Külföld Több mint fél évezreddel a spanyolországi inkvizíció után a madridi kormány jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében az 1492-ben elűzött zsidók leszármazottai állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban, anélkül, hogy le kellene mondaniuk jelenlegi állampolgárságukról - írta vasárnap az izraeli kormányhoz közelálló Iszrael Hajom (Izrael Ma) című lap. 1848/49 és a zsidóság » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A lap úgy fogalmaz, hogy Kasztíliai Izabella és Aragónai Ferdinánd forog a sírjában, ugyanis a modern Spanyolország végképp szembefordult az egykori inkvizíciós döntéssel, amely révén a középkorban elűzték hazájukból a zsidókat. Az egykori száműzöttek leszármazottai, a világban szétszóródott szefárd zsidók a pénteki határozat szerint elnyerhetik a spanyol állampolgárságot úgy, hogy - az eddig érvényben volt spanyolországi törvényekkel ellentétben - a jövőben nem kell megválniuk jelenlegi állampolgárságukról sem. "Adósságunk van a spanyol zsidókkal szemben a spanyol nyelv és kultúra terjesztéséért az egész világon" - idézi az izraeli lap a spanyol igazságügyi minisztert.
DNS-vizsgálattal bizonyították azt is, hogy időszámításunk előtt 312-ben Egyiptom királya letelepítette a zsidókat Cyrenaicában, a mai Líbia területén. Történelmi feljegyzések szerint az időszámítás utáni első évszázadban 500 ezer zsidó élt itt. Index - Tudomány - Új elmélet a zsidók eredetéről. A tunéziai és a közel-keleti zsidók DNS-ének összehasonlítása megerősíti azokat a feljegyzéseket, amelyek szerint a második jeruzsálemi szentély lerombolása idején, időszámításunk szerint 70-ben harmincezer zsidót deportálhattak a mai Tunézia területén lévő Karthágóba. Jelentős volt a népek migrációja Az észak-afrikai zsidók két különböző genetikai csoportba tartoznak. Az egyik csoport tagjai Marokkóban és Algériában élnek, míg a másik csoport tagjai Tunéziában és Líbiában. Az előbbiek vannak közelebbi rokonságban az európai zsidókkal. Ez arra utal, hogy amikor 1492-ben a szefárd zsidókat elűzték Spanyolországból, majd 1497-ben Portugáliából, az Észak-Afrikába szököttek közül legtöbben ott maradtak, ahol partot értek, nem mentek tovább keletre.
A 16. század folyamán a keresztény hitre áttért zsidók, illetve az áttérteknek azok a leszármazottai, akik megőrizték zsidó identitásukat (vagyis a marannusok, marránók), kisebb csoportokban szintén elhagyták a félszigetet, és vagy csatlakoztak észak-afrikai vagy levantei hitsorsosaikhoz, vagy a nyugat-európai Bordeaux-ban, Amszterdamban, Hamburgban és Londonban, sőt, még később az Újvilágban alapítottak új hitközségeket. A zsidó világ régi központjának pusztulása magában hordta az új otthonra találás és az újjászületés ígéretét. Ez a könyv legelőször is ezt a zsidóság életében bekövetkezett törést rekonstruálja. Szefárd zsidók története teljes film. Adatok Eredeti megnevezés: Historie des Juifs sépharades. De Toléde á Salonique Kötésmód: ragasztott kartonált Méret [mm]: 125 x 185 x 23
2012. április 20. Szefárd zsidók története röviden. 17:54 A zsidóság hozzátette a magáét a haza fegyveres védelméhez az 1849-1849-es szabadságharcban, valamint fiai ott harcoltak az első világháborúban és a Székely hadosztályban is - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Hadtörténeti Intézet és Múzeum A magyarországi zsidóság az 1848-1849. évi forradalomban és szabadságharcban című konferenciáján. Hende Csaba honvédelmi miniszter a konferencia megnyitó beszédében elmondta: 1848-49 a magyar történelem legnagyobb fordulópontja, egy hatalmas vállalkozás, amelynek célja a nemzet néppel történő egybeforrasztása volt, illetve a szabadság kiterjesztése mindenkire, így a zsidókra is. "Ez a változás a zsidóság egyrészről kirekesztett, másrészről elzárkózott életmódját is megváltoztatta és új távlatokat nyitott a közösség előtt. A forradalom és szabadságharc egyszersmind a Magyar Honvédség születését is jelentette, amely abból a felismerésből származott, hogy a közös szabadságot közösen kell megvédenünk, és ez minden polgár kötelessége és feladata".