Az arab szó a görög χημία vagy χημεία ("khémeia") szóból származik, [1] [2] amit lehetséges, hogy az ókori egyiptomi nyelvből vettek át (a kemet szóból, ami Egyiptom őslakos neve), [1] de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése "összeönteni". [3] A kémia története [ szerkesztés] A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a 18. század körül jelentkezett. Az első kémikus, anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az ógörögök egyfajta atommodellel álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például – szerinte – ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl. : méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak.
Arisztotelész és az anyag összetétele A görögök további közreműködését Arisztotelész (Kr. 384 - Kr. 322), Stagira filozófusa és Milétosz Thalész adta. Demokritoszhoz hasonlóan ez a két filozófus is az anyag összetételére spekulált, rámutatva arra, hogy a levegő, a víz, a föld és a tűz az alapvető alkotóelem. Más görög tudósok egy ötödik elemről beszéltek, amelyet "kvintesszenciának" neveztek. Arisztotelész azt is jelezte, hogy ezeket az alapelemeket különböző arányban keverték össze, így különböző anyagok születtek: hideg, meleg, száraz és nedves. A fekete mágia vége Az ókor vége felé a bronz - az ón és a réz közötti ötvözet - tulajdonságainak vizsgálata sokakat arra késztetett, hogy az arany sárga elem és egy másik erős elem kombinációjával nyerhető legyen. Ez a meggyőződés, miszerint az anyag az anyag transzmutációjával képződhet, fekete mágiának minősítette a kémia végét, és alkímia és híres alkimistái eredményezte. Hivatkozások A vegyészet rövid története - fekete mágia. Letöltve 2017. április 6-án a webhelyről.
1870–1896 Schenek István 13. 1896–1916 Schelle Róbert 14. 1916–1928 Tomasovszky Lajos (1919-től Sopronban) 15. 1928–1948 Proszt János (Sopronban) Miskolcon 1949. szeptember 18-án volt az első oktatási nap, a kémiai tanszékek Miskolcra költözése pedig 1952-re fejeződött be. A miskolci évek alatt a Fizikai Kémiai Tanszéket, illetve az Analitikai Kémia Tanszéket az alábbi professzorok vezették: Fizikai Kémia Analitikai Kémia 16. 1949–1952 Szarvas Pál 1950–1972 Bognár János 17. 1952–1954 Pattantyús Á. Imre 1972–1973 Berecz Endre 18. 1954–1959 Horváth Aurél 1973–1986 Vorsatz Brúnó 19. 1959–1963 1986–1998 Szita Lajos 20. 1963–1990 1998–2002 Bárány Sándor 21. 1990–1996 Raisz Iván 2002–2004 Kovács Károlyné 22. 1996–2004 Kaptay György Az összevont Kémiai Tanszék és egyúttal a Kémiai Intézet vezetői: 2004–2008 Kovács Károlyné egyetemi docens. 2008–2011 Lengyel Attila egyetemi docens 2011–2015 Lakatos János egyetemi docens 2015– Viskolcz Béla egyetemi tanár A Kémiai Tanszék az alaptárgyi oktatásával jelentős szerepet vállal a műszaki karok hallgatóinak képzésében.
1920-ban megjelentek az első petrolkémiai oldószerek, 1930-ban pedig a polisztirol megjelenését is a petrolkémiának köszönhetjük. Ezek után a hétköznapok fontos részévé vált. Előfordulása, jelentősége [ szerkesztés] A szerves kémiához hasonlóan, ez a tudomány is rendszerint a hétköznapok kémiájának fontos részévé vált, hiszen az ember szükségleteinek kielégítéséhez (higiénia, egészség, lakhatás, táplálkozás) is nagyszerűen felhasználható. A rendkívül sok felhasználási lehetőségből csak néhányat említsünk. Elterjedt a háztartásokban (a konyhai eszközökben, bútorokban és a textíliákban), a gyógyászatban (szívritmus-szabályozóként és infúziós tasakokként), a szabadidős tevékenységek terén ( a sportcipőktől a számítógépekig) és természetesen olyan érdekes területeken is mint például a régészet és a bűnüldözés. A petrolkémiai ipar jelentősége a II. világháborút követő időszakra tehető vissza, amikor megnőtt az igény a sokszor drága, kevéssé hatékony természetes anyagokról, a szintetikus, mesterséges vegyületek segítségével pótolják.
Ez vezetett oda, hogy a petrolkémia a gazdasági - és társadalmi élet egyik jelentős szereplőjévé nőtt. Források [ szerkesztés] Magyar Vegyipari Szövetség - Petrolkémiáról közérthetően [1]
Gondoltam, minden esélyt elvettem ettől a paleoval. Azt pedig végképp nem hittem, hogy pont ezekből az alapanyagokból fogom azt a nosztalgiát előcsalni. Ahogy beleharaptam az első falatba, rögtön tudtam, hogy ez az... Könny szökött a szemembe a megrohanó szép emlékek miatt. Szénhidrát csökkentett kenyér recept. Jöjjön a recept, amihez csupán csak egyfajta lisztkeverék szükséges, semmi további nehezen beszerezhető alapanyag. Hozzávalók: 200 g Keltes élmény univerzális natúr ízú lisztkeverék 3 db M-es tojás 20 ml friss citromlé 140 ml langyos víz 15 g folyékony kókuszolaj 7 g só 4 g Paleolit Éléskamra Foszfátmentes paleo sütőpor + 5 g lisztkeverék az átgyúráshoz, formázáshoz FONTOS: A robotgép dagasztó szárával érdemes dolgozni, ha azt szeretnéd, hogy ilyen levegős, buborékos kenyér legyen, mint a képeken. Ha kézzel kevered, akkor pár perc után, amikor már sűrűbb, próbálj sok nyújtással és gyúrással úgy 5 percig dolgozni a tésztán a hasonló eredmény miatt. Kevésbé kidolgozva is finom, de nem várható, hogy ennyire buborékos és könnyed lesz.
Összetevők: Tápióka keményítő, bambuszrostliszt, szezámmagliszt, utifűmaghéjliszt, kókuszliszt, batáta liszt, térfogatnövelőszer (nátrium-hidrogén-karbonát), savanyúságot szabályozó anyag (citromsav). Átlagos tápérték 100g lisztkeverékben: Energia: 1281 kJ (306 kcal) zsír: 2 g – amelyből telített zsírsavak: 0, 7 g szénhidrát: 48, 2 g – amelyből cukrok: 1, 4 g rost: 30, 4 g fehérje: 8, 4 g só: 0, 02 g Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz. Hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Szenhidrat csokkentett kenyér . A lisztkeverék 100g energiatartalmából 243 kJ / 61 kcal energia származik élelmi rostokból. A készre sütött kenyér 100g energiatartalmából 115 kJ / 29 kcal energia származik élelmi rostokból. A Szafi Fitt fánk lisztkeverék egy élelmi rostban gazdag, gluténmentes lisztkeverék, amely segítségével egyszerűen készíthetünk tejmentes, élesztőmentes, hozzáadott cukortól mentes, csökkentett szénhidrát- és energiatartalmú fánkot. Kosárba teszem Gluténmentes, tejmentes, tojásmentes, zsírszegény édes vagy sós palacsinta készíthető a Szafi Free köles alapú palacsinta lisztkeverék segítségével.
Elkészítés: A tojást a vízzel és a zsiradékkal keverjük el, tegyük bele a lisztkeveréket, a sót, a sütőport, amire ráöntjük a friss citromlevet, hogy kipezsegjen. Ekkor a dagasztószárral 3 percig keverjük. 30 perc pihentetés után pici liszttel leszórva átgyúrjuk. Kívánságunk szerint cipónak vagy hosszúkás kenyérnek formázzuk, bevágjuk kedvünk szerint mintásra vagy csak néhány helyen csíkot vágunk. Fontos, hogy az oldalán is 2-3 mm mélységben karcoljuk végig a kenyeret, mert így akkor itt fog repedni és távozni a gőz, nem egyéb helyen. Formázást követően kicsi liszttel hintsük meg a tetejét a rusztikus hatás és a ropogósság miatt. Sütés alsó-felső fokozaton (légkeverés nélkül) 200 fokon 20 perc, 180 fokon 45 perc (egyénileg kicsit több vagy kevesebb lehet, a sütőtől függően). Teljesen kihűlve vágjuk fel. Hűteni rácson érdemes, hogy szellőzni tudjon. Szénhidrát csökkentett kenyér aldi. Amit nem javasolnék: sütés elején lekenni tojássárgájával vagy tojással, mert ez hamar rászárad és nem engedi kellően megnőni a kenyeret. Ha mindenképp fényes héjat szeretnénk, akkor a sütés vége előtt 10 perccel elég lekenni.