Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Kína március végén bemutatott közös tanulmányának szerzői elismerték, hogy lehettek szórványos fertőzések a vuhani járvány kitörése előtt. Egy másik héten közzétett tanulmányban Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutatóközpont szakembere tudományos adatbázisból kitörölt, ám visszanyert adatokat mutatott be a korai Covid-19 esetekről Kínában. Az adatok azt mutatták, hogy a Huanan piacon vett minták egészében nem reprezentatívak, azok egy korábban terjedő vírusvariáns mintái, amely elterjedt Kína más részeire. Kínai tanulmány - HAON. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a tanulmányban használt minták adatait az SRA bioinformatikai adatbázisba töltötték fel 2020 márciusában, a nyilvános adattár a DNS szekvenálási adatokat őrzi szerte a világból. A kínai kutatók az általuk feltöltött adatokat később törölték, mondván később frissítik és feltöltik egy másik adatbázisba. A Scientific Reports tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban ausztrál kutatók arra a következtetésre jutottak DNS-szekvenálisi adatok alapján, hogy a SARS-CoV-2 jóval könnyebben kötődik emberi receptorokhoz, mint más fajokéhoz, ami azt jelzi, hogy már alkalmazkodott az emberekhez, amikor először megjelent.
Sokan kaptak leletet arról, hogy nincs a vírust közömbösítő antitest a szervezetükben. Június elején lapunknak Puskás László biológus, a teszteket végző egyik cég, az Avidin Kft. ügyvezetője azt nyilatkozta: eddigi tapasztalataik alapján valószínűsíthető, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestes védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki. A kona tanulmány . Ekkor már a védtelenségüket igazoló leletek százait töltötték fel a közösségi portálra az érintettek. A belőlük szerveződött Facebook-csoport képviselői nyílt levélben kérték a hatóságokat, a kormányzatot, hogy tegyék lehetővé számukra a harmadik oltást. Levelükre a Nemzeti Népegészségügyi Központ ekkor még azt írta vissza: amíg az oltóanyaggyártó, illetve az engedélyező hatóságok és/vagy nemzetközi tudományos szervezetek nem határozzák meg az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő alkalmazás feltételeit, addig nem cserélhetők fel a különböző oltóanyagok. "Tehát jelenleg nincs lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából. "
Sőt, a vezérkari főnökök bizottságát vezető tábornok is arról beszélt meghallgatásán, hogy a következő évszázadban Kína lesz a legfőbb kihívójuk. Washingtonban tehát pontosan tudatában vannak a fenyegetésnek – legfeljebb nem mondták ki olyan nyíltan, ahogy az ausztrál tanulmány megtette.
Közélet Így előfordulhat, hogy a tudósoknak vissza kell térniük a B-tervez, és Kína segítsége nélkül kutatni tovább a koronavírus eredetét. 2021. 04. 08 | Szerző: V. D. Kínai tanulmány - SZON. Nem jutott megbízható eredményre Kína és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös tanulmánya a koronavírus eredetét tekintve. További, és áthatóbb vizsgálatokra van szükség Peking bevonásával vagy anélkül – adta hírül a US News. A múlt héten publikált tanulmány alapján a Covid-19 átterjedése emberekre denevérek és egyéb vadállatokon keresztül történhetett meg. Azonban annak az eshetőségét, hogy egy laboratóriumból került volna ki a vírus, sikerült cáfolniuk. Összesen 24 tudós írt nyílt levelet Európából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Japánból, amelyben azt pedzegetik, hogy a kutatást átszőtte és akadályozta a politika. A kiindulási pontunk az volt, hogy kössünk annyi kompromisszumot, amennyi csak szükséges ahhoz, hogy Kína egyáltalán együttműködjön velünk - mondta Jamie Metzl, az Atlanti Tanács az egyik kutatója.
2022. feb 18. 14:54 A nemzetközi kutatás szerint a lezárások idézhették elő a szélsőséges időjárást / Fotó: MTI/EPA/Featurechina/Featurechina Egy nemzetközi kutatócsoport összefüggést talált a tavaly Kínát sújtó óriási esőzések és a koronavírus-járvány miatti leállások között. A járvány megfékezésére elrendelt lezárások miatt hirtelen lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kulcsszerepet játszott a 2020-as rekordmennyiségű esőzésben Kínában. Az üvegházhatású gázok és a mikroszemcsék mennyiségének mérséklődése olyan légköri változásokat hozott, amelyek intenzívebbé tették a csapadékot - írta a BBC hírportálja a Nature Communications friss számában megjelent tanulmány nyomán. ( A legfrissebb hírek itt) A tudósok szerint azonban nem valószínű, hogy a kibocsátás hosszú távú csökkenése hasonló katasztrofális következményekkel járna. Kelet-Kína számos részét sújtotta jelentős árvíz 2020 júniusában és júliusában. A kutatók szerint az extrém nyári esők mintegy harmada írható a kibocsátáscsökkenés számlájára.