Ezt megtehette volna Rajk is, de nem tette meg. Neki nagyon is megfelelt az irány, amíg fölül nem írta azt a történelem. Csak 2009-ben hagyta el az akkor már igencsak törpe pártnak számító SZDSZ-t. De hogy ne mondhasd, hogy nagyon egyoldalúan látom ezt az embert, megemlítem azt is, amit a javára írhatok: 1996-ban, – akkor én az Új Magyarország napilapnál dolgoztam – Ifj. Rajk László visszaadta képviselői mandátumát, miután néhány SZDSZ-es vezető is belekeveredett az un. Tocsik-botrányba. A pártból azonban nem lépett ki, de miért is lépett volna. Ott volt a helye. Az építész Rajkról nincs mit mondanom. Itthon: Meghalt Rajk László | hvg.hu. "A radikális eklektika kapcsán megfogalmazott tézisek, mint a parazita elv, az addíciós elv, vagy a sajátos régiós jellemző, a buherancia elv Rajk számára magától értetődő tételeket jelentettek, egyéni építészeti nyelvezetének elméleti megalapozásaként" – határozta ezt meg igen találóan egyik méltatója. Bár nincs ellenemre semmiféle újító szándék, számomra a kortársak közül sokkal többet jelent, és az ízlésemhez sokkal közelebb is áll Makovecz Imre építészete.
A kemény szavakat egy interjúkötet ihlette. A tavaly elhunyt művész alapszakmája építész volt, de a Kádár- és az Orbán-rendszerben sem kapott sok megbízást, így főleg filmes látványtervezőként dolgozott. A Megáll az időtől kezdve a Saul fiáig számos népszerű film díszleteit ő tervezte. A hozzátartozóik tiltakoztak. A modern magyar építészet meghatározó alakja díszlettervezőként és politikusként is fontos szereplője volt az elmúlt évtizedeknek. Ifj rajk laszloó . Hetvenévesen hunyt el.
Emlékmű - Rajk László szobrot avattak Gárdonyban Magyarország, Fejér, Gárdony Gárdony, 1989. március 7. Ifj. Rajk László részt vesz édesapja, Rajk László belügyminiszter szobrának ünnepélyes felavatásán Gárdonyban, a Hazafias Népfront üdülőjében. A mellszobrot Ifj. Szabó István készítette a koncepciós per áldozatául esett politikus születésének 80. évfordulójára. MTI Fotó: Petrovits László ifj. Rajk László (Budapest, 1949. Közérdekű magánlevél ifj. Rajk László megítéléséről. január 26. ) Kossuth-díjas (2009) magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék egykori tagja, politikus. Rajk László (Budapest, 1949. ) Kossuth-díjas (2009) magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék egykori tagja, politikus. Készítette: Petrovits László Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F__PE19890307010 Fájlméret: 4 828 KB Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Rajk László Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
A Konrád-féle társadalmi reformer kör tagjaként, szamizdatíróként és harcos ellenzékiként, a rendszerváltás követően politikusként, legendás és kedvelt látvány- és díszlettervezőként, végül, de nem utolsósorban építészként, mégpedig azon kevesek egyikeként, akik vállalták, hogy épületeikkel konfrontatív módon formálják a közízlést és -gondolkodást – írja méltatásként a lap. 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, közben részt vett a Najmányi László vezette "Kovács István" performansz csoportjában és a Halász Péter által vezetett Kassák Stúdió produkcióiban. 1972-1977 között a Nontecton csoport tagjaként egy teoretikusan megalapozott építészeti rendszer kidolgozásában vett részt, elkötelezte magát az avantgárd mellett. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. Meghalt Rajk László. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás volt. A nyolcvanas évektől neve feketelistára került, nem kaphatott hivatalos megbízásokat, építészeti elképzeléseit kiállításokon, tervpályázatokon mutatta be.
1993-tól 1997. január 25-ig az Országos Tanács elnökségének a tagja. Az 1990. évi országgyûlési választások második fordulójában Budapest 20. sz. (XIII. ker. ) választókerületében az elsõ helyen végzett. május 3-tól a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottsága, azon belül a kulturális és a rádió, televízió, sajtó albizottságok tagja. 1992. október 13- tól az átszervezett kulturális, tudományos, felsõoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, azon belül ugyanazon albizottságokban dolgozott. Az 1994. évi országgyûlési választásokon volt választókerületében indult, s szerepelt az SZDSZ budapesti (13. ) és országos (18. ) listáján is. Mint egyéni jelölt a választások második fordulójában Antalóczy Attila (MSZP) mögött 27, 52 százalékkal a második helyen végzett, mandátumát az országos listáról szerezte. Az Országgyûlésben a kulturális és sajtó állandó bizottság tagja, ezen belül az 1988 és 1994 között, nem nyilvános határozattal életre hívott alapítványokkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára létrehozott albizottság, valamint a médiatörvényrõl szóló politikai megállapodás értelmében megalakított, a törvény végrehajtását segítõ hatpárti média-albizottság munkájában vett részt.