Üdvözöllek A Nyugdíjas Portál blogján Ezen blog abból a célból jött létre, hogy tájékoztassa az 50+ korosztályt a nekik szóló hírekről, érdekességekről. Jóság szelet recept Árpásiné Detty konyhájából - ... | Magyar Őstermelői Termékek. Ahol megoszthatjuk véleményeinket recepteket cserélhetünk stb. Látogassátok meg A Nyugdíjas Portált is a címen további hasznos információkért! Kellemes időtöltést kívánok! Blogkövetés Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Langyosra hűtjük. 4. Lépés A margarint kikeverjük és a krémhez adjuk. A vaníliás krémet a meggyes krémre simítjuk. A tejszínt a habfixszel felverjük és rásimítjuk a vaníliás krémre. Jóság szelet sütemény recept 1. 5. Lépés A tetejét kirakjuk a kockákra vágott lappokkal. Porcukorral megszórjuk. Hűtőben pihentetjük! Másnap az igazi, akkora szépen összeáll, könnyeben szeletelhető:) Értékelések (3 / 5) 3 5 4 4 személy értékelt 4 859 megtekintés Kapcsolódó receptek: Leveles tésztás, fügelekváros rizstorta őzgerincben Leveles tészta házilag Virsli leveles tésztában sütve Leveles fahéjas csiga Almarózsa recept Tápérték információk 1 adagra vonatkozik! Energia 881 kcal Zsír 52g Szénhidrát 91. 4g Fehérje 9. 9g Koleszterin 79mg Cukor 55g
A 60 dkg liszt közepébe mélyedét készítettem, beleütöttem a tojások sárgáját, a csipet sót is beletettem, 1 dl vizet és az ecetet. A többi vizet fokozatosan adagolva gyúrni kezdtem. Végül a kikészített 3 dl vizet mind hozzátettem, jól gyúrható, sima tésztát kaptam. Anyukám receptje szerint szódás vízzel kell összegyúrni (lehet, szódavíz akar lenni? ), s addig, míg hólyagos lesz. Nem igazán akart hólyagosodni, ezért feladtam, s lisztezett deszkán nyújtani kezdtem. Ekkor a tésztában kis bubik keletkeztek, ezek a hólyagok? Akkorára nyújtottam, mint a deszka. 2/3-ára rákentem a zsíros lisztet, az üres részt ráhajtottam, majd a kimaradt egyharmad zsírral kent tésztarésszel befedtem. A hosszúkás téglalap alakú tészta egyharmad részét ráhajtottam a tésztára, majd a kimaradt részt az egészre. Letakarva fél órát pihentettem. A fél óra leteltével kinyújtottam, ugyanúgy hajtogattam. Még kétszer, fél-fél óra elteltével hajtogattam. Jóság szelet. Ezt a sütit mindenki szereti - Blikk Rúzs. A harmadik fél órát követően kinyújtottam, gázlángon melegített késsel tenyérnyi négyzetekre vágtam a tésztát.
Lekvárral töltöttem, háromszögűre hajtottam, de nem nyomtam le. Egy részénél a háromszög két sarkát (azaz csúcsát, mert kapok a matektanárnőtől) hátrahajtottam s összefogtam, de nem nyomtam össze. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam, 180 fokra előmelegített sütőben pirosra sütöttem. Még melegen porcukorba forgattam. Mikor kisültek, akkor rájöttem, hogy Anyukám kisebbeket sütött, s annyira kinyíltak, hogy a lekvár kilátszott. Az enyémek nem nyíltak szét, talán épp nagy méretűknek köszönhetően. Jóság szelet sütemény recent version. Vagy mert mégsem tökéletesek. Ezek az első "hájasaim", s kezdetnek azért nem rossz, na:-) Nem lett az az ünnepélyes, jellegzetes hájas-íze, de mindenkinek ízlett, elégedetten kóstolgattuk még melegen, kicsit sziszegve is a forró lekvártól:-) 2019. 02. 08. Második nekifutásra is szépre sültek ki a zsírral készült hájasok! Mindig izgalmas, és megnyugtató meg sikerélményt nyújtó látni, amint a sütőben szépen kinyílnak, levelesednek a kis "hájasok"! Mindbe baracklekvár került, mert szilvalekvárom nincs.
0, 5 kg leveles tészta Meggyes krém: 1 üveg meggybefőtt (350 g) 8 evőkanál búzadara 3 evőkanál cukor fahéj (opcionális) Vaníliás krém: 2 csomag vaníliás puding 8 dl tej 3 evőkanál cukor 25 dkg margarin Habhoz: 0, 5 l habtejszín Ha a tészta kiengedett ketté vágjuk. Kinyújtjuk az egyik tésztát egy 25 x 35 cm-es téglalapra, majd egy tepsi hátán szép pirosra sütjük, 220 °C-on, 12 perc alatt. A másikat is kinyújtjuk, de ezt kockákra vágjuk, majd így sütjük meg. A meggyes krémhez a meggy levét felfogjuk, elkeverjük benne a búzadarát és a cukrot, majd állandó keverés mellett besűrűsítjük. A meggyet apró darabokra vágjuk, majd belekeverjük a krémbe. Ezt a krémet még langyosan az alsó lapra simítjuk. A vaníliás krémhez a tejben felfőzzük a pudingporokat a cukorral, majd ha langyosra hűlt hozzáadjuk a kihabosított margarint. Ezt a krémet a meggyes krémre simítjuk. Mészáros Erika receptje. Jóság szelet sütemény recept voor. A fenti recept a szerző engedélyével került feltöltésre!
3 cipóra osztjuk. Nagyon vékonyra sodorjuk, és tepsi hátán megsütjük. Nagyon gyorsan sül, és könnyen törik. Kicsit vigyázzunk, mikor levesszük a tepsi hátáról. A krémhez 3 dl tejben felfőzünk 3 ek lisztet, és a pépet jól kihűtjük. A vajat a cukorral, vaníliával habosra keverjük. Hozzáadjuk a kihűlt pépet. A krémet a lapok közé kenjük. Tetejére felverjük a Hulala tejszínt, melybe habfixálót keverünk. Olvasztott csokival megvonalazzuk a tetejét. Másnap szeleteljük fel. Sütés hőfoka: 180 °C Sütés módja: hőlégkeveréses Tepsi mérete: 23x32 Sütés ideje: 30 perc Receptkönyvben: 539 Tegnapi nézettség: 7 7 napos nézettség: 57 Össznézettség: 206556 Feltöltés dátuma: 2010. május 03. Férjem kedvence ez a könnyű, habos édesség, és ez mindig az ő számára készül. Jóság szelet | Nosalty. Hozzászólások (5) Törölt felhasználó 2010-06-17 19:15:23 Szia! Tegnap delutan meg is sutottem a lapokat, megtoltottem a kremmel es ma reggel csinaltam a tejszinhabot a tetejere. Nyam-nyam, finom lett! Ebbol meg a gyerkocok is ehetnek mert nem tulsagosan edes, pont szuper!!!
3 g Cukor 210 mg Élelmi rost 11 mg Összesen 104. 9 g A vitamin (RAE): 1446 micro B12 Vitamin: 1 micro E vitamin: 6 mg D vitamin: 40 micro K vitamin: 19 micro Niacin - B3 vitamin: 4 mg Folsav - B9-vitamin: 105 micro Kolin: 210 mg Retinol - A vitamin: 1419 micro α-karotin 4 micro β-karotin 329 micro β-crypt 5 micro Lut-zea 312 micro Összesen 4. 3 g Összesen 18. 6 g Telített zsírsav 13 g Egyszeresen telítetlen zsírsav: 4 g Többszörösen telítetlen zsírsav 1 g Koleszterin 44 mg Összesen 130. 6 g Cink 0 mg Szelén 9 mg Kálcium 38 mg Vas 1 mg Magnézium 11 mg Foszfor 40 mg Nátrium 33 mg Mangán 0 mg Összesen 32. 4 g Cukor 15 mg Élelmi rost 1 mg Összesen 7. 5 g A vitamin (RAE): 103 micro E vitamin: 0 mg D vitamin: 3 micro K vitamin: 1 micro Niacin - B3 vitamin: 0 mg Folsav - B9-vitamin: 8 micro Kolin: 15 mg Retinol - A vitamin: 101 micro α-karotin 0 micro β-karotin 24 micro β-crypt 0 micro Lut-zea 22 micro 3 ek tej (kevés, amennyi a könnyen gyúrható tésztához kell) Elkészítés A hozzávalókból könnyen gyúrható tésztát készítünk.
Az 1991-es Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják. Augusztus 20-án csodálatos tűzijáték borítja az égboltot minden évben Budapesten, a Duna felett. Ünnepel az egész ország, hiszen nem csak az államalapításra, vagy I. István Király szentté avatására emlékezünk ezen a napon, de ilyenkor ér véget az aratás is, melyet az új kenyér ünnepével teszünk emlékezetessé. Vagyis ez a nap több vallási és világi eseménynek is emléket állít. Augusztus 20. Tűzijáték Hajóról - Vacsoraest a Dunán Kerülj a lehető legközelebb az augusztus 20-ai tűzijátékhoz! Töltsd velünk Magyarország Születésnapját a Dunán! Manapság már egész napos rendezvényekkel, koncertekkel, megemlékezéssel és tűzijátékkal ünnepel az ország, de Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket is adományoznak. Ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést is.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. A Szent Jobb István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. Az utóbbit ellenzői az esemény katolikus jellege miatt alkalmatlannak tartották a soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére. Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. Augusztus 20. a rendszerváltás után A választások után összeült parlament szembekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15., augusztus 20. és október 23. ), viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A történelem ismétli önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel ezelőtt ismét augusztus 20-ra esett.
I. István, aki akkor még a pogány eredetű Vajk nevet viselte, II. Szilveszter pápától koronát kért és kapott. Ezt követően 1000 és 1001 fordulóján, Istvánt királlyá koronázták. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság. Így Szent Istvánra emlékezve az államalapítást is ünnepeljük. Az augusztus 20-i ünnep kihagyhatatlan része az új kenyér megszentelése. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megáldják, majd felszelik (vagy bizonyos dialektusokban megszegik) és végül szétosztják. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik. 2011-től a Magyar Pékszövetség szakemberekből álló zsűrije dönti el, hogy melyik pék kenyere lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén rendezett Magyar Ízek utcájában. Ugyanitt lehet először megkóstolni az Országtortát, Magyarország születésnapi tortáját, amelynek receptje e napon kerül megosztásra.
2017. augusztus 20. 08:14 Elérkezett az év talán egyik leglátványosabb, és a magyarok számára legfontosabb ünnepe, augusztus 20-a, vagyis Szent István napja. Akárcsak a legtöbb ünnepnek, ennek is saját története és hagyományköre van. Kíváncsi vagy, miért rendeznek ekkor tűzijátékot, mit jelent az új kenyér, és miért szeretik ezt az ünnepet igazán a víz közelében élők? Megmutatjuk. Tűzijáték a Duna felett 2015. augusztus 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Augusztus 20-án első államalapító királyunkat, Szent Istvánt ünnepeljük, a jeles ünnepnap azonban lassan összefonódott egy korábbi, keresztény ünneppel. A legenda ugyanis úgy tartja, hogy Szent István öt nappal korábban, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ajánlotta Szűz Mária oltalmába Magyarországot, az idők során végül a két nap ünnepi hagyományai összefonódtak. Végül 1092-ben Szent László király a szabolcsi zsinaton rendelte el, hogy ünnepeljék István oltárra emelésének napját, augusztus 20-át. Szép lassan bővült a kör Országos ünneppé végül 1774-ben vált Mária Teréziának köszönhetően, és megalapozta az egyik mai napig tartó hagyományt, a Szent Jobb körbevitelét – ő hozatta ugyanis Raguzából Bécsbe István király mumifikált jobb kezét.
Mit ünneplünk augusztus 20-án? A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott "szent király ünnepe", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. A francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is.