Vegyél részt a Márton-napi forgatagban, a szentendrei Skanzenben, a Márton napi Libanapok és Újborfesztiválon, és sétálj Szentendre hangulatos utcáin! Időpont 2018. november 10. Az ár tartalmazza 1 személyre Autóbuszos utazás Idegenvezetés Az ár nem tartalmazza Belépő a Skanzenbe 2. 000 Ft Felszállási lehetőségek Debrecen, Nyíregyháza, Polgár, Tiszaújváros, Miskolc, Mezőkövesd, Gyöngyös, Hatvan, Budapest Program Indulás a kora reggeli órákban Debrecenből, majd utazás a "művészek", azaz Szentendre városa felé. Érkezést követően sétás városnézés során a város-központ felé a Főtérre, a "pestis kereszthez" érkezünk. A téren szerb és görög-telepesek iparosok házait láthatjuk, és megcsodálhatjuk a szerb-görög örökséget: a Blagovesztenszka ortodox templomot. A Görög utcán Duna part felé sétálva lehetőség nyílik Kovács Margit keramikusművész múzeumának megtekintésére. Érdemes megnézni a "Szamos Marcipániát" is, ahol a manufaktúra és a marcipán múzeum is a szemünk elé tárul. Majd újra autóbuszra szállunk és máris érkezünk Szentendre határába, a Skanzenbe.
00 - A Talány Akusztik előadása 14. 30 - A Zűrös Banda koncertje 16. 30 - A Kerekes Band koncertje 17. 45 - 18. 00 Őszbúcsúztató koncert és táncház November 10. (vasárnap) 10. 30 - Csernik Szende székely mesemondó mesél 11. 00 - Bognár Szilvia Titoktok családi koncertje 12. 00 - Gulyás László vándormuzsikus mesél 13. 00 - A Canarro koncertje 14. 30 - A Makám koncertje 16. 30 - Az Ötödik Évszak koncertje 17. Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Szent Márton Újborfesztivál és Libator 2019. november 9-10. Programok: 9. 00 - 18. 00 Házak, porták: 9. 00 - 16. 00 Márton napja fontos fordulópont volt a naptárakban: vidéken ekkorfejeződtek be a mezőgazdasági munkák, ezen a napon zárult le a gazdasági év. Szent Mártonünnepén libát illik enni és újborral szokás koccintani. Ez egyben a Skanzen szezonzáró rendezvénye. Ekkor kezdődtek a téli társasmunkák, kalákák is.
A Mihály-naptól Katalin-napig, szeptember 29. és november 25. között tartó kisfarsang a bálok, lakodalmak őszi időszaka és a gazdasági év lezárásának ideje. Az időszak legismertebb jeles napja a Márton-nap, amelyhez több népszokás, hiedelem, az újbor kóstolása és a libalakoma szokása is kötődik. A 19. alkalommal megrendezendő Szent Márton Újborfesztivál és Libator ebben az évben a PajtaKult programmal együttműködésben valósul meg. A Márton-napi mulatságok és népszokások hangulatát a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes eleveníti meg a múzeumban. Az érdeklődők megismerhetik az őszi társas munkákat, így a tollfosztást és a kukoricamorzsolást is, valamint Szent Márton életét is. A skanzenben érdekességeket mutatnak meg a libakultusz eredetével és vadhajtásaival kapcsolatban, valamint a látogatók kézműves borászatok kínálata mellett az idei szüret újborait is megkóstolhatják. Lesz verses borműhely és sommelier gyorstalpaló is, a portákat pedig vándormuzsikusok járják. A Skanzen Vigadóban november 13-án fellép a Békás Zenekar, a Vigad és az Ötödik Évszak; november 14-én pedig a Karaván Família, a Muzsikás és a Mártones.
Már egy egészen kis adag líra is megteszi hatását; sikerül frissebben, szabadabban, fölényesebben szemlélnem az életet. Nem is értem, hogy tud a legtöbb ember teljesen versmentesen élni. De éppen így nem értem azt sem, miért ír az emberiségnek egy elég tekintélyes hányada verseket, ahelyett, hogy csak olvasná? Miért nem látják be, hogy sokkal jobb verseket olvashatnak, mint amilyeneket írni tudnak. Az igazán értékes vers nagyon ritka. Nincs vigasztalanabb a közepes versnél. Irodalmi életünk tele van átlag-költőkkel, akik amúgy is nehéz napjainkat nagyszámú közepes alkotásaikkal teszik még nyomasztóbbá. Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdtem irodalmi kritikákat írni. Nagyon sok fiatal költőről írtam akkor bírálatot. Radnóti Miklós versei - 1940. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Mi lett a legtöbbjükből? Ha elhallgattak, az még a jobbik eset. Komoly, értékes oeuvre-t alig néhányan alkottak az akkori kezdők közül. E keveseknek is legelső sorában van Radnóti Miklós, aki most egy kötetrevalót válogatott ki tízévi terméséből. Emlékszem, én írtam a Nyugat-ban első verskötetéről.
MAJÁLIS A hangraforgó zeng a fű között, s hördül, liheg, akár egy üldözött, de üldözők helyett a lányok kerítik, mint tüzes virágok. Egy lányka térdrehull, lemezt cserél, a háta barna, lába még fehér, a rossz zenén kis lelke fellebeg s oly szürke, mint ott fönt a fellegek. Fiúk guggolnak és parázslanak, az ajkukon ügyetlen szép szavak, duzzasztja testük sok kicsiny siker s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell. Lehetnének talán még emberek, hisz megvan bennük is, csak szendereg az emberséghez méltó értelem. Radnóti Miklós leghíresebb versei - Meglepetesvers.hu. Mondjátok hát, hogy nem reménytelen. május 10. A BUJDOSÓ Az ablakból egy hegyre látok, engem nem lát a hegy; búvok, tollamból vers szivárog, bár minden egyre megy; s látom de nem tudom mivégre e régimódi kegy: mint hajdan, hold leng most az égre s virágot bont a meggy. május 9.
a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház. A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. S még mindig nem tudom elmondani neked, mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom, óvó tekinteted érzem kezem felett. Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. És holnap az egészet ujra kezdem, mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. Radnóti Miklós: TÖREDÉK. Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, - mit mondjak még? a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab az asztalon és csöppje hull a méznek s mint színarany golyó ragyog a teritőn, s magától csendül egy üres vizespohár. Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is. (forrás: Mária Országa) Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja gybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájáerepelt TOVÁBB → Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Radnóti miklós legismertebb versei. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB → A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák.
Készülj. Egyedül, egyedül esel át a halálon. Legszebb versében, az Októberi erdőben, őszi enyészet támad a nyári örömben:... mindent elönt a rémület, ijedt mókus sivít feléd, elejti apró ételét, ugrik, - s a törzsön felszalad; tanulj hát tőle, védd magad, a téli rend téged se véd, arkangyalok sem védenek, az égen gyöngyszín fény remeg meghalnak sorra híveid. Íme: hősköltemény és erkölcsi törvény, mely azt betetőzi mókushéjban. Radnóti minden szava az emberre vág vissza. Radnóti miklós legszebb versei. Mert a költő nem lehet óvatos duhaj, aki csak ott keveri az értelem varázsitalát, ahol a kellő távlat megóvja a túlságosan veszélyes megrendüléstől. Az "örök természet" nyüzsgése sem fátyolozza el előle sem az ember szenvedését, sem a mai napnak egyedül való erkölcsi súlyát. A költő lelkében, akárcsak ébredező asszonyának "szelíd szemén, az éber ételem illan megint álmára gondol s készül a vadnál vadabb világba... " Rémek fenyegetik emberiségünket érezzük őket akkor is, ha némán húzódnak meg a vers sorai mögött. Radnóti embersége nem szakad el mégsem az örök természettől.
Ez a költő természetszerűen bekövetkező győzelme a földi valóság töredékességén. De Radnóti nagyobb utat tett meg ennél a köteles fejlődésnél, míg elérkezett mai verseihez. Nemcsak az a rokonszenv lett mélyebb és forróbb, amely egybeolvasztja őt a természettel, hanem megemberesedett. Többet és szebbet fiatal költőről alig lehet mondani, mert visszatérhetni a természet alvó világába: varázslat; de magunkkal ragadni a természetet az emberi lélek szintjére: győzelem. Százszorta áll ez ma, amikor olyan kábítón hívogat a káosz felelőtlen mágiája s oly vonzó lenne véka alá rejtenünk mindazt, amit az Új Testamentum tanúsítani és megvalósítani parancsolt. Radnóti is viaskodik a kísértéssel. Feltűnő gyakran foglalkozik félálomban jelentkező érzésekkel, az ébredés titokzatos és küzdelmes percével. A fél-öntudat mámora és önfeladása ma vonzóbb, mint valaha, ma mikor tehetetlen kiskorúságba taszít vissza a sorsunk. Gyerekek és rabszolgák sok álmot kívánnak. De Radnóti versein rendesen az ébredés válik úrrá.