Szerző: Ancsy itt: Belföldi hírek 2017. 09. 02 14:12 A Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásának 170. évfordulója alkalmából 2017. szeptember 2-án a Nyugati pályaudvarról érkezik az I. a oszályú gozmozdony által vontatott szerelvény a szolnoki Reptárba, amelynek területén állt az egykori szolnoki vasútállomás. MTI Fotó: Máthé Zoltán (Forrás: MTI) Az EU tagság kezdetén 2004-ben 250 forint volt egy EURÓ, pár hete 350 Forint, ma pedig át is lépte a 400 Forintos határt. A dollár 210 forintról 360 forintra változott az EU tagság ideje alatt, de a 60 forintot pár hét alatt sikerült leadnia a forintnak az értékéből. Gondold át előre, mivel fog járni a kis kedvenc tartása, és ha úgy döntesz, hogy ilyen hörcsögöt szeretnél, biztosítsd a megfelelő feltételeket, mielőtt hazavinnéd a kisállatot. 170 éves a Pest-Szolnok vasútvonal – Szent Korona Szolnokon - SzolnokTV Archívum. Szörnyen hangzik, amit az anya mesélt. Bálint gazda ma este csöndben elment. Hazánk legszebb helyei nem mennek sehova, a járvány után is itt lesznek. Itt vannak a karanténra vonatkozó fontos információk. 2020. január 1-től a környezetvédelem nevében már nem 5%, hanem 10% lett a bioetanol komponens minden benzinkúton a 95-ös és 98-as oktánszámú benzinekben.
A MÁV-Gépészet az Északi bezárása óta kizárólag erre a támaszpontra koncentrálja tevékenységét. Az előd megalapítása egyébként 1856-ra vezethető vissza: a Tiszavidéki Vasút ekkor hozta létre a helyi műhelyét. A múlt, a jelen és a jövő is szorosan összekapcsolódik a vasúti szállítás dízel vontató és vontatott járműveinek javításával, karbantartásával, korszerűsítésével és természetesen az alkatrészgyártással. Ehhez jó alapot nyújtanak a távoli és közelmúlt beruházásai és fejlesztései. Rendező és állomás A (régi) teherpályaudvar eredeti felvételi épülete volt az eladósorba került ószolnoki indóház. A forgalom erőteljes csökkenése, az árufeladások elmaradása következtében az egykori teherpályaudvar vágányainak döntő többségét felbontották, felvételi épületének forgalmi szempontból megszűnt a jelentősége. Pest szolnok vasútvonal pro. A teherforgalom egykor meglehetősen bonyolult rendszerben folyt. A tehervonatok az úgynevezett magasfogadóra érkeztek, majd a mozdony lejárt a vonatról, a gurítási jegyzék is elkészült, és a kocsikat egy másik mozdony tolta fel a gurítódombra, ahol a kocsirendező egy hosszú rúddal, a hangosbemondón kapott utasítások szerint, a csavarkapocs megemelésével kapcsolta szét a vagonokat (erre a Fradiban mind a mai napig találunk példát).
A szabadságharc eseményei miatt a híd csak tíz évvel később, 1857-ben készült el. 1856-ban megalakult a Tiszavidéki Vasúttársaság. Elsőként 1857. november 25-én a Szolnok–Debrecen közötti vonalát adták át, mely a Pest–Szolnok közötti vasútvonalhoz csatlakozott [1]. Ezt követően a Tiszavidéki Vasúttársaság Szolnok–Debrecen közötti vonalából Szajol állomástól kiágazó 143 km hosszú Szajol–Arad közötti vasútvonalat a Középponti Vasúttársaság a még 1846-ban készített tervek alapján több mint tízéves késéssel valósította meg (1. ábra). Jelentős műtárgyak épültek a szolnoki Tisza-hídon kívül még Gyománál a Körös (2. ábra) és Mezőtúrnál a Berettyó felett. A szolnoki és gyomai hidak építését Gregersen Gudbrand, (3. Vsz - 1846. július 15. az első magyar vasútvonal átadása. ábra) norvég származású ácsmester irányította. A vonal hatósági vizsgálata 1858. október 11-én, a vasúttársaság igazgatótanácsának bizottmányi próbamenete 1858. október 23-án történt. Ez volt az átadás napja is. Az ünnepélyt Aradon tartották, ahová 15 óra 30 perckor érkezett meg a különvonat.
Color Plus Multimedia Ismertető Impresszum © Copyright Főoldal
2021. 07. 15. 20:39 1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot. A modern közlekedést megteremtő vasutat nem a modern ipari forradalom találta fel: az már legalább a 16. század óta létezett, mint a bányászok egyik leghasznosabb segítőtársa. Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. A vasútépítés gyakorlati alapjait – a sínpárt, a talpfát – eredetileg az ércek szállításának könnyítésére teremtették meg, és az emberi közlekedésre szolgáló jármű fejlesztése is ezen elgondolások alapján indult meg. A Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát, melynek példája aztán két évtized késéssel eljutott Magyarországra is.
Hazánkban a Kőbányán épített vasút jelezte a közlekedésben bekövetkező forradalmat, az állati erővel működő eszközt azonban érdeklődés hiányában egy év után, 1828-ban kivonták a forgalomból. A technika robbanásszerű fejlődését mutatja, hogy Angliában ekkoriban már a Stephenson által tökéletesített, gőzhajtással működő vonatok közlekedtek. Az angol tervező Stockton és Darlington között megtett 1825-ös útja nyomán Európában gombamód szaporodtak a kötött pályák, melyekre Magyarországon ugyancsak két évtizedet kellett várni. Az 1832-36-os rendi országgyűlésen törvény – az 1836/XXV. tc. – született az első vasútvonal megépítéséről, mely a Pest-Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé. Pest szolnok vasútvonal electric. A koncesszióért báró Sina György és Ullmann Móric folytatott ádáz harcot, a győztes személye pedig az első magyar vasútvonal nyomvonalára nézve is következményekkel járt. Míg ugyanis Sina báró a Duna jobb partján akarta megvalósítani az országgyűlés terveit, addig Ullmann egy bal parton futó vasútvonal mellett tört lándzsát.