Lényeges korlát az 1 éves határidő Ha élni szeretnénk a behajtási költségátalányt biztosító jogunkkal, van egy nagyon szigorú határidő, amire figyelni kell. Erre csak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetőség. Figyelem, ez szigorú határidő, amit semmilyen "jó érvvel" sem tudunk meghosszabbítani. Ahogy a "jogvesztő határidő" elnevezés is mutatja, ezt követően a korábban létezett jog többé már nem érhető el, a jogosult számára az megszűnik. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. 40 eurós késedelmi kamat 2021. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek.
A 3. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az eddigi rendelkezésektől eltérően úgy fogalmaz a törvény, hogy a jogosult igényt tarthat a 40 EUR behajtási költségátalányra. Ebből az következik, hogy a fizetési késdelembe esett vállalkozás (kötelezett) csak akkor köteles megfizetni ezen összeget, ha a jogosult azt kéri tőle. Mi az a behajtási költségátalány? | Intrum. Viszont annak sincs akadálya, hogy a kötelezett önkéntesen, külön felhívás, felszólítás nélkül megfizesse a jogosult részére ezen összeget. Ez jelentős könnyebbséget jelent, korábban szinte csak baj volt abból, hogy a törvény kötelezőként írta elő a költségátalány megfizetését. A jogosult követelésének esedékességi időpontja a kötelezett önkéntes teljesítése esetén a teljesítés időpontja, ennek hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja. Mindezekből az következik, hogy a kötelezettnek akkor kell egyéb ráfordításként elszámolnia a behajtási költségátalány összegét, ha azt önkéntesen megfizeti a jogosult részére. Ekkor az elszámolás időpontja a pénzügyi teljesítés napja.
A behajtási költségátalány tehát fizetési késedelem esetén jár a jogosultnak, melynek összegét minden esetben az aktuális deviza forintárfolyam határozza meg. Hány napos fizetési késedelem esetén jár, és milyen esetekben lehet a megfizetése alól mentesülni? Tekintettel arra, hogy a törvény kizárólag akként fogalmaz, hogy fizetési késedelem esetén jár a behajtási költségátalány, így már 1 napos fizetési késedelem után is követelhető, ha a jogosult így dönt. Abban az esetben, ha 1 napos késedelem után kifizetésre kerül az összeg, akkor is követelheti a jogosult a behajtási költségátalányt, kizárólag csak a kártérítés összegébe számít bele a behajtási költségátalány összege. A behajtási költségátalányt azonban nem kell megfizetni abban az esetben, ha a kötelezett kimenti a fizetési késedelmét. Kötelező lesz a késedelem után legalább 40 euró kamatot fizetni. Ez történhet úgy, hogy a kötelezett igazolja, hogy a számlát nem kapta meg, és ennek következtében nem fizette meg azt határidőben. Tértivevénnyel érkező számlák esetében ennek igazolása egyszerűbb, azonban tértivevény nélkül érkező számlák esetén ez egy nehezebb folyamat.
Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló Tao. 40 eurós késedelmi kamat kalkulátor. törvény szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán. A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. Le is lehet mondani róla Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik –rendkívüli bevételként mutatja ki. Mivel a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást).