "Fennállásunk óta a legnehezebb időszak. Nincs jelen, csak múlt és jövő. Találkozás helyett időutazás, visszatekintés az újjászületésre várva. A Jubileumi Beszélgetéseket aktualizáljuk, a Népi Rablétet újravesszük: húsz évvel ezelőtti mozdulatok, testemlékezet, lélekfiatalítás. A két előadás egymás után, egy egyszeri és megismételhetetlen élmény a hagyományosabb, klasszikusabb előadások gazdag kínálatában. " (Enyedi Éva) A novemberi bezárás óta a Pintér Béla és Társulata három előadását tette már elérhetővé az online térben – két, már repertoárról lekerült (Szívszakadtig, BÁRKIBÁRMIKOR) valamint egy nagyon ritkán játszott előadást (Kórház-Bakony) láthatott a több mint 8000 érdeklődő. Ezek az előadások a társulat archívumából kerültek ki, most azonban két olyan előadást láthatnak a nézők, melyek felvételeire az elmúlt hetekben került sor, már kifejezetten azzal a céllal, hogy online platformon legyenek elérhetők.
Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást pénteken mutatja be a teátrum. A Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel. Isten ostora - A Nemzeti Színház szakmai konferenciája - Magyar Teátrum Online. Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: már régóta szeretett volna Attilával foglalkozni, a debreceni színházban műsorra is tűzte a Bánffy-darabot utolsó évadában, de ott - a váltás miatt - már nem tudta színpadra állítani és örül, hogy végül is a Nemzeti Színházban születik meg az előadás. A rendező arról beszélt, hogy Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. "Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - tette hozzá. Mint mondta, a darabot születése után az akkori Nemzeti Színházban bemutatták, de elfelejtett műről van szó.
Következő bemutatója, a Bánffy Miklós drámájából születő Isten ostora című előadáshoz kapcsolódva a Nemzeti Színház szombaton azonos címmel szakmai konferenciát rendez, amelyet a legendás hun király, Attila emlékezetének szentelnek. Isten ostora | Nemzeti Színház. A teátrum Vidnyánszky Attila rendezésében december 19-én mutatja be Isten ostora című előadását, amely Bánffy Miklós A nagyúr című drámája alapján készül. Ehhez a bemutatóhoz kapcsolódik az egész napos szakmai konferencia, amelyet a Kaszás Attila Teremben rendeznek meg. Szász Zsolt bábművész, az esemény szervezője, a színház művészeti folyóirata, a Szcenárium felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Színház az idei évadban rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek részben az éppen bemutatandó darabokhoz, illetve egy-egy nagyobb témához kapcsolódnak. Elmondta: szeptemberben a Gombrowicz-bemutatóhoz kapcsolódva a groteszkről tartottak konferenciát, ebben a sorban a második az Isten ostora című tanácskozás, amelyet az azonos című bemutatóhoz kapcsoltak tartalmilag.
2014-12-05 Egyéb kategória Következő bemutatója, a Bánffy Miklós drámájából születő Isten ostora című előadáshoz kapcsolódva a Nemzeti Színház szombaton azonos címmel szakmai konferenciát rendez, amelyet a legendás hun király, Attila emlékezetének szentelnek. A teátrum Vidnyánszky Attila rendezésében december 19-én mutatja be Isten ostora című előadását, amely Bánffy Miklós A nagyúr című drámája alapján készül. Ehhez a bemutatóhoz kapcsolódik az egész napos szakmai konferencia, amelyet a Kaszás Attila Teremben rendeznek meg. Isten ostora nemzeti színház digitális kábel. Szász Zsolt bábművész, az esemény szervezője, a színház művészeti folyóirata, a Szcenárium felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Színház az idei évadban rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek részben az éppen bemutatandó darabokhoz, illetve egy-egy nagyobb témához kapcsolódnak. Elmondta: szeptemberben a Gombrowicz-bemutatóhoz kapcsolódva a groteszkről tartottak konferenciát, ebben a sorban a második az Isten ostora című tanácskozás, amelyet az azonos című bemutatóhoz kapcsoltak tartalmilag.
Elmondta: a Bánffy Miklós drámájából készülő bemutató apropóján a témakörhöz kapcsolódva a szakemberek többek között azt vitatják majd meg, hogy hogyan alakult az eszmetörténeti folyamat, hogyan szaporodtak el az Attila drámák a 19. és 20. Isten ostora nemzeti színház tér. század fordulóján, miért foglalkozik a magyar közvélemény ilyen intenzitással az Attila-kultusszal és a hunokkal. Választ keresnek arra is, hogy milyen társadalomtörténeti, kultúrtörténeti folyamatok vezettek oda, hogy a magyar társadalom egy bizonyos részében megerősödött a hun eredettudat. Csáji László Koppány elmondta: előadása felvezető eszmetörténeti áttekintés lesz konkrét példákkal. Az újkori megközelítésekről beszél majd, egyebek mellett a nomád szóhoz és társadalomhoz való különböző viszonyulásokat, ezek eszmetörténeti okait mutatja be, illetve a tudományos gondolkodás mikéntjéről fog szólni.
Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket. Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban. Az előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés - a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható.
Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban. A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub, a dramaturg Rideg Zsófia. Az előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés – a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható. Isten ostora nemzeti színház org. A Nemzeti Színház szombaton a Gobbi Hilda színpadon Petőfi A helység kalapácsa című művét mutatja be Kincses Elemér rendezésében. MTI
"Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" - jegyezte meg. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket. Rideg Zsófia dramaturg az előadásról: Nem sok olyan alakja volt a történelemnek, akiről annyi ellentmondásos vélemény született volna, mint Attiláról. Egy nemrégiben megjelent francia könyv, mely tárgyilagosabb képet kíván adni személyéről, azzal kezdi értekezését, hogy a hun király valóságos szörnyszülöttként él mai napig az európai köztudatban. Első franciaországi tartózkodásom alatt a 90-es években tőlem is kérdezték elborzadva, valóban vannak-e még nálunk, akik Attila névre hallgatnak, és csecsemőket is hívnak-e így. (... ) E szélsőséges reakció szerinte válasz arra a traumára, amit annak idején a hunok hódító hadjáratai okoztak szerte a világban, viszont épp azt fejti ki, hogy ilyen hatást csakis egy rendkívül fejlett kultúrával bíró nép tehetett.