Ez az éjszakai állat a kacsacsőrű emlős rokona, de a föld alatt él, ahol a csőrszerű orrát arra használja, hogy olyan gerinctelen áldozatok után kutasson, mint a rovarlárvák és a férgek. Puha ételeket kell ennie, mivel nincs foga. A kicsinyek anyjuk erszényben laknak, hogy az anyjuk testén lévő emlőkből tejhez jussanak. A föld alatt él 14. Pacahal (Psychrolutes marcidus) Mikor felhúzod a halászhálód, hogy megtekintsd a tartalmát, az utolsó dolog, amit látni szeretnél, az egy halom világos színű, kocsonyás hús, amely tompa kékes szemeivel rádpislog. De ne félj semmit – az esélye annak, hogy egy pacahalat kifogj, nagyon csekély. Ezek a bizarr halak Tasmánia és Ausztrália partjai mentén a tenger mélyén élnek. Nincsenek izmaik, de mivel kisebb a sűrűségük, mint a vízé, csak úgy lebegnek a felszínen. Lebegnek a víz felszínén 15. A Föld tíz leghalálosabb állata. Sivatagi vakondpatkány Ráncos rózsaszín bőre, a disznószerű orra és a kiálló fogai nem igazán teszik a csupasz vakondpatkányt a legaranyosabb állatok egyikévé. Ezeknek a szőrtelen rágcsálóknak a kolóniája a földalatti "kastélyokban" él, melyet egy domináns patkány vezet – a királynő, az egyetlen nőstény, amely utódokat szülhet.
Gyakran hallani halállal végződő ember-állat találkozásokról, néhány éve például bejárta a világot Steve Irwin ausztrál természetfilmes halálhíre, akit búvárkodás közben egy tüskés rája sebesített meg halálosan - bár neve bejárta a világot, a tüskés rája mégsem tartozik a legveszélyesebb fajok közé. Az efféle balesetek szinte mindig az ember hibája, nemtörődömsége miatt következnek be. Gyakran már azért is az ember okolható, hogy a találkozás létrejön. Erre a legjobb példa a jegesmedve-támadások gyakori előfordulása Alaszkában és Kanadában. A globális felmelegedés miatt a jegesmedvék élőhelye zsugorodik, táplálékforrásaik elapadnak, ezért kénytelenek az emberi települések közelében élelmet keresni, így megszaporodnak az emberrel való szerencsétlen találkozásaik. A vilag legnagyobb allatai program. Egyes feltételezések szerint a mérgező medúzafajok (lásd listánkban is) inváziója és élőhelyük kiterjedése is a tengerek felmelegedésének következménye. A legnagyobb gyilkosokat mégsem a nagytestű ragadozó emlősök vagy cápák körében kell keresnünk.
Az állatvilág egyes tagjainak elképesztően hosszú lehet az élettartamuk: messze meghaladja azt, amit az ember valaha is remélhet. Míg az ember ideális körülmények között akár 150 évig is élhet, ami rendkívül hosszú időnek tűnik, addig ez csupán egy szemvillanás azoknak az állatoknak az életében, melyeknek korát évszázadokban vagy évezredekben lehet mérni. Hihetetlenül hangzik, de egyes fajok meg is állíthatják, vagy visszafordíthatják az öregedési folyamatokat. Bár a teknősök köztudottan sokáig élnek – a legöregebb példány 190 éves –, valójában kanyarban sincsenek néhány másik tengeri élőlényhez képest. Lássuk, hogy melyek a világ leghosszabb életű állatai. 1. A világ leglustább állatai annyira lomhák, hogy még vizsgálni is alig lehet őket. Grönlandi bálna: 200+ év A grönlandi bálnát a leghosszabb életű emlősként tartják számon, írja a LiveScience. Pontos élettartama nem ismert, de a példányaiban talált kő szigonyhegyek azt mutatják, hogy több mint 100 éven át kényelmesen elélnek, de koruk meghaladhatja akár a 200 évet is. Ez abból is fakad, hogy egy génmutáció révén képesek a sérült DNS helyreállítására, ami segíthet megvédeni őket a daganatos megbetegedésekkel szemben.
Egy másik génjük pedig fontos szerephez jut a sejtek növekedésében és helyreállításában, illetve az öregedés lelassításában. A grönlandi bálna nem úgy öregszik, mint mi Yuri Smityuk / Getty Images Hungary 2. Dülledtszemű álsügér: 200+ év Az egyik legtovább élő hal a dülledtszemű álsügér, melynek élettartamát legalább 205 évre teszik. Ezek a 97 centiméteres hosszúságúra is megnövő, barnás vagy rózsaszín külsejű halak a Csendes-óceán Kaliforniától Japánig terjedő területein élnek, ahol kisebb halakkal és garnélarákokkal táplálkoznak. 3. A vilag legnagyobb allatai online. Folyami gyöngykagyló: 250+ év A főként Európa, Észak-Amerika és Kanada patakjaiban és folyóiban előforduló folyami gyöngykagyló, melynek táplálékát a vízből kiszűrt élelmiszer-részecskék jelentik, elsősorban lassú anyagcseréjének köszönheti terjedelmes élettartamát. A veszélyeztetett faj legidősebb ismert egyede 280 éves volt. 4. Grönlandi cápa: 272+ év Az Északi-sark és az Atlanti-óceán mély vizeiben honos, akár 7, 3 méteres hosszt is elérő grönlandi cápáról 2016-ban a Science című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, ami a szemszövetekből vett minták alapján állapította meg, hogy a faj élettartama legalább 272 évre tehető.
A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik. A vilag legnagyobb allatai magyar. A jenai Friedrich Schiller Egyetem zoológusai arra voltak kíváncsiak, miként alkalmazkodott a lajhárok anatómiája cseppet sem sietős életmódjukhoz. A vizsgálatok során egy röntgensugaras videofelvevő készüléket használtak, s mint a tanulmány vezetője, John Nyakatura elmondta, legnagyobb meglepetésükre a lajhárok helyváltoztatása alapvetően nem különbözik olyan jelentősen a többi emlősétől, mint korábban gondolták. A lajhárok mozgásának vizsgálata nem egyszerű feladat, mert laboratóriumban is nehéz rávenni őket a helyváltoztatásra. Nyakatura elmondta, hogy első lajhárjuk, Mats, egyszerűen nem volt hajlandó végigmenni a kutatók által a kamera elé szerelt farúdon. Ezért odaajándékozták egy állatkertnek, és a világsajtót is bejárta a hír, hogy megtalálták a "világ leglustább állatát".
John Nyakatura nagyon összebarátkozott a Julius nevű lajhárral Forrás: John Nyakatura/FSU Az újabb lajhárokkal már több szerencséjük volt. Mindhárom kétujjú lajhár hajlandó volt a filmszereplésre. A felvételek elemzéséből kiderült, hogy a lábak helyzete és az ízületek hajlása járás közben pontosan megegyezik a többi emlősével. Úgy képzelhetjük el a lajhárok mozgását, mintha az ágak alján sétálnának, csak ezt jóval lassabban teszik, mint a többi négylábú állat, mondta Nyakatura. Az evolúciós biológus azonban határozott anatómiai különbségeket is felfedezett az állatoknál. A lajhároknak nagyon hosszú a karjuk, viszont nagyon rövid a lapockacsontjuk, emiatt szabadon mozog a keskeny, kerekded mellkas tetején. Ezenkívül egyes izomtapadási pontok áthelyeződése is megfigyelhető, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb energiabefektetéssel tartsák meg testsúlyukat. A valaha élt legnagyobb állatok - Starity.hu. Kétujjú lajhár fejének és mellkasának röntgenképe. A röntgenképen láthatóvá válnak a különböző ízületek, például a vállízület mozgása Forrás: John Nyakatura/FSU Az evolúció folyamán a lajhárok adaptációja a mozgás lassú, energiatakarékos módjához kizárólag az anatómiájuk révén valósult meg" - foglalta össze a kutatások eredményeit Nyakatura.
Mint a méheknél, a csupasz vakondpatkánynál is mindenkinek megvan a szerepe a kolóniában, beleértve a dolgozókat, akik az alagutakat ássák és élelmet gyűjtenek. Kelet-Afrika félsivatagjaiban élnek. Földalatti kolóniákban élnek
Az Üzleti Tudásközpont mint a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egy új szervezeti egysége, 2016 őszén jött létre a régió gazdasági versenyképességének fokozása érdekében. Az Üzleti Tudásközpont a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudását kívánja megosztani képzések és szervezetfejlesztés formájában az egyetemi oktatók bevonásával. (Az egyes tréningekre kattintva megtalálja az oktatók neveit és rövid bemutatkozásukat). Az Üzleti Tudásközpont vezetője Makkay-Chambers Adrienne, egy széles nemzetközi tapasztalatokkal és kvalifikációkkal rendelkező tréner és tanácsadó, aki maga is aktívan részt vesz a tréningek kialakításában és megtartásában. A Regina TV által Makkay-Chambers Adrienne-nel 2017. Pannon egyetem gazdasagtudomanyi kar . szeptember 28-án készített interjú alábbi részlete röviden bemutatja az Üzleti Tudásközpontot.
Küldetésünk "Az Egyetemi Központ a vidéki felsőoktatás bástyája, mintája legyen, mind az oktatás, mind a kutatás színvonalát tekintve. " Az Egyetemi Központ olyan szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a hallgatói számára, amelyek egyediek, a jövőre és a jövő munkájára készítik fel őket, ezáltal piacorientáltak és követendő mintaként jelenhetnek meg más vidéki felsőoktatási intézmény számára is. Az oktatási portfólió folyamatos felülvizsgálata és új lehetőségek, piaci rések keresése kell, hogy a működés alapjául szolgáljanak. Eduline.hu. Az alkalmazkodó Egyetemi Központ az oktatási szintek, a képzési területek és a képzések tartalmában is megnyilvánul. "Támogató környezetet biztosítunk az ipari és szolgáltatói szektorban működő szervezeteket érő informatikai, víztisztítási és turisztikai kihívásokban. " Az Egyetemi Központ kutatási potenciáljának kihasználásával a környezetünkben működő vállalkozások fejlődéséhez, hatékonyságához járulunk hozzá. Értékteremtő munkát végzünk, amellyel a partnerintézmények informatikai típusú problémáira tudunk megoldást kínálni; a vízkezeléssel érintett vállalkozások és egyéb intézmények széles körét tudjuk kiszolgálni speciális szaktudásunkkal; továbbá a turizmusban érintett és a helyi gazdaságot fejlesztő intézmények számára empirikus kutatásokkal járulunk hozzá a térségi fejlődéshez.
Kugler Nándor a Sciencer kapcsán beavatta a hallgatóságot abba, hogy nem hagyományos módon került a csapata élére, nem a kezdetektől vesz részt a startupban, hanem "kívülről" érkezett, és korábbi tapasztalatait felhasználva igazán objektív résztvevője tud lenni a csapat munkájának. Fontosnak tartja, hogy minden startupban jelen legyen egy realista, megvalósító típusú tag, aki képes objektív, építő jellegű kritikát megfogalmazni szükség esetén. Véleménye szerint bátran lehet támaszkodni külső szakértők szaktudására is, ha a csapatnak erre szüksége van a továbblépéshez. Nagy Gellért a HSUP résztvevőjeként elmondta az érdeklődőknek, hogy valójában a véletlen műve az, hogy itt van: választható tárgyként vette fel egyetemi tanulmányai során a programot, ahol gazdasági informatikusként személyes vásárlási élményei adták az ötletet az intelligens bevásárlókocsi fejlesztéséhez. A programban – pont a Scienceren keresztül – talált csapattagokat, így hatan vitték sikerre az ötletet. Pannon egyetem gazdaságtudományi kar wai. A szükséges kompetenciákról is szó esett: a résztvevők egyetértettek abban, hogy nélkülözhetetlen a csapatmunkára való képesség, a jó problémamegoldó készség, a határozott döntéshozatali képesség.