A gyermek mozgása, testi jellemzői 7. Értelmi fejlődés 7. Az óvodások érzelmi fejlődése 7. Társas jellemzők 7. 5. Nemi identitás fejlődése 8. Éntudat, énkép, önállóság 8. Az énről való tudás 8. Éntudat kialakulása 8. Énkép 8. Önszabályozás 8. Önállóság, autonómia 9. Óvoda – iskola átmenet 9. Az iskolába lépő gyermek jellemzői 9. Család szerepe az óvoda – iskola átmenetben 9. Fejlődési fordulat 9. Iskolaérettség kritériumai 10. Társas készségek, szociális kompetencia 10. Szociális kompetencia 10. Szociális megismerés 10. Gyerekek közötti társas kapcsolat – játék 10. Agresszió 10. Proszociális viselkedés 10. 6. Barátság 11. Gyerekcsoportok jellemzői 11. A csoportokról általában 11. Az Óvoda Mint Szocializációs Színtér: 2.3. Szocializációs Színterek | Pedagógiai Pszichológia Jegyzet Óvodapedagógusoknak. A csoport fejlődési fázisai 11. A gyerekcsoportok fejlődési fázisai (Mérei és V. Binét, 1997) 11. Csoportjellemzők óvodáskorban 11. A csoport kohéziójának növelése 11. Vezetési stílus 12. Hatékony tanulás, tanuláselméletek 12. Hatékony tanulás feltételei 12. A tanulók pszichológiai jellemzői 12. A tanulási formák (Bernáth, 2004) 12.
Elsődleges szocializációs szintér a család, másodlagos az iskola és az összes többi későbbi szocializációs intézmény. A szocializációt elősegítő intézményeket szabályozásuk alapján totális (börtön) ill. kevésbé merev szabályozású (iskola, család) fajtákra, nevelési cél tekintetében pedig nevelési célú (óvoda, iskola), illetve reszocializációs (javítóintézetek) típusokra lehet felosztani A szocializáció első fontos területe a család. A család különleges szerepet tölt be a szocializációban, hiszen ez az első mikromiliő, ami hat a gyermekre. A család legfontosabb szocializációs feledatai: · A személyiségfejlődés érzelmi alapjainak, a biztonságérzetnek kialakítása. · A család az, ami az érzelmi biztonság, az érzelmi mélység, a szeretet révén megalapozza az egyén későbbi érzelmi képességeit. Hogy ez mennyire fontos, azt Spitz vizsgálatai óta tudjuk, aki a második világháború után csecsemőotthoni gyermekeket vizsgált. Az Óvoda Mint Szocializációs Színtér / 2.3. Szocializációs Színterek | Pedagógiai Pszichológia Jegyzet Óvodapedagógusoknak. tétel Mutassa be a nevelés színtereit! Jellemezze a család, az óvoda és az iskola szocializációban betöltött szerepét!
6. 3. Óvodai szocializáció | Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak 2 - A nevelés alapjai - StuDocu Három éves kor után megkezdődik a gyerekek intézményes, közösségi nevelése. 2.3. Szocializációs színterek | Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak. A közösségbe kerüléssel a gyermek olyan új, a fejlődéséhez szükséges élményekhez jut, amelyeket a családi közegben nem tapasztal meg. A kortársak szerepe megnövekszik a gyermek óvodai életében, jól érzi magát hasonló korú gyerekek között, és a szülők távollétét is jól tudja viselni, valamint kapcsolatot tud kialakítani más felnőttekkel (Vajda és Kósa, 2005). A közösségbe kerülés azt is jelenti, hogy a gyereknek meg kell tanulnia osztozni a felnőttek figyelmén, alkalmazkodni és együttműködni. A család szeme fénye megtapasztalja, hogy a csoportba csupa önmagát legszebbnek, legokosabbnak, stb. tartó gyerek jár, és nem csak ő a legjobb, sőt az is kiderülhet, hogy valamiben éppen ügyetlenebb, mint a többiek. Megtapasztalja a versengést is, hiszen az óvodások versengenek a játékokért, az óvópedagógus dicséretéért, a barátokért.
Beszéd megtanítása: a gyermek értelmi intellektuális fejlődését határozza meg. 4. Interakciós tér: megtanul a másik emberhez viszonyulni, kapcsolatot teremteni 5. Gyermeki identitás, azonosság, éntudat kialakítása: a családi nevelés hatására önmagára vonatkozó ismeretekkel gyarapodik a gyermek. A család az első színtere az emberi kapcsolatok szinte mindegyikének. Mindegyik kapcsolati mintát és az ebben való viselkedést is itt tanulja a gyerek. Ezek a minták mélyen bevésődnek, és befolyásolják a későbbi kapcsolatokat, azok mennyiségét, és milyenségét. Itt tanul alapvető szerepeket (gyerek testvér), ezeket úgy tanulja meg, hogy betölti őket. A szerepek nagy részét anticipált (előrevetített) formában tanulja, ezeket nem tölti be (szülői, nemi szerep), de látja sokáig, folyamatosan. Ranschburg féle szülői nevelési stílus: Meleg-engedékeny: o szülői szeretetet, elfogadást kommunikálnak a gyermek felé, vannak szabályok, de rugalmasak. kreatívak, aktívak, barátságosak, sikerkeresők, nyitottak, pozitívan viszonyulnak a világ felé.
Hatékony tanulás feltételei 12. A tanulók pszichológiai jellemzői 12. A tanulási formák (Bernáth, 2004) 12. Lego friends mia lakókocsija 41339 youtube Miért nem alszik a baba éjszaka free Szilaj a vad völgy paripája teljes film magyarul indavideo