Ám mielőtt jobban elmélyednénk a tartalomban, muszáj kitérnem a kötet fizikai adottságaira, melynek az az egy nagyon-nagy hibája, hogy sehol egy duplaoldalas, fürdőző Thor fotó, pedig a szőke isten testi adottságai nagyon is lényegesek az ereje szempontjából... Na, de viccet félretéve, a gyűjtemény úgy gyönyörű, ahogy van! Masszív, kemény borítást kapott, míg belül kellően strapabíró, fényes papírra nyomtatott, éles és színpompás fotók köszönnek vissza. Őszintén szólva nehéz a képeken kívül bármi másra koncentrálni, annyira igényes és pulzáló az egész, menthetetlenül vonzza a tekintetet. Marvel studios szereplők nagykonyve videos. Tartalmát tekintve, filmcsoportokra bontva ismerkedhetünk meg a szereplőkkel (Vasember, Thor, Amerika kapitány, A bosszúállók, A galaxis őrzői, A Hangya, Doctor Strange, Fekete Párduc, Marvel kapitány), aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Jó, mert az, aki még nem ismeri a Marvel filmek világát, könnyebben átláthatja, ki hova sorolható, rossz, mert nem minden karakter jelenik meg minden szükséges kategóriában.
A legelső Marvel film amit láttam, a Pókember volt Tom Hollanddal. Az instant szerelem lett, és utána valahogy esélyt adtam a Marvelnek, és nekiálltam a Vasembernek, utána naná, hogy nem volt megállás. Éppen ezért akartam nagyon ezt a könyvet, hiszen a Marvel rajongásom új, így korántsem tudok annyi érdekességet, kulisszatitkot a filmekről, mint szeretnék, hiszen a Pókemberig ilyen cikkekkel nem igazán foglalkoztam. Tehát amit én vártam ettől a könyvtől, az rengeteg érdekes információ. Például hogy mi a különbség a képregényes és a filmes karakter között, melyik színész lett előre kinézve, hány óráig tartott elkészíteni a maszkot. A karakter offscreen élete milyen, akad-e valamilyen érdekesség, amire a filmek csak utaltak, de konkrétan nem lett megnevezve. Marvel studios szereplők nagykonyve full. Na ezekből kábé egyik sem valósult meg. Ez a könyv kábé egy enciklopédia: szerepel benne a Marvel kapitányig bezárólag az összes Marvel karakter, még kábé a legkisebb mellékszereplők is, akiket amúgy már réges-rég elfelejtettem, hogy egyáltalán léteznek.
Saját véleményem: A Marvel filmek viszonylag újkeletű szerelemnek számítanak esetemben (Thort leszámítva), nagyjából másfél-két éve fedeztem fel, hogy a mennydörgés istene mellett azért akad még néhány hős, akit lehet szeretni. Mindennek ellenére meglehetősen bátortalanul nyúltam a filmekhez, ami jócskán megborította a kronológiát, és be kell vallanom, még mindig vannak olyan alkotások, amikre nem tudtam rávenni magam (jöhetnek a kövek, pl. : Doctor Strange, A Hangya). Shame. A többieket viszont kivétel nélkül imádom. Amikor megláttam, hogy érkezik egy, csak és kizárólag a filmekre koncentráló enciklopédia az összes hőssel, segítővel és főgonosszal, majd' kiugrottam a bőrömből! Marvel studios szereplők nagykonyve film. Végre egy gyűjtemény, ami a kedvenceimhez kapcsolódik, kézzel fogható és bármikor előkaphatom, ha nézegetni szeretném őket - gondoltam. Másodsorban pedig ott figyelt az az aprócska tény is, hogy a vizuális gyönyör mellett mindenféle információt is magamba szippanthatok az ismert és még ismeretlen karakterekkel kapcsolatban.
Bővebb ismertető 1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy "mítoszregényében": egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek... Világirodalmi krónikák 6. – William Golding: A legyek ura - Ectopolis Magazin. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére.
Jelenleg az Egyesült Államokban ez az egyik olyan regény, melynek betiltását máig a legtöbbször követelték azzal az indokkal, hogy negatívan befolyásolja az ifjúság szexuális, szociális és pszichológiai fejlődését. Ezzel szemben a kritikusok folyamatosan dicsérik Golding éleslátását. Marc D. Hauser kritikus 2006-os könyvében például így fogalmazott: " Ez egy lebilincselő történet, amit Anglia minden iskolájában tanítani kellene, aki pedig valaha biológiát, közgazdaságtant, pszichológiát vagy filozófiát akar tanulni, számára kötelező olvasmánnyá tenni. " Golding regényét az elmúlt évtizedekben minden létező lap és fórum beválasztotta a világirodalom legnagyszerűbb regényei közé, ott van a TIME, a The New York Times, a BBC, és az Amerikai Könyvtárak Szövetségének legfontosabb művei közt is. Lord of the Flies / A legyek ura (1963) - Kritikus Tömeg. Nemrég ráadásul felmerült egy újabb filmadaptáció ötlete is, mely csavarna egyet a történeten, és fiúk helyet lányokkal képzelné el a szigeten ragadt csoport életét. Hogy ennek van-e létjogosultsága, arra maga Golding adott választ egy interjúban még a 80-as évek elején, mikor ugyanerről faggatták.
Szabaduljon el a káosz? A Warner jelenleg Luca Guadagnino-val (Call Me By Your Name, Suspiria) tárgyal arról, hogy megrendezze számukra a klasszikus regény új adaptációját. A történet ugye annyi, hogy egy csapat tini egy elhagyatott szigeten ragad, és kialakul a saját rendszerük, ami azt jelenti, hogy két csoportra bomlanak és utálják egymást. Meg durvábbak. Amúgy egy ideig itt is arról volt szó, hogy na most lányokkal mesélik el, de ezt az ötletet elvileg elvetették. Legyek ura film festival. Szerintem amúgy az alapfelállást simán meg lehetett volna így fordítani, csak akkor nyilván máshogy bomlana ki a konfliktus. A könyv alapfelállása amúgy a jelenleg egyre törzsibb társadalomban (még filmeknél is, elég megnézni a DC vs Marvel izét) érdekes tükör lehet. Az írott szöveg (c) 2004-, a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.