Igaz, felszínre lökött valami mást: a földrengéskor 500 méterre emelkedő lángcsóvákat láttak a szemtanúk az 1990-es években hozzáférhetővé tett, addig titkos iratok szerint. Ez minden bizonnyal a földkéreg alól előtörő metán volt. Egyes elképzelések szerint ilyen metánkitörések gyulladás nélkül is hajók, sőt, alacsonyan szálló repülők katasztrófáit is okozhatták a tengeren, bár erre az elvi lehetőségnél kézzelfoghatóbb bizonyíték nincs. Az üvegházhatású metán kiszivárgásának legfőbb forrása azonban északon, az éghajlatváltozás miatt olvadásnak induló permafroszt vidékén van, nem a Fekete-tengerben. Ellentétben a kénhidrogénnel, amely itt halmozódott fel a legnagyobb mértékben – bár a Balti-tengeren és Peru partvidékén is akadnak ilyen halálzónák. Kénhidrogén mérgező hatása a szervezetre. Halpusztulást okoztak már, de emberek tömeges halálát még nem. A szakemberek szerint nem valószínű, hogy a mérgező gáz már most bármelyik pillanatban előtörhet. De az apokaliptikus természeti katasztrófa veszélyét igazán azzal lehetne elhárítani, ha a tengert tápláló folyók szennyezését jelentősen csökkentenék.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 945–949. oldal. ISBN 963-19-5255-X További információk [ szerkesztés] Kén-trioxid Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85130378 GND: 4180392-9 NKCS: ph123879 BNF: cb119764496 KKT: 00568537
A szakirodalom a ként hatodik legfontosabb tápelemként, a három fő makroelem, valamint a kalcium és a magnézium után tárgyalja. Legnagyobb koncentrációban a levelekben található, ezt követően a magban és a termésben. Leginkább szulfát formában tartalékolja a növény (elérheti az összes kén 60%-át). Hiány esetén könnyen képes a fiatalabb levelekből mobilizálódni, de idősebb növényi részekből nem vagy nagyon nehezen tud a hajtásokba átépülni. Kénhidrogén Mérgező Hatása. Vannak kifejezetten kénigényes növények, a zöldségfélék közül a keresztesvirágúakat és a hagymaféléket sorolják ide, a szántóföldi növények közül a lucernát, a káposztarepcét és a dohányt. Egyes kutatók mérése szerint a repce esetében 3-4-szer magasabb koncentrációban fordul elő, mint a gabonafélékben. Kénhiány repcén – fotó: K+S KALI (A termesztési technológiákkal foglalkozó szakirodalom a legnagyobb kénigényű növénynek a teát jelöli meg, ismert élettani betegségét, a "sárgalevelűség"-t erre a tápelemre vezetik vissza. )
Ként legnagyobb mennyiségben tartalmazó műtrágyák a káliumot szulfát formájában tartalmazó káliumtrágyák (pl. Kénsavas káli, Káliumszulfát, Patentkáli), melyek elsősorban a kertészeti kultúrákban használatosak a zöldségfélék, a gyümölcsfélék és a szőlő klórérzékenysége miatt. Erősen savanyító hatása miatt csak mészben gazdag talajokon javasolható az ammóniumszulfát, kéntartalma jelentős, meghaladja a 23%-ot. Viszonylag széles körben alkalmazott kéntartalmú lombtrágya a keserűsó (magnéziumszulfát), illetve ennek talajtrágya-változata, a Kieserit. A keserűsót (többféle kereskedelmi néven is forgalmazzák (pl. Kén Ennyire mérgező a szervezetre. Epsotop stb. ) elsősorban magnéziumtartalma miatt keverik növényvédő szerekkel, de kéntartalma is gyorsan hasznosul levélen keresztül. Viszonylag kevesen tudják, hogy a foszfortrágyázásra általánosan használt szuperfoszfát is tartalmaz 12-14% ként, ami abból adódik, hogy a gyártás során a nyersfoszfát foszfortartalmát kénsavval tárják fel. Kevés ként (0, 5-1, 5%) a kloridtartalmú káliumműtrágyák is tartalmazhatnak, azonban kén pótlására kertészeti kultúrákban kevésbé alkalmasak egyéb mellékhatásuk miatt.
Szun-ce és társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét.
Elvégre a fegyelem, a stratégiai gondolkodás és tervezés gyümölcse, egy nagyon eredményes életet és karriert hozhat az egyén számára. Míg a lusta, alantas gondolkodású vagy irányítható egyedek, egy modern gondolkodó szavaival élve: eltűnnek a süllyesztőben. Hat idézetet szeretnék kiemelni a kötetből, melyekhez nem kívánok magyarázatot fűzni. Csak annyit kérek, olvasd el őket figyelmesen és kíváncsi vagyok, hogy számodra milyen gondolatokat és érzéseket hoznak felszínre, melyet az értékelés alatt nyugodtan írd is meg! Köszönöm! Az első: "Ezért lelkedben emberségesség, tetteidben pedig igazságosság lakozzék. " A második: "Minden zűrzavar elrendezésének útja: első az emberségesség, második a megbízhatóság, harmadik a tisztesség, negyedik az egység, ötödik az igazságosság, hatodik a rugalmasság, hetedik a központosított hatalom. " A harmadik: " Ami megfelel az emberi természet sajátosságainak, azt nevezzük "törvénynek". A negyedik: "Általában az emberek meghalhatnak a szeretet miatt, a düh miatt, a büntetések miatt, az igazságosság miatt és a haszon miatt. A háború művészete - Szun-Ce - könyváruház. "
A kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. A háború művészete · Szun-ce · Könyv · Moly. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéri taktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt.
Köszönjük a megértést!
Hogy ebből a mai világ mit tud alkalmazni már más kérdés, de erről nem is kívánok bármit is írni, hiszen nem vagyok járatos a hadászatban. Ami az én, szubjektív meglátásom a kötettel kapcsolatban az, hogy több olyan pontja van ennek a műnek, melyek alappillérei lehetnek egy mai, tisztességesen élő embernek is. A háború művészete. Fontos kiemelni, hogy bár a kötet egy letűnt kor szellemében íródott, de meglátásom szerint az ember nem fejlődött alapvetően semmit. Az, hogy modern korunknak megfelelően viselkedünk, öltözünk és tesszük a dolgunkat, még nem jelenti azt, hogy az ösztönös viselkedés és belénk kódolt gondolkodás ne felelne meg a könyv keletkezésének idejében élő emberekéhez. Sőt, úgy gondolom, hogy egyre inkább csak a technikai fejlettség visz minket előre, de az evolúcionista gyökerek nem változtak, hiszen, aki nem uralkodik másokon, vagy nem tapossa el a másik felet elveken létezünk és a társadalmi kereteken belül is vannak kis "uralkodók" és nagyobbak. A kötetben felsorolt nézetek átültetett, tágabb értelmezése a mai "mintapolgár" jelenségét eredményezi.