Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (elemzés) - YouTube
Csokonai lírájában a rokokó jelenléte mellett egy időre felerősödtek a klasszicista vonások. Olyan filozófiai tartalmú költeményeket írt, melyeknek alapkérdése az ember evilági boldogságának lehetősége, ami közel áll a rokokó életfelfogásához. Ugyanakkor költészetében a felvilágosodást jellemző társadalmiság is jelen van az egyéni boldogságra törekvő rokokó szemlélet ellenpontjaként. A poétaklasszis osztályban, ahol a versírás mesterségét tanulták, a diákok gyakran kaptak leíró vagy bölcselő témákat házi feladatnak. Csokonai nagy magabiztossággal tudott alkotni leíró jellegű, gyönyörködtető és tanító szándékú, retorikus felépítésű költeményt is. Csokonai vitéz mihály az esteve . Később ezekből alakította ki leíró és elmélkedő részből álló gondolati ódáinak szerkezetét. Az estve című vers is azt a kétfajta szövegtípust ötvözi, melyet Csokonai a poétai osztályban tanult: pictura (=képecske, kép): természetábrázolás, hangulat, érzések, vágyak kifejezése. A pictura a szentimentalizmus (később romantika) felé hajlik, mivel érzelmeket fejez ki.
Óh, áldott természet! óh csak te vagy nékem Az a tetőled nyert birtokom s vidékem, Melynek én örökös főldesura lettem, Mihelyt teáltalad embernek születtem.
és kárhoztatta a magántulajdont, mint az emberi társadalom megrontóját – ezek a gondolatok mind felbukkannak Csokonainál. A svájci francia születésű Jean Jacques Rousseau (russzó, 1712-1778) érzékeny lelkű ember volt, egy svájci órásmester szegény sorsú fia, aki kamaszkorától fogva sokat hányódott ide-oda, így legalapvetőbb élménye a társadalmi igazságtalanság volt. Nem volt annyira művelt, mint a kor többi felvilágosult gondolkodója (pl. Montesquieu, Voltaire vagy Diderot), de ami könyvet tudott, elolvasott, és ifjúkorától fejlesztette írói stílusát, hogy kifejezhesse a lelkében kavargó eszméket. Csokonai Vitéz Mihály: Az estve elemzés - Irodalom érettségi tétel. Nemcsak filozófus és író volt, hanem zenész is: a korban sokan jobban ismerték dalait, menüettjeit, mint elméleteit és irodalmi műveit – időnként maga is zeneszerzőnek vallotta magát. Mégis gondolkodóként lett halhatatlan, hiszen nemzedékek gondolkodásmódját befolyásolta, de íróként is az európai széppróza egyik nagy alakja – zeneszerzőként viszont csak egy volt a jók közül. Az önfegyelmet követelő klasszicizmus tombolása közepette Rousseau a szív jogait követelte: áradó érzelmesség, kitárulkozás, szenvedélyek ábrázolása, álmodozás, vágyakozás, fájdalom jellemzi irodalmi alkotásait (mint pl.
híd-szerkezet. Az estve 3 szerkezeti egységre tagolódik, amelyekre háromféle stílus jellemző (rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus). Az 1. egység (1-40. sor) egy érzelmes tájrajz: az este rokokó leírása. A perspektíva az egész horizontot betöltő lemenő nap látványától a nyugalomra készülő természet közelibb, apró jelenségei felé közelít. A költő az alkonyi szépséget, a romlatlan természetet láttatja, a létezés szépségét hirdeti. Csokonai Vitéz Mihály I. | zanza.tv. Ebbe az idilli, harmonikus világba menekül vigasztalódásért, nyugalomért. A leírásban a részletezés dominál, minden a képteremtés eszközévé válik. A színek, hangok a romlatlan, idilli harmóniát érzékeltetik. Finom, bensőséges alkonyi kép jelenik meg: visszafogott pasztell színek, lágy dallammá összeolvadó neszek, édes illatok, báj, kellem. stb. Nem valós élmény, nem valós táj idéződik meg, hanem egy színházi díszlet, festett kép látható. A leírás attól szép, hogy a rokokó finomsága, könnyedsége érvényesül ebben a részben. Rokokó finomítást észlelhetünk már az első sorban is: a mitológia száguldó napistenének tűzszekere tündöklő hintóvá szelídül.