Ilyenek A répa, A török és a tehenek, a Megérett a meggy, a Suttog a fenyves és társaik. Teljesen rendben van, s érthető, ha a gyermek száznegyvenedszerre is kéri, hogy ugyanazt a mesét meséld, és meséld és meséld. Neki az ismétlődés fontos: erősíti, biztonságot és örömöt ad. A kicsi gyereknek hát nem kell sok és változatos dia. De figyelj magadra, és találjatok ki valamit – mondjuk anya/apa is választ –, mert idegesen vagy éppen unottan nehéz örömöd lelni a közös együttlétben. Ha kisebb babatestvér is van a szobában radjon csak, érzi a melegséget, hallja a hangodat, megéli, hogy jó nektek. Ne várjátok el, hogy ő is nézze, és hogy csendben legyen. Ez amolyan nagytesós program, amit mégis tudtok együtt csinálni – ha a kicsi bírja/nem zavar. Három éves kortól... a hosszabb, ismétlődő történetek, vagy a gyerek saját életére reflektáló mesék bátran bejöhetnek az eddigiek mellé. Ilyenek például: A kis gömböc, A Mazsola történetek, a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, Az egér és az oroszlán, A Boribon mesék.
S arra meglett minden, amit az ember mondott, s a háznép olyan jóllakott a legfinomabb ételekkel, ahogy többször sohasem. A gazda mármost még nagyobbra akart terjeszkedni, s parancsolta a diónak, hogy neki a kicsi háza helyett legyen egy szép kőháza, körülötte szép kertek, a mezőn, közel a faluhoz, az ő számára szép kaszálók s szántóföldek, azonkívül mindenféle marhák, majorságok. Meg is lett minden, éppen az ő kívánsága szerint. Gazdag ember lett a szegény emberből, s közben a feleségének is megszületett a gyermeke. Mikor a legderekasabban folytatnák a gazdaságot, egyszer egy estefelé hozzá megy két öreg ember, s szállást kérnek tőle éjszakára. Õ adott is szállást örömmel s jó vacsorát. Este, ahogy vacsorálnak, azt mondja a két öreg a beszéd között a gazdának: – Tudjuk mi, hogy az ördög eljön az éjjel, hogy ha lehet, elvigye a te legkisebb gyermekedet, akit te nem tudva, szorultságból odaígértél neki. Mi azért jöttünk, hogy az ártatlant megmentsük, hogy ne essék az ördög kezébe. Fogadd meg a mi szónkat: mikor lefekszünk, tegyél az asztalra az ablak mellé egy egész kenyeret, hadd legyen az ott az éjjel.
És az élet nehéz, azaz ki kell várni, amíg a nagyok meséjét mesélik. Cserébe a nagyok is mesélhetnek a kicsiknek, nem csak a szülők. Ilyen, nagyoknak való diafilm például A Nagy Medve fiai, Dávid és Góliát, Kele, Kincskereső kisködmön. (Arra azért figyeljünk, hogy előfordulhatnak olyan képek, amik a kicsiket megijesztik. ) Az örökzöld És még valami: a János vitéz kihagyhatatlan. Azt egyszerűen muszáj ajánlanom. Kicsiknek kicsi részletekben, nagyoknak egész estésen.
Jó, ha tudod, hogy ami kisebbeknek való, az mindig jó lehet, hosszú évekig élvezhetitek A répát és társait, nem szűnik meg a létjogosultsága a gyermek érésével, csak szélesedik mással is a paletta. Nagyobbacska óvodás korban... a népmesék egész tárháza kinyílik az állatmesékkel, hosszabb versekkel egyetemben. Innentől tényleg rengeteg mese szerethető, mesélhető, ki-ki személyisége, kedve szerint válogathat. Pár kedvencet azért itt is megemlítenék: A só, A csillagszemű juhász, A nagyravágyó feketerigó, Aladdin és a csodalámpa, Az égig érő paszuly, A kőtörő és mondjuk a Csipkerózsika. Iskolás kortól... a hosszabb regények diafilmváltozatai remekül érzékeltetik a regény hangulatát, bepillantást engednek a könyvbe, és megadják a nagyoknak a lehetőséget, hogy részesei lehessenek a közös diázásnak úgy, hogy ők is kedvükre választhatnak nekik tetsző történeteket. Ilyenkor is igaz lehet, hogy a kisebbek együtt élvezhetik a nagyokkal a mesélés hangulatát, maximum nem értik vagy unják őket, de érzik az együttlét melegségét, a közösséget.