A nyilatkozat szerint az Európai Parlament – hatáskörei nyilvánvaló túllépésével – arra kényszerítené Magyarországot, hogy adja fel saját gazdasági érdekeinek képviseletét. A nyilatkozat szerint azzal, hogy "az Európai Parlament az állásfoglalásában egy, az ún. globális minimumadó kérdésével semmilyen összefüggésben nem álló döntést, a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását is megemlíti, burkolt fenyegetéssel, de legalábbis nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlással él, ami súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét". A teljes nyilatkozat itt olvasható el. Bár a nyilatkozatban egy szóval sem szerepel az Egyesült Államok, sokak szerint ez a javaslat a válasz arra is, hogy az Egyesült Államok a minap felmondta az 1979-es amerikai–magyar adóegyezményt. Kormánypárti politikusok szerint azért, mert a magyar kormány úgy döntött, hogy megvétózza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését. Úgy tudjuk, a bizottság hat ellenzéki tagjából öten voltak jelen a hétfői ülésen, ők mind a javaslat ellen szavaztak, míg a kormánypárti politikusok a javaslat mellett.
A politikai nyomásgyakorlást elutasító politikai nyilatkozatot fogadott el hétfőn a parlament gazdasági bizottsága, válaszul arra, hogy többen bírálják a magyar kormányt, amiért nem támogatja a globális minimumadót. A politikai nyilatkozat címzettje részben az Európai Parlament, de nyilván ez egy üzenet Amerikának is. A parlament gazdasági bizottsága hétfőn elfogadta azt a javaslatot, amelyet a "Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatra" vonatkozó javaslatként nyújtott be a kormánypárt. A nyilatkozat szerint az egyhangú döntéshozatal célja, hogy minden tagállam érdekei érvényesüljenek, ezért "ezt lehetőséget elvitatni egyes tagállamoktól a kettős mérce nyilvánvaló példája". A nyilatkozat szerint az ún. globális minimumadó elfogadása jelentős többletterhet róna a magyar vállalkozásokra, és a magyar álláspont szerint egész Európát versenyhátrányba sodorná. "Ez békeidőben is súlyosan aggályos, a háború okozta különösen érzékeny gazdasági helyzetben pedig elfogadhatatlan" – írták.
Ezért még a jelenlegi háborús helyzetben, amikor az uniós intézményeknek a béke megteremtésén kellene dolgozniuk, képesek egy ideológiailag motivált, politikai természetű támadást indítani hazánk ellen. Az elfogadott dokumentum követelőző, szinte fenyegető hangnemben utasítja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot a Magyarországgal szembeni keményebb fellépésre. Ezáltal további konfliktust próbál előidézni egy egyébként is viszályokkal teli időszakban, éket kíván verni az uniós intézmények és a tagállamok közé egyaránt. A jelentés mellett 47-en szavaztak, 10-en ellene, illetve 2 fő tartózkodott. A 47 fő között nem meglepő módon a magyar balliberális holdudvarból felbukkan Donáth Anna, aki a magyar baloldal képviseletében Magyarország és a magyar emberek ellen szavazott. A hazai baloldal ahelyett, hogy segítene a háború okozta gazdasági kihívások megoldásában, a magyar kormány és a Bizottság közötti megállapodás megfúrásán tevékenykedik. Szurkolnak a háborús inflációnak, a gyenge árfolyamnak és a tervek elfogadásának késleltetésével megakadályoznák, hogy az uniós források a gazdaság megerősítésére szolgáljanak, ezáltal azt is aláássák, hogy béremelést kapjanak a helyreállítási forrásokból a hazai pedagógusok és egészségügyi dolgozók.
Uniós jogharmonizáció a célja annak a Nagy-Britanniával kötött beruházásvédelmi egyezmény megszüntetésének, amelyről szintén zárószavazás lehet. Ugyanakkor az Ománnal kötött a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást már most tervezi kihirdetni az Országgyűlés. A képviselők határoznak az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról. Az IPU szuverén államok parlamentjeinek egyetlen világszervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma. Várhatóan megválasztják az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait. Domokos László ÁSZ-elnök 12 éves mandátuma július 5-én jár le. A határozathozatalokat követően két nemzetközi légügyi egyezményt vitat meg a parlament: az egyik az Európai Unió és Örményország között a közös légtér létrehozásáról szól, a másik az Európai Unió a Katar közötti légiközlekedésről. Címlapkép: Getty Images Holdblog Olvasóink kérdezték, válaszolunk - Robotok, konténerhajók és ár-bér spirál "A mesterséges intelligencia és az automatizálás ugrásszerű fejlődése milyen hatással lehet a munkaerőpiacra... FudgElliott EUR/USD: itt a paritás, hogyan tovább?
A magyar baloldallal karöltve ítélte el Magyarországot az Európai Parlament LIBE bizottsága 2022. július 13., szerda, 14:13 Ahogy az várható volt, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentést, melynek célja, hogy megfossza Magyarországot az uniós Helyreállítási Alapból származó forrásoktól, méghozzá mondvacsinált okokból, az európai értékek megsértésére hivatkozva. Donáth Anna, a magyar baloldal üdvöskéje is hazánk ellen szavazott - írja az Alapjogokért Központ legújabb Facebook-bejegyzésében. A balliberális többségű LIBE bizottságnak az sem számított, hogy a jelentés hemzseg szakmai, jogi és politikai tévedésektől. Számukra az a lényeg, hogy a pénzügyi zsarolás minden eszközét fel tudják használni Magyarország ellen. A jelentés elfogadásából is látszik, hogy az Európai Parlament nehezen viseli, hogy a magyar kormány kompromisszumkészségének köszönhetően közeledtek az álláspontok a magyar helyreállítási terv kapcsán az Európai Bizottság és Magyarország között.
Megjelenés éve: 2021 Oldalszám: 400 Méret: 24 x 30 cm Kötés: keménytáblásvédőborítóval ISBN: 978-615-5948-64-0 ISSN: 2630-8398 Kiadói ár: magyar: 5990 Ft Előjegyzés