Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Arany János 1847-1852 SZŐKE PANNI Teljes szövegű keresés Szőke Panni henyélve ül, Mégis cifra, majd elrepül; Apja földje és tinója Mind fölment már viganóra. De az apja mégse' bánja, Mert kisasszony a leánya, Ő maga is boldog jobbágy, Elengedik a robotját. Sem szántani, sem aratni, Csak a vékát kell tartani: Az uraság színig adja, A kasznár meg el se csapja. Szőke Panni felmegy Pestre, Még ott is az emeletre, És az apja - dehogy bánja! Nevelőben a leánya. Arany jános ballada elemzés szempontjai. Nevelőben jó dolog van: Sok kisasszony lakik ottan, Szép úrfiak, szép huszárok Járnak mulatni hozzájok. Mi lelt téged szőke Panni? Fiatal vagy még meghalni; Képeden volt egy pár rózsa: Hova lett ily hamar róla? Mi lelt téged Panna lyányom? Elfonnyadtál, szép virágom, Jer, kiviszlek a mezőre, Éledjen a lelked tőle. Panni nem szól, görnyedve űl, Olyan rongyos, majd elrepűl; Vidd ki apja, vidd mezőre, Szép, virágos temetőbe.
Arany tudatosan szerkesztette a balladát: a Vörös Rébék éppen 13 strófából áll, amely köztudomásúlag szerencsétlen szám a babonás emberek számára. A másik utalás a babonára a boszorkány neve: Rebeka ugyanis héberül azt jelenti: megbabonázó, megigéző. Vörös Rébék "Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült –" Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: Hess, madár! Ő volt az, ki addig főzte Pörge Dani bocskorát, Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. Arany János: Vörös Rébék (elemzés) – Jegyzetek. De most bezzeg bánja már, Váltig hajtja: kár volt, kár! Pörge Dani most őbenne Ha elbotlik se köszön, S ha ott kapja, kibuktatja Orrával a küszöbön. Pedig titkon oda jár, Szép asszonynak mondja: kár! Cifra asszony színes szóra Tetteti, hogy mit se hajt: "Kend meg köztünk ne csináljon Háborodást, házi bajt, Nem vagyok én csapodár. " Rebi néni mondja: kár! Másszor is jön, hoz fehér pénzt, Piros kendőt s egyebet: "Nesze, lyányom! e mézes bor Erősítse a szived: Szépnek úgy nem tenni kár! "
Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! – A Zách Klára stílusa más, mint Arany korábbi balladáié: itt már nem találunk részleteket, mint pl. Eduline.hu. a Rozgonyiné ban, az előadás hézagos, elnagyoló, a költő csak néhány fő-fő vonást emel ki, szinte csak érinti a tárgyat és rohanva siet előre. A ballada rendkívül kényes témát ad elő, de Arany előadása a lehető leggyöngédebb, legdiszkrétebb, leginkább csak célzások vannak benne, ugyanakkor mégsem színtelen. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A Vörös Rébék című ballada 1877. szeptember 26-án íródott. Az Őszikék korszakából való vers, amely a realitást babonás elemekkel, naiv látomásokkal keveri. Ez a ballada is a népi életből vett témát dolgoz fel és paraszti környezetben játszódik, legjobban talán az Ágnes asszony hoz hasonlítható, amelyben szintén megjelenik a házasságtörés motívuma. Arany jános ballada elemzés 20. Itt azonban van egy csavar, ugyanis nem a lelkifurdalás a vers témája. Ráadásul nem a bűnös bűnhődik meg, ami azt jelzi, hogy az addig biztosnak érzett értékrend felbomlott, az erkölcsi világrend bizonytalanná vált. Már nem olyan egyértelmű, hogy ki a felelős a tragédiáért, bűn és bűnhődés között már nincs ok-okozati kapcsolat, hiszen az ártatlanok bűnhődnek. A gonosz nem kapja meg a büntetését, áldozata nem kapja meg a jutalmát, sőt, még a bosszú lehetőségét sem. A feleség bűne (a házasságtörés) az alapvetően ártatlan férjet hajszolja bele egy nagyobb bűnbe (kettős gyilkosságba), és bűnhődnie is egyedül neki kell. A Vörös Rébék azt mutatja be, hogyan indítja el a kisebb vétek azt a lavinát, amely végül tragédiához vezet.