Aladár Szomorú örökös 2022. 10. 05:08 shiwnouk " A kérdésem az volna, hogy meg lehet azt tenni végrendelet ide vagy oda, hogy a vállalkozásából semmilyen tulajdonrészt nem hagy édesanyámra? nem volna végrendelet, akkor azt gondolom biztosan jutna anyukámnak is a vállalkozásból és ha ezt jól gondolom akkor nem tudom, hogy felül lehet-e írni ennyire kedvezőtlenül az alapesetet egy végrendelettel. " Mi több, el is adhatja a vállalkozás-részét és fel is élheti haláláig. Amíg él, addig ehhez sok közötök nincs. Házastárs utáni öröklés. " azt hittem bárhogyan lehet végrendelkezni és az kőbe van vésve " Nagyon jól hitted eddig is, ne agyalj rajta. floren123 2022. 14. 20:04 Tisztelt hozzáértők, Hagyatékkal kapcsolatos kérdésem lenne, 2 testvér örökölt egy ingatlant, 1/2 1/2 arányban, amiben az egyik szülő lakott, másik szülő régen meghalt. Lezárult a hagyatéki eljárás, közjegyző kiküldte a végzést. Az egyik örökös testvér most találta ki, hogy ő igényt tartana az általa eddig fizetett rezsiköltségre, amit a szülő nem tudott fizetni.
drbjozsef # 2022. 07. 15. 11:06 Kiegészítés: az, hogy talán a jog szerint nem követelheti, attól még lehet "jogos", értsd, "etikus" az igénye, ha tényleg ő tartásba is fizetett az örökhagyónak, te pedig nem. Jobb lenne, ha megegyeznétek. Pereskedni marha drága dolog ám (pláne, ha az ügyvéd nem katázhat... ). 2022. 11:04 floren123, Póthagyatéki eljárást akkor tartanak, ha új vagyonelem kerül elő. Tartozásra nem. Az anélkül is megfizetendő, hiszen a jogutód már megvan. Ha lezárult, akkor a testvéred fizetési meghagyással, vagy perrel követelheti a - szerinte - neki jogosan járó összegeket. Ha nem tudtok megegyezni. A hagyaték már el van osztva a végzéssel, azon a testvéred nem változtathat. Persze, te azt ajándékozol neki, amit akarsz. Első kérdés, hogy jogos-e az igénye. Ki örököl az elhunyt házastárs után az új ptk. szerint? | Dr. Szász ügyvédi iroda. Én azt gondolom, nem. Ha azt akarta volna, hogy járulj hozzá, kérni kellett volna már rég, még az örökhagyó életében. Vagy, eleve az örökhagyóval megegyezhetett volna, öröklési szerződéssel, vagy végrendelettel juttasson neki többet az örökségből.
Az öröklés szabályaival nemcsak idős korban, hanem már fiatal felnőttként is érdemes tisztában lenni. Ezt egyre többen ismerik fel, amit az is mutat, hogy tapasztalatunk szerint évről-évre egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy tudatosan megtervezzék, mi legyen a vagyonuk sorsa a haláluk után – mondta el dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A házasság alatt vásárolt vagyontárgyak, illetve ingóságok a házassági vagyonjog szerint a házastársak közös vagyonát képezik, függetlenül attól, hogy kinek a nevén vannak. Amennyiben e tekintetben az örökös és a túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során nem tud egyezséget kötni, bírósághoz kell fordulni. Van-e törvényes lehetőség az örökség kifizettetésére? Édesapám halálakor örököltem egy lakóingatlan 1/2-ed részét. A másik felét és a haszonélvezeti jogot az özvegye kapta. Van-e törvényes lehetőségem a részem kifizettetésére? A közös tulajdont elsősorban úgy tudja megszüntetni, ha ahhoz a haszonélvező is hozzájárul, azaz vállalja, hogy az Ön tulajdoni hányadát magához váltja. A jogász válaszol: öröklés. Ennek hiányában bírósághoz fordulhat. A bíróságtól ugyancsak kérheti, hogy a haszonélvező váltsa magához váltja az Ön részét, vagy rendelje el az ingatlan értékesítését. Amennyiben azonban ezt a haszonélvező ezt nem kívánja, nem lesz lehetősége ennek a kikényszerítésére, ugyanis a túlélő házastárs által lakott ingatlanon fennálló holtig tartó haszonélvezeti jogot nem lehet megszüntetni (megváltani).
Házastársi vagyonközösség keletkezése A családjogi törvény rendelkezései értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A fentiekből következően a házastársi vagyonközösségnek két feltétele van, egyrészt a házasság megkötése, másrészt a házassági életközösség keletkezése. Házasságkötés A házastársi életközösség fogalmára a jelenleg hatályos jogi szabályozás nem ad meghatározást, annak ellenére, hogy a vagyonközösség az életközösség fennállásához kapcsolódik. A házastársi életközösség a joggyakorlat szerint a házastársak között fennálló érzelmi, gazdasági közösség, amely az együttlakásban, közös háztartás vezetésében, szexuális kapcsolatban, a gyermekek közös nevelésében, a gyermekekről való közös gondoskodásban és nem utolsósorban gazdasági együttműködésben nyilvánul meg. A házassági életközösség keletkezése tekintetében ritkán van a felek között vita. Kurila Levente Péter - Család definíció és családtípusok | doksi.net. A bírói gyakorlat vélelmezi, hogy a házasságkötéssel a házastársak között életközösség keletkezik.
dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése – leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó, nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet – dédszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet: – helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl – dédszülőpár kiesése esetén a többi dédszülőpár, vagy leszármazójuk VIII. távolabbi felmenők öröklése – dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet IX. az állam szükségképpeni öröklése más örökös hiányában az állam a törvényes örökös nem illeti meg az örökség visszautasításának joga Öröklés tárgyát csak az örökhagyó halálakor meglevő vagyontárgy képezheti, így nem lehet öröklés tárgya az eladott ingatlan elköltött vételára. Végrendeleti úton a fenti törvényes öröklési rendtől eltérően is rendezheti az örökhagyó az örökséget.