Azaz: mintegy 9, 5 százalékkal nőhet a vagyonuk, és számlánként 180 millió forint körül lesz az átlagos megtakarításuk. Az eliten belül is a leggyorsabb növekedésre a legelitebb réteg számíthat: a top 100 leggazdagabb magyar összesített vagyona 2020 végére várhatóan eléri az 5300 milliárd forintot, ami 16 százalékkal több, mint az előző évben volt. Vagyis a legvagyonosabb magyarok év végén átlagosan 53 milliárd forinttal rendelkeznek majd. Jövőre az előrejelzés szerint további 15 százalékkal gyarapodhat a száz leggazdagabb magyar vagyona: a legelitebb rétegnek összesen 6100 milliárd forintja lesz, ami átlagban 61 milliárd forintot jelent. Itt a lista, ők a leggazdagabb magyarok - mutatjuk is | nuus.hu. A legvagyonosabbak köre az elmúlt másfél évtized során fokozatosan nőtt. A cikke szerint míg 2005-ben mindössze 8800 olyan magyar volt, akinek a vagyona meghaladta a 300 millió forintot (közülük 880 számított milliárdosnak), idénre közel 10 ezer embernek sikerült bekerülnie a 300 millió forintosnál nagyobb vagyonnal rendelkezők elitklubjába. Idén 120 fő legalább 10 milliárd forintos vagyonnal 3 személy pedig 300 milliárd forintosnál is nagyobb vagyonnal rendelkezett Magyarországon.
A Top 10 így fest: Mészáros Lőrinc és családja: 488, 1 milliárd forint Csányi Sándor: 467, 9 milliárd forint Felcsuti Zsolt: 286, 4 milliárd forint Veres Tibor: 282, 9 milliárd forint Rahimkulov Ruszlán: 270, 7 milliárd forint Gattyán György: 253, 8 milliárd forint Rahimkulov Timur: 211, 4 milliárd forint Demján Sándorné és családja: 197, 2 miliárd forint Szíjj László: 190, 5 milliárd forint Jellinek Dániel: 189, 2 milliárd forint Forbes leggazdagabb magyar lista Mészáros Lőrinc Gattyán György Csányi Sándor
2021. július 07. Meghallgatta a kormány a Magyar Kerékpárosklub javaslatait, és a közelmúltban úgy módosította az szja-, illetve a társasági adóról szóló törvényt, hogy 2022 január elejétől a vállalkozások adómentesen adhatnak kerékpárt dolgozóiknak használatra vagy juttatásként, ráadásul a társasági adóalapjukat is csökkenthetik vele. A Magyar Kerékpárosklub szakmai koordinációjával még tavaly készült el az a javaslatcsomag, ami többek között ezt a könnyítést is tartalmazta, azzal a céllal hogy a kerékpáros munkába járást hatékonyan tudja elősegíteni az állam, a most elfogadott törvénymódosítás révén ennek a javaslatnak valósul meg néhány eleme. Elektromos kerékpár jogszabály. A friss módosítás egyik részében az szja-törvényt egészítik ki úgy, hogy nem pénzben kapott adómentes juttatás lesz "a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata". A tao-törvényen is alakítottak: ennek értelmében a cégek leírhatják a társasági adóból a dolgozók számára vásárolt kerékpárok (vagy a fent is jelzett elektromos kerékpárok) árát, valamint fenntartási költségeiket is.
Ezen a piacon törhet az élre a Hellovelo magyar startup, amelynek hosszú távú célja, hogy 1500 e-kerékpárt helyezzen ki hazánkban. A 2020-ban alakult vállalkozás elektromos kerékpárok bérbeadásával és teljes körű üzemeltetésével (szerviz, assistance, töltési és tárolási lehetőség kiépítése, stb. ) foglalkozik, és robbanásszerű növekedést vár a következő években. "A Hellovelót az a gondolat hívta életre, hogy fenntarthatóbbá tegyük a közlekedést, támogassuk a körforgásos gazdaságot, illetve, hogy tovább erősítsük a – magán és akár a munka célú – biciklizés kultúráját Magyarországon. 2022. JANUÁRTÓL ADÓMENTESEK LESZNEK A CÉGES KERÉKPÁROK – Elektromos jármű – Kiskőrös. Célunk a piacvezető szerep, amit iparági tapasztalatunk, attraktív szolgáltatáscsomagjaink is támogatnak" – emeli ki Hényel Ágoston, a Hellovelo vezérigazgatója. A Hellovelo idén augusztusban helyezte ki első céges flottáját, mégpedig az MVM Csoporthoz, amely 50 e-bringát biztosít munkavállalói számára budapesti és vidéki telephelyein. A Hellovelo nem csak Budapestre fókuszál, hanem vidéki nagyvárosokat is kiszolgálhat, a cél pedig az országos lefedettség biztosítása.
A kedvezmény igénybevételére tevékenységtől függetlenül van lehetőség, ebből kifolyólag bármely cég számára nyitott a lehetőség. A Magyar kerékpáros Klub kutatása szerint: "a magyar felnőttek 71%-a szokott kerékpározni, elsősorban Budapesten, többen közlekednek kerékpárral a koronavírus megjelenése óta, mint korábban. Az adatokból látszik, hogy idén országos szinten többen közlekedtek autóval és gyalog, mint két éve, a közösségi közlekedés aránya pedig csökkent. A mindennapos közlekedési módválasztásban a kerékpározás országos arányának változása hibahatáron belüli, a felnőtt lakosság 16%-ának elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár. Fontos kiemelni, hogy míg a közlekedési módok közül az autók foglalják el a legnagyobb teret, a felnőttek 60%-a nem közlekedik autóval a mindennapokban, a felnőtt lakosság 56%-a fenntartható közlekedési módokat (közösségi közlekedés, kerékpár, gyaloglás) választ. Másodlagos közlekedési eszközként a kerékpár 3 százalékot erősödött, az autózás ugyanennyit csökkent, így mindkettő a felnőttek további 24%-ának rendszeres közlekedési eszköze. "