Az Eurobarométer 2021–2022 téli standard kiadásának ma publikált magyarországi nemzeti jelentése szerint az Európai Unió megítélése mind az Unióban, mind Magyarországon alapvetően pozitív. Magyarországon az emberek majdnem fele (47%) vélekedik róla pozitívan, és csak 13%-a negatívan. A "Z-generáció", azaz a 15-24 éves korcsoport nagyobb arányban (65%) ítéli meg az EU-t pozitívnak, mint a magyarok általában. A magyarok továbbra is bíznak az Európai Unióban (58%), és ez a bizalom felülmúlja az uniós átlagot (47%). A magyarországi válaszadók továbbra is bíznak az unió intézményeiben; ez a bizalom különösen magas az Európai Parlament (61%) és az Európai Bizottság (60%) tekintetében, és ezzel felülmúlják az uniós átlagot. Magyarok az eu ban d anthelios togp. Tízből hat magyar úgy gondolja, hogy az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi Magyarország érdekeit. A magyar emberek erősebben kötődnek Európai Unióhoz, mint az uniós átlagpolgárok. Szerintük az Európai Unió legnagyobb eredménye a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása az EU-n belül.
Összességében, a felmérésben szereplő 27 tagállamból mindtegy 23-ban vannak kisebbségben az uniós vezetéssel elégedettek (Horvátország nem volt része a felmérésnek). Az EU elfogadottsága Görögországban (19 százalék), Cipruson (21 százalék) és Spanyolroszágban (27 százalék) a legalacsonyabb, de az Egyesült Királyságban (29 százalék), Svédországban (30 százalék) és a Cseh Köztársaságban (30 százalék) is kritikusan alacsony. Ezzel szemben az uniós vezetés elfogadottsága Luxembourgban a legnagyobb, 67 százalékos, de 50 százalék felett van még Németországban (59 százalék), Belgiumban (56 százalék) is - Dániában 50 százalékos ez az arány. Magyarországon a lakosság körében az uniós vezetéssel elégedettek aránya 2013-ban 37 százalékos volt a 2008-as 44-hez képest. A magyarok körében egy jelentős kiábrándulás 2010 és 2012 között mutatkozott, amikor is az elfogadottság aránya 40 százalékról zuhant be 26 százalékra, 2012 és 2013 között viszont jelentős, 11 százalékpontos javulást mért a Gallup. Magyarok az eu ban 3. A fiataloknál még tartja magát az EU A 15-30 éves korosztály körében azonban - a rekord szintű munkanélküliségi ráták ellenére - az EU-vezetés támogatása továbbra is inkább jellemzőbb.
A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék). Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék). Magyarok az eu ban ki. A válaszadók 72 százaléka tudta felidézni, hogy a nyomtatott sajtóban, az interneten, a televízióban vagy a rádióban nemrégiben látott, hallott vagy olvasott valamit az Európai Unióról; 57 százalékuk konkrétan az Európai Parlamentet említette meg tartalomként. Bővebben>>>
A tavaly nyári adatokhoz képest a bizalom 7 százalékkal csökkent, míg a bizalom hiánya 8 százalékkal növekedett. Hasonló bizalomvesztést szenvedett el a magyar parlament is. Ugyanakkor az EU-ban az uniós átlagnál tíz százalékkal jobban bíznak a magyarok, ez az érték 59 százalék, hat százalékot növekedett tavaly nyár óta. A megkérdezettek 36 százaléka mondja azt, hogy nem bízik az Unióban, ez a szám négy százalékkal csökkent az elmúlt bő fél évben. Arra is megkérték a válaszadókat, hogy mondják meg, melyik az a két legfontosabb probléma, amellyel a saját országának szembe kell néznie. Az európaiak szerint nemzeti szinten a legnagyobb aggodalomra okot adó kérdések között az egészség van az első helyen (44 százalék), miután 2020 nyara óta 13 százalékpontos emelkedés következett be. A második helyen a gazdasági helyzet áll, amelyet az európaiak egyharmada említett (változatlanul 33 százalék), míg az unió polgárainak egynegyede a munkanélküliséget jelölte meg (25 százalék). Páratlan az EU-ban a magyar áremelkedés - Forbes.hu. A magyarok szerint is az egészség a legfontosabb nemzeti kérdés, az uniós átlag fölötti arányban, minden második válaszadó megnevezte ezt a területet.
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Zsúfoltan és drágán laknak az európaiak Az Európai Unióban 2020-ban a lakosság 17, 5 százaléka élt túlzsúfolt háztartásban. Az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerint ez azt jelenti, hogy családi helyzetüknek és életkoruknak megfelelően nem jutott elegendő hely a háztartás minden tagjának.
A hamvazószerda (régi népi elnevezései hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap. A kereszténységben a húsvét előtti nagyböjt kezdete idén február 17-re esik. E napon az egyház az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra buzdítja. A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, Kr. u. Húsvét előtti bort les orgues. 336-tól kezdve foglalt egy hetet – a nagyhetet – magába. A negyvennapos – hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki, a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi.
A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a bizánci rítus szerint szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik. Hamvazószerda neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás). Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük. Húsvét előtti bort les. Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (melyet az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barka elhamvasztásával állítanak elő) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: "Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel", illetve "Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak! "
Mozgó ünnep. Húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, hadifalviak ajkán húsagyó, húsagyat, északi csángókén húshagyás, tréfás székely szóval csonthagyat, másként farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka: ezek az elnevezések mind a húshagyókeddet rejtik. Ma van hamvazószerda napja, elkezdődött a nagyböjt időszaka | Hevesi Hírportál. Húshagyókedd egy mozgó ünnep (a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd), a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap, azaz a hamvazószerda előtti nap. Ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani, másnap kezdődik a böjt. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválok, fesztiválok zajlanak, hiszen ez a farsangi szezon utolsó napja. Francia neve Mardi gras, szó szerint "kövér kedd", angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. Érdekesség, hogy a karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Zalában több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden 'maskurázás' a szokás. Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Húsvét előtti böjt. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot. Bogdán István: Régi magyar mulatságok (részlet) 6. A farsang Az új farsang beköszöntött, Vígan lakjuk a Vízöntőt, Dalra, táncra, maskarára Legyél készen hamarfába, Kiszabták a farsang hosszát, Hamvazóra látod rosszát, Mulassunk hát húshagyóig, Míg farsangunk ki nem űzik.
Néhány szállodában engedélyezik a monokinit, de a nudista fürdőzés szigorúan tilos. A bikini nem ajánlott, csomagoljunk be inkább egyberészes szolíd fürdőruhát. A férfiaknak is javasolt a hosszúnadrág és vállat takaró póló. Nyárra lenge, természetes anyagokból készült ruhákat javasoljuk. Ajánlott oltások, amik nem kötelezőek: Hepatitis A, B, hastífusz, veszettség, diftéria-tetanusz.