Az anyagok különböző sajátosságai Az anyagi jellemzők egy részét érzékszerveinkkel (pl. a szemünkkel, kezünkkel) észleljük, mások (pl. az olvadáspont, a sűrűség) meghatározásához valamilyen mérőeszközt kell használni. A tulajdonságok összefüggnek az anyag szerkezetével, sőt egy általunk soha nem látott anyag valamelyik tulajdonságát meg lehet jósolni az azt alkotó részecskék szerkezetének ismeretében. Ha az anyag belső szerkezete maradandóan megváltozik (pl. a cukor karamellizálódása), akkor a tulajdonságai (színe, szaga) is megváltoznak. A fizikai változás Azokat a változásokat, amelyek az adott anyag szerkezetének alapvető átalakulása nélkül mennek végbe, fizikai változásnak nevezzük. Néhány fizikai változás Fizikai változások közé sorolhatjuk például a különböző halmazállapot-változásokat, az oldódások többségét. Fizikai változás fogalma. Ez alól is van kivétel. A szódavíz készítésekor például a szén-dioxid nemcsak fizikailag oldódik, hanem a vízzel reakcióba lépve új anyaggá alakul. A fizikai tulajdonság Minden olyan tulajdonságot, amelyik nem kötődik az anyag kémiai átalakulásához, azaz mélyreható szerkezeti változásához, fizikai sajátságnak nevezünk.
Azokat a változásokat, amelyek során az anyag szerkezete megváltozik, kémiai összetételében azonban nem történik változás, fizikai változás nak nevezzük. A fizikai változások során gyakran megváltoznak az anyag eredeti tulajdonságai (például színe, halmazállapota stb. ). Ha narancsvörös higany-oxidot hevítünk, kristályszerkezete megváltozik, színe bordóra, majd feketére változik. Lehűtve azonban ismét visszaalakul az eredeti kristályszerkezet és ezzel együtt az eredeti szín. Fizikai Változás Fogalma / Iso 9001 Szabvány Változás 2015. A fizikai változások során az eredeti körülmények visszaállításával visszakapjuk a kiindulási anyagot.
Halmazállapot-változások 3 foglalkozás 1 tesztfeladatsor halmazállapot-változás Az anyag egyik halmazállapotból másik halmazállapotba történő átalakulása. Tananyag ehhez a fogalomhoz: fázisátalakulás Halmazállapot változással járó folyamat. latens (rejtett) hő Halmazállapot változáskor az anyag által leadott vagy felvett hő. olvadáspont Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. Mit tanulhatok még a fogalom alapján? forráshő Forráshőnek nevezzük azt az anyagi minőségtől függő együtthatót, amely azt mutatja meg, hogy a forrásponton lévő folyadék egységnyi tömegének elforralásához mekkora hőközlés szükséges. A forráshő jele: L f, mértékegysége az SI mértékrendszerben: J/kg. Ha tetszőleges m tömegű, forrásponton lévő folyadékot teljesen elforralunk, akkor a szükséges hőmennyiséget így határozhatjuk meg: Q=L f *m. További fogalmak... lecsapodás (kondenzáció) Az a folyamat, amelyben az anyag gázhalmazállapotból (gőz) folyékony halmazállapotúvá válik. Bekövetkezhet hőmérséklet csökkentése, vagy nyomás növelése révén.