Költészetének általános jellemzése: Petőfi Sándor a romantika nagy alakja, a magyar irodalom egyik legnagyobbika, forradalmi költő, az 1848-as forradalom előkészítője és vezetője. 1823. január 1. -én született Kiskőrösön. Apja: Petrovics István, mészáros és kocsmáros. Anyja: Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű, férjhezmenetele előtt cselédlány. Petőfi Sándor tájköltészete érettségi tétel - Érettségi.eu. Néhány hónapos volt, amikor a család Kiskunfélegyházára költözött, ezért ezt a helyet tartja később szülővárosának. Az apja az egyik vállalkozásába belebukott, emiatt elszegényedtek. Sok helyen járt iskolába. Például: Kecskemét, Pest, Aszód, Pápa, Debrecen, Selmecbánya. Vándorszínész és katona is volt, de gyenge szervezete nem bírta. 1843 őszén ismét felcsapott színésznek, majd 1844 februárjában Pestre megy azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Elvitte verseit Vörösmartynak, aki felkarolta és a Nemzeti Kör vállalta versei kiadását. Még ebben az évben megírta a János Vitézt, és ez meghozta számára a hírnevet. 1846 márciusában visszatért Pestre, és belevetette magát a politikai életbe.
fogalmazta meg. Innen jutott el a népvezér, a próféta szerepéhez, amely összefonódott a saját, egyéni vágyak háttérbe szorításának követelményével, sőt a szabadságért a halált is vállaló megváltói, krisztusi szereppel is. Ennek az apokaliptikus víziója jelenik meg az Egy gondolat bánt engemet… című versben: Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. Petőfi vízióinak sokfélesége Petőfi forradalmi költészete nem tekinthető egységesnek, egyes művei között olykor komoly ellentmondások is feszülnek. Kidolgozott Tételek: Petőfi Sándor táj költészete. Míg a Nemzeti dal egységes, nemzeti összefogásra szólít fel a szabadság nevében, addig a Dicsőséges nagyurak… éppen a nemzet kibékíthetetlen megosztottságáról szól, amelyet a különböző társadalmi osztályok éles szembenállása jelképez.
1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. -Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement, 1839-ig Debrecenben tanul, majd Pestre kerül a Nemzeti Színházhoz kisegítőmunkásnak. 1841-ben Pápára ment tanulni, itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. -1842-ben megjelent első verse A borozó. -1848 februárjában felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Megjelenik A helység kalapácsa című komikus eposza és belefogott a János vitéz be. -1845 válság korszak. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845-ben váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze a Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem, megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. -1846-ban megismerkedik Szendery Júliával. -1847-ben a Toldi elolvasása után szoros barátságot kötött Arannyal. -1848. Szeptemberében bevonul katonának. -1848. Petőfi Sándor – Érettségi 2022. dec. 15-én született meg fia, Zoltán -1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál.
Petőfi az Alföldön született. Apja és anyja emléke s gyermekkori élményei ehhez a vidékhez kötötték. 1848 júniusában írta a Szülőföldemen című versét, melyben születési helyére emlékezik vissza. A dajkájától gyermekként hallott dalt most is hallja, amely a strófák utolsó sora. Ez a refrén, " Cserebogár, sárga cserebogár! " meghatározza a vers hangulatát, egységes hangulati keretet, állandóságot és ritmust ad a költeménynek. Húsz esztendő telt el azóta, hogy elment e városból. Ez alatt az idő alatt sok keserűség és bánat érte, de azért voltak örömök is az életében, amelyet feleségétől kapott. Régi játszótársait hiányolja, akiknek társaságában talán el tudná felejteni, hogy már huszonöt éves. A " régi kedves " helyeket bejárva eszébe jut a sok szép emlék. Petőfi sándor tetelle. Ismét gyermeknek érzi magát, de ennek a gyermekkori emléknek "az esteli harangszó" vet véget. A dajkája dalát hallja, de tudja, hogy már élete végéhez közeledik. A Kiskunság című versében szintén születése helyéről ír. A szülőföldjéről elkerült kötő egész életében "vissza-visszavágyott" a Kiskunságra.
1844. -ben Pesten a Pesti divatlap szerkesztője lesz. 1846. szeptember 8. -án a nagykárolyi megyeváron megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. szeptember 8. -án megtartják az esküvőt. 1848. a forradalom lelkes résztvevője. 1848 decemberében született a fia, akit úgy hívtak, hogy Zoltán. 1849. -ben az utolsó verse Szörnyű idő címmel íródott. július 31. -én a segesvári csatában tűnt el. Halálának körülményei tisztázatlanok a mai napig. Költészetének témakörei: - Népies helyzetdalok:A költő E/1-ben magát az emberalakot szólaltatja meg. Pl. : Befordultam a konyhába…, A borozó - Népies életképek: Egy-egy életdarabot, a nép életéből vett jelenetet ragad ki. Pl. : Megy a juhász a szamáron…, A csaplárné a betyárt szerette… - Tájversek: (tájleíró költemény: Egyrészt a táj leírása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzései, gondolatai) Pl. : Az Alföld, A puszta télen - Családi vers ek: Új témakör a költészetben, legszemélyesebb családi kapcsolatairól ír, közvetlen hangnemben. Pl. : Füstbe ment terv, István öcsémhez, Szülőimhez - Forradalmi verse k: Pl.
"Egy ember szól, de milliók nevében" – írta A nemzetgyűléshez című, 1848. július 4-i versében. Érdemes megfigyelni, hogy a költő szerepének milyen felfogása nyilvánul meg ebben a mondatban: a költő tévedhetetlenül felismeri, mi az közösség, a nép érdeke, feladata, és különös, egyéni képességei folytán alkalmas a nép képviseletére, alkalmas arra, hogy a nép nevében, milliók nevében szóljon, és joga van arra, hogy nemzetét szükség esetén ostorozza, "talpra" szólítsa. Ebben a romantikus vízióban a költő "lángoszlopként" emelkedik népe fölé. Ahogyan Petőfi A XIX. század költői című versében írja: Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé! A XIX. század költői egyenlőséget hirdető, utópikus programja szorosan összefonódott Petőfi ars poeticájával. E felfogás szerint az igaz költészet képviselői felismerik a kor parancsát, egyszerre vezérek és áldozatok. Petőfi korábban az önkibontakoztatás igényét ("Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek/ Az emberiségért valamit! ")
: in medias res), illetve a műben túlsúlyban vannak a lírai elemek, betétek. A mű egy forradalmár életét dolgozza fel születése napjától haláláig. Pontosabban kivégeztetéséig. 19 fejezetéhez egy 20. is járul az utókór megtiszteltetéséről. Életszemléletének eddigi derűje megingott, lelkiállapota olykor a Felhők kiábrándulását, világgyűlöletét súrolja. Az apostolban a világ fekete " mint a kibérelt lelkiismeret "; a nyomor és az erény – testvérek; a pár hónappal korábbi családi idillt a kétségbeejtő családi nincstelenség űzi el. A kitett gyermek feldolgozott története a társadalmon kívüliség motívuma miatt fontos. Szilveszter ugyanis, aki kétes származás, és halmozottan hátrányos gyermekkor után saját erejéből, tehetsége révén lesz gondoskodó elme, mi több, " APOSTOL ", azaz a természetes egyenlőség és szabadság önfeláldozó harcosa. Romantikus túlzások találhatók Szilveszter sorsának leírásában: " Lopott, koldult, szolgált "- ennyiből állt gyermekkora. A tragédia abban rejlik, hogy magára marad: népfelvilágosító tevékenysége nem elégséges ahhoz, hogy megtörje a zsarnokság és a szolgaság évszázadok alatt kialakult, egymást feltételező és erősítő rendszerét.