Ezzel kapcsolatban nem más, mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, Dávid Ferenc mondott érdekeseket nemrég. Dávid konkrétan azt mondta, a túlóratörvényt szerinte azokon a 4-5 ezres településeken fogják végrehajtani, ahol 300-400 főt alkalmazó cégek a város egyetlen munkáltatói, és ilyen helyeken a munkavállaló nem fog tudni ellenállni, mert nem tud hova menni. Konkrétan egy Békés megyei multit is megemlített, ahol már jelenleg is vannak 68 órás hetek a három hónapos munkaidőkereten belül. Ráadásul sok esetben arra sincs szükség, hogy ténylegesen rossz legyen a túlóráztatni kívánt munkavállalók tárgyalási pozíciója, a munkaadó szempontjából már az is elég, ha a munkavállaló nincs tisztában a megváltozott tárgyalási pozíciójával, és a munkahelyének elvesztésére vonatkozó félelemből így is aláírja a papírt. Tehát az, hogy mennyire is lesz valóban önkéntes a 400 óra túlóra, munkavállalónként is eltérő lehet. arról azonban nem lehet semmi konkrétumot mondani, hogy hány munkavállaló védett a munkaerőhiány miatt, és hányan vannak kiszolgáltatva a munkaadójuknak.
Eszerint az idei év január elsejétől a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a 12 órát, a heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24 órát, a heti munkaideje a 72 órát nem haladhatja meg. Ennek napi, illetve heti mértékébe a munkáltató által elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani (tehát, ha valaki a napi 8 óra munkaidejét ledolgozta, részére csak 4 óra túlóra rendelhető el a napi korlát miatt). Az éjszakai munkavégzés időtartama a 8 órát nem haladhatja meg akkor, ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, mely jogszabály alapján egészségkárosító kockázattal jár. Az általános szabályoktól való eltérésre ad lehetőséget abban a kivételes helyzetben, amikor a napi munkavégzésre vonatkozó időkorlát a téli időszámításra történő átállás miatt nem tartható (azaz egy órával túlléphető). Ferencz Gyöngyi – Kneitner Lea VGD Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
A törvény alapján ilyenkor megteheti munkaadó, hogy csak a három éves munkaidőkeret lejártával fizesse ki a túlórákért járó bért a munkavállalónak. Magyarországon 2015-ben a munkavállalók negyede dolgozott olyan cégnél, ahol van szakszervezet, kollektív szerződést pedig csak ilyen munkahelyeken lehet kötni. Hétvége esetében ez az összeg a rendes bér ed 100%-a, így a jövő hónapban a fizetésed kétszerese illet meg. A munkaadóddal való megegyezéstől függően azonban nem csak pénzben, hanem szabadnapokban is kérheted a juttatásodat. Fontos tudnod, hogy ez csak a túlóra pótlék összegére jár, a munkaadónak a normál bér edet ki kell fizetnie. Lényeges továbbá, hogy a szabadidő mértéke nem lehet kevesebb, mint a ledolgozott túlórá k száma. Önkéntes túlóra esetén Előfordulhat, hogy nem értél a napi feladataid végére, így kénytelen vagy önként bent maradni és befejezni őket. Ez is túlórá nak számít, ha nem is a főnök rendeli el. Ám csak abban az esetben illet meg a túlóra díja, ha a munkaadód tud róla, hogy tovább maradsz, illetve elismeri, hogy maradásod nélkülözhetetlen és indokolt.