"Az előzetesből kiderül, hogy az orosz és az amerikai ügynök elkeseredett küzdelmet vív egymással, egyelőre azonban nem világos, hogy a szerzők végül az amerikai titkosszolgálatot teszik-e felelőssé a katasztrófáért" Az amerikai ügynököt játszó Uljanov a Komszomolszkaja Pravdának elárulta, hogy az általa alakított Albert Lenz a CIA embere, és diverzáns munkára küldik Csernobilba. Az erőműhöz érve azonban olyan dolog történik vele, amely teljesen megváltoztatja a világlátását. Egyelőre tehát ennyit tudunk, és érdeklődve várjuk a sorozat vetítését. A cikkünkbe is beágyazott előzetesből több nem nagyon derül ki. Ennek ellenére – mint az írása már előre vetíti – az ítélet már kész. Mint írják, a film tiszta propaganda, akárcsak a tévécsatorna, amelyen futni fog. A kerettörténet valóban hatásvadász, és a vonatok sem igazán így néztek ki 1986-ban, ám hasonló hibák elmondhatók az HBO-n látott filmről is. Ezt azonban valahogy nem akarták észrevenni az éles szemű kritikusok, akik a Csernobilról szóló orosz filmet már egy három perces előzetes alapján lehúzzák.
A férfi hőssé válik a mentésben és a katasztrófaelhárításában, a nő pedig egyetlen kisfiát próbálja menteni (aki sugárfertőzötté válik). Megható, megrázó tehát az alaptörténet, ám a kivitelezés unalmassá válik. Szinte semmit nem tudunk meg az atomkatasztrófa okairól, felelőseiről, nincs karakterisztika (nem ismerjük meg a különböző karaktereket), és az egész filmben aránytalanságoktól szenvedünk. Túl hosszú például a medence-leengedési jelenet, mely így egyhangúvá és monotonná teszi a film utolsó 40 percét. Az orosz Csernobil-film tehát inkább közepes színvonalú. A női főszereplő, Oksana Akinsina valóban gyönyörű nő, és az alakítása is színvonalas, illetve Danila Kozlovsky is kitesz magáért, a végeredmény mégis lapos, főleg, ha az HBO ötrészes minisorozatával vetjük össze. Úgy gondolom, hogy csak megszállott Csernobil-fanoknak való ez a film, akik bármilyen témába vágó dologgal elvannak. Számomra 50-60%-os, míg a 2019-es angol sorozat erős 90%-ot kapna. Egyszernézős film tehát. dráma | romantikus | történelmi Egy hősies tűzoltó története, aki az elsők között dolgozott a csernobili katasztrófa helyszínén.
Hosszú percek telnek el a játékidőből a búvárruhás főhősök mutatásával, miközben szinte semmi nem történik. Sajnálatos az is, hogy csak minimális kitekintést kapunk a csernobili atomkatasztrófa egészéről, kizárólag a tűzoltók és később a búvárruhás kimentők vannak górcső alá véve. Egyetlen valós résztvevő sincs megnevezve (vagy akár megemlítve): sem Gyatlov, sem az erőmű vezetője, Bruhanov, sem pedig az említett Legaszov (vagy akár az önfeláldozó tűzoltók bármelyike (pl Ignatyenko). Minden a hősies helytállás névtelen általánosságát van hivatva szolgálni (az összes ott helytállóra, de különösen a kitalált figura, Alexejre nézve). Ez a film legfőbb motívuma. Alekszej egyébként a vagány 30-as orosz férfi archetípusa, akit csak a munkája érdekel, ám közben a katasztrófa átformálja: felelősségteljes, áldozatkész és segíteni akaró hőssé válik, aki sokakat megment és egy 10 éves kisfiúnak is visszaadja az életet. Mindez kicsit patetikussá teszi a filmet, enyhe hatásvadászattal. A látványvilág nem rossz, de tized annyit sem kapunk Csernobil látványából, mint az HBO minisorozatában.